Habemus Papam - új pápa a remény évében

Ismeretes a kérdés, amit Sztálin tett fel egy tárgyalás során Churchillnek. A brit miniszterelnök azt vetette föl, hogy egy ügyről „Kérdezzük meg a pápát!” Sztálin így válaszolt: „Hány hadosztálya van a pápának?”

A kérdés ekkor lezárult, de a történelem frappáns választ adott a diktátornak. Pápánk van, a Szovjetunió pedig felbomlott. Egyház van. A kereszténység eljutott a világ összes országába, Sztálin és társai nevét pedig szitokszóként használja az utókor. Mindez tanúsítja, hogy Isten a történelem Ura. Ennek egyik csodálatos bizonyítékát láttuk május 8-án. Ismét van pápánk. Olyan korból és olyan társadalomból ékezett, amely egyre gyorsuló ütemben haladt előre a szekularizációban.

A május 8-án pápává választott Robert Francis Prevost az Amerikai Egyesült Államokban született 1955-ben Chicagóban. Szülővárosát többször elhagyta élete során – többek közt – akkor, amikor missziós feladatokat látott el Peruban. Ez a küldetése kedves volt számára, de amikor a rendjének az USA-ban volt szüksége rá, visszatért Észak-Amerikába. Mintha ismerte volna Tamási Áron mondását, hogy az ember azért van a világban, hogy valahol otthon legyen benne. Az észak-amerikai közeg nevelte őt azzá, aki lett. De milyen volt a gyermek és kamasz fiút körülvevő társadalom?

Közismert, hogy az USA közvetlenül 1965-ben lépett be a vietnámi háborúba. Robert Francis ekkor 10 éves volt. Kiskamasz korára rányomta bélyegét a háborús hangulat és a formálódó ellenkultúra, amit a hippik képviseltek. Ez az az időszak, amit a híres Hair című filmből és musical-ből ismerünk. És ezzel egyidőben az amerikai mozikban nagy sikerrel játsszák a Jézus Krisztus Szupersztárt is. És itt álljunk meg egy pillanatra!

A Jézus Krisztus Szupersztár egy olyan film, amiben nincs már szó Jézus feltámadásáról. A történet nagypénteken véget ér. A film 1970-ben készült. A témát az USA filmipara azelőtt 11 évvel, még a Ben-Hur című filmben dolgozta fel, amiben még Jézus csodatevő története a záró akkord. A mozi végén nagyszerűen, képi nyelven mesélik el, hogy Jézus kihulló és az utakon vízzel elfolyó vérétől leprások gyógyulnak meg. A két film, tehát azt mutatja, ahogy az Államokban egyre távolodtak a művészek az evangéliumi igazságoktól.

Ez a minőségi zuhanás, ami a Megváltó hatalmának bemutatásában következett be, egybeesik egy nagyon szomorú folyamattal. 1970-ben, a Jézus Krisztus Szupersztár bemutatójának évében egy évvel vagyunk az után, hogy megrendezték az első olyan amerikai popfesztivált Woodstockban, amelyen nyíltan lehetett kábítószert fogyasztani.

A ma XIV. Leó pápa néven uralkodó Szentatya ebben az időben katolikus iskolába jár. Szüleivel és 2 testvérével jó családban él. A korának mindig megfelelő hitoktatás és Isten hangja azonban sokkal nagyobb kalandra hívja, mint kortársait.

Akkor lesz szerzetes 1977-ben, amikor a Szilícium-völgy nagy alakjai megalapítják cégeiket. Bill Gates, teljes nevén William Henry Gates III, 1955. október 28-án, mai pápánkkal egyazon évben született Seattle-ben, Washington államban. A Microsoftot 1975 júliusában alapította gyerekkori barátjával, Paul Allennel, eredetileg Micro-Soft néven. De a világ 267. pápájának születési éve Steve Jobs-é is, aki az Apple megálmodója. A mai napig viruló startup kultúra igazából velük kezdődött. Ez az az „ökoszisztéma”, aminek sok alapmondása közül az egyik a „Fake it, until you make it”, azaz tettesd, amíg meg nem valósítod. Vagyis amíg a mai pápa matematikát tanul a pennsylvaniai Villanova Egyetemen és ott 1977-ben diplomát szerez, addig főiskoláról kimaradt fiatalok elindulnak, hogy végleg megváltoztassák a világot. Ezt maga a startup világ mondja magáról. Az ő missziós jelszavuk, hogy „Tegyük a világot jobb hellyé”.

S amíg a bitek és bájtok zsonglőrei milliárdossá válnak, mintegy a világjobbítás melléktermékeként, addig egy fiatalember a szegények iránt vonzódik. Robert Francis Prevost 1977. szeptember 1-jén Saint Louisban belép a Szent Ágoston Rend (OSA) újoncházába, a chicagói Jó Tanács Anyja tartományban, és 1978. szeptember 2-án leteszi első fogadalmát. 1981. augusztus 29-én pedig örökfogadalommal kötelezi el magát.

Ha ezt akkor Robert Francis Prevost elmeséli a mára híressé és hipergazdaggá vált kortársainak, akkor ők biztosan bolondnak tartották volna. De a fiatalember, aki a szegénységet, engedelmességet és tisztaságot választotta, ezen csak mosolyogna. A történethez, ami persze nem történt meg, hozzá kell tenni, hogy vele a Szilícium-völgyieknek éppoly nehéz lett volna találkozni, mint a Neander-völgyieknek, hacsak Rómába nem repülnek. A fiatal szerzetest ugyanis Rómába küldik tanulni, ahol 1982. június 19-én pappá szentelik, és 1984-ben megszerzi a licenciátust. A következő évben, miközben doktori disszertációján dolgozott, a perui Piurában található Chulucanasban lévő Ágoston-rendi misszióba küldték (1985–1986).

Ezek azok a nyolcvanas évek, amikor XIV. Leó hazájában a nagyközönség elé kerül az ún. „He or She” vita. A haladók azzal akarják megváltoztatni a világot, hogy az Istent nem a férfi, hanem a női személyes névmással kell illetni.

Mindannyian tudjuk, hogy ez egy előkészítő művelete volt azoknak, akik le akarják bontani Isten és ember kapcsolatát. Nem véletlen, hogy sokan úgy vélik, az egyetlen megbocsáthatatlan bűn, a Szentlélek ellen elkövetett bűn, az olyan, mint egy telefonvonal szétvágása. Ehhez a „művelethez” előkészítés a nemzeti identitás lebontása, majd a családok szétverése, s végül a nemi identitások körüli emberi tudás teljes összezavarása.