SZILÁNKOK CCCII.
- AZ UNIÓS CIRKUSZ
Nem kis mazochizmust vállalva végignéztem az EP minapi vitáját, ahol Orbán Viktor felelős államférfiként, soros elnökként felvázolta a nagy bajban lévő Unió helyzetét, legfontosabb teendőit, azaz a magyar elnökség programjavaslatát. De Orbán az érdemi vita helyett főleg Ursula von der Leyentől és a sértődött néppárti (?) Webertől, Magyarországot becsmérlő és személyét érintő méltatlan, durva támadásokat kapott, gyakorlatilag bejelentették, hogy meg akarják buktatni a kormányát, számukra Magyar Péter a jövő. Orbán azonban magabiztosan, frappánsan, keményen, nem finomkodva, sőt szokatlanul szókimondóan a tényeket a fejükre olvasva cáfolta, visszaverte a támadásukat: „Eddig egyetlen bizottsági elnök sem merészelt politikai alapon támadni egy tagországot, Weber pedig frusztrált hungarofób, mert nem akart a magyarok szavazatával elnök lenni és „nem is lett az”.
Orbán az „Amilyen a fogadj’ isten, olyan az adjon isten is!” alapon reagált. Jól tette. Ursula annyira ledöbbent, hogy nem élt a viszontválasz jogával, nem volt érvkészlete, inkább elhagyta a termet.
Maga a program szinte senkit sem érdekelt az EP-ben, a magáról sokat képzelő, jól kereső brüsszeli buborékban. Az ülés (pontosabban a cirkusz) világosan megmutatta, hogy az EP politikai sóhivatal és az unió ebben a formában életképtelen, menthetetlen.
Brüsszel tényleg nem a valóságban él, az uniót inkompetens vezetők irányítják.
Ennek csak rossz vége lehet.
-AKÁR EGY REJTŐ REGÉNYBEN…
Kiss László, Óbuda DK-s polgármestere ellen korrupció gyanúja miatt már javában zajlott a sajtó által nagydobra vert nyomozás, amikor Óbuda előre látó, okos népe június elején újraválasztotta vezetőjének. Csak az járhatott a praktikusan gondolkodó, derék óbudaiak fejében, hogy „Nem baj, ha esetleg börtönbe is kerül, ő akkor is a mi emberünk, neki lehet lopni, mert ő nem FIDESZ-es, de a börtönben azért legalább nem tud!” Tévedtek.
Kiss László augusztus 16-án korrupció megalapozott gyanúja miatt valóban előzetes letartóztatásba került,és a bíróság határozata alapján legalább karácsonyig börtönben is marad, noha november elején hivatalba kellene lépnie.
Így aztán Kiss László a minap a reggelije után nem papot, hanem jegyzőt/közjegyzőt hivatott a cellájába, és a csíkos rabruháját feszesre húzva, egyenes derékkal, annak rendje-módja szerint letette az új polgármesteri esküt, miszerint: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom!” Egyedül csak arra kellett vigyáznia, hogy közben el ne röhögje magát, majd ünnepélyesen aláírta az esküokmányt. (Ez egyébként nem túlzó vállalás, mert a jelek szerint se becsülete, se lelkiismerete nincs.) Ezért aztán majd november elejétől a cellájából fogja irányítani a szeretett kerületét, és továbbra is jogosult az 1,3 millió/HUF alapfizetésre.
Bennem csak az a kínzó kérdés maradt, hogy a testületi ülésekre a képviselők mennek-e be a börtönbe, vagy öt engedik ki átmeneti eltávra a közügyek felelős intézésére, és az őt hurcolászó rabomilra vonatkozik-e a költségtérítés? Továbbá a reprezentációs keretéből rendelhet-e á la carte büfét vagy ebédet a börtönbeli munkaülésekre?
Tisztára, mint az amerikai gengszter filmekben… Még mondja valaki, hogy Magyarország nem jogállam!
- HA MÁR ITT TARTUNK, NÉHÁNY KÓSZA TÉNY A JOGÁLLAMISÁGRÓL.
Magyarországon minden szintű bíróságon, a tárgyév elején, jórészt számítógépes algoritmus alapján lefektetett ügyelosztási rend szerint osztják ki az egyes bíráknak az év során befutó ügyeket. A rendszerbe nem lehet belenyúlni, a beérkező kereseteket a következő munkanapon iktatni kell, és a rendszer automatikusan kijelöli a következő illetékes bírót. Azaz nem lehet politikai vagy pénzügyi alapon kiválasztani a kényes ügyeket tárgyaló bírót.
Az UNIO luxemburgi bíróságába, amelynek határozatával szemben nincs fellebbezési lehetőség, mind a 27 tagállam delegál egy bírót. Az uniós jogi ügyekben kiválóan tájékozott Pokol Béla egykori alkotmánybíró néhány külföldi kollegájával kielemezte a luxemburgi bíróság tevékenységét. Egybehangzóan megállapították, hogy a testületnek mindig liberális elnöke volt, aki egyszemélyben, kénye-kedve szerint szignálja ki az egyes ügyeket. A 27 tagú bíróságon belüli 12-13 főből álló, közismerten ballibsi elkötelezettségű bírói klikk kapta/tárgyalta a nagyhorderejű, politikai töltetű kényes ügyeket, és majdnem száz százalékban az UNIO javára döntöttek, míg a többieknek a jelentéktelen „tyúkperek” jutottak. De csak nálunk nem működik a tisztességes jogállam.
A magyar parlamentben mandátum-arányosan osztják ki a bizottsági vezetői/tagsági pozíciókat, és a két legfontosabb bizottságot, a költségvetésit és a nemzetbiztonságit mindig ellenzéki politikus vezeti. Az EP-ben egyszerűen kigolyózták a harmadik legnagyobb frakciót képező Patriótákat, egyetlen bizottságban sem kaptak érdemi tisztségeket. Mintha nem is léteznének.
A Budapesten békés járókelőket viperával ütlegelő és ezért jogerősen elítélt Ilaria Salist a magyar állam kiadta Olaszországnak, de ott nem ülte le a maradék büntetését, most képviselőként a magyar állam ellen szónokol és szavaz Strasbourgban. Mert ez a brüsszeli jogállamiság és az „europeer” viselkedés.
Magyarországon az ügyészség kormánytól független, vezetőjét a parlament nevezi ki és neki kell beszámolnia a munkájáról. A legfőbb ügyész nem adhat utasítást konkrét ügyekben. Az UNIO számos országában, így Németországban is, az ügyészség a mindenkori igazságügyi miniszter alárendeltje, aki politikailag motivált utasításokat adhat nekik.
Most akkor hogyan is állunk a jogállamisággal?
-LEGMAGASABB SZINTŰ MŰVÉSZETRŐL, AVAGY HÓDÍT A DEGENERÁCIÓ…
Az ember általában azért jár a színházba, operába, hogy szórakozzon. A Stuttgarti Állami Opera októberi Hindemith „Sancta Susanna”” című, Florentina Hotzinger által rendezett, talán nem véletlenül igen ritkán játszott előadásán 18 néző lett rosszul, hármukhoz mentőt kellett hívni.
A darab a cölibátus és a kéj viszonyát elemzi, egy apácazárda szexuális őrületbe való süllyedésén keresztül. Bizonyára nagyon szórakoztató story…
A polgárpukkasztó, formabontó, egyenesen gyomorforgató rendezéseiről elhíresült, „szabad szellemű” rendezőnő mindent meg is tett, hogy sokkolja a nézőket. A felhőtlen szórakozás helyett botrány.
A begerjedt meztelen apácák végig görkorcsolyával közlekedtek a színpadon, a színen nem imitált, hanem valódi leszbikus szex látható, Susanna letépte a kereszten függő Krisztus ágyékkötőjét, valódi vér csordogált, a díszletet keresztre feszített testek alkották, stb…
Szóval csupa móka, kacagás, amitől jókedvre derülve megy haza a néző. Már akit nem a mentő visz…
-A NYUGALOM ÁRA.
Közismert, hogy az unió bírósága 200 millió euró egyösszegű, továbbá napi egy milliós bírságot szabott ki Magyarországra, mert nem engedi be a migránsokat.
A Magyarországon diplomázott, az aktív életét nálunk becsülettel végig dolgozó Costa Ricai orvosbarátomnak (aki mellesleg sokkal jobb „magyar”, mint számos ide született), sok testvére, nagy rokonsága él odahaza. Don Jorge kalauzolásával rendszeresen jönnek egy – egy európai körútra.
A nyáron az egyik testvére családjával turnézták végig a nyugat-európai nagyvárosokat/nevezetességeket, és a kirándulást Magyarországon fejezték be.
Ennek a végén, egy nyári délután, leültek Szegeden a Kárász utca egyik teraszára fagyizni/nassolni/ellazulni. A testvér egyszer csak azt mondta: „Ezt a nyugalmat nem lehet megfizetni!” (Itt nem kell állandóan résen lenni, hogy hova nem tanácsos menned, ki van a közeledben, kiket kell kikerülnöd, kitől kell távolságot tartani… Mint a fényességes Nyugaton.)
A barátom testvére egyben tévedett: Magyarország éppen ezért fizet, hogy ő is nyugiban kávázhasson.
-„RENDÍTHETETLENÜL HÜLYÜLÜNK MEGFELÉ…” (Hofi)
Hollandia szorgalmatos népe évszázadokon keresztül dolgozott a területének növelésén. Külföldről vásárolt kövekből épített gátakkal nagy tengeröblöket zárt el, a mögöttük lévő immár „beltengereket” kiszárította, az így nyert, tengerszint alatti mélyföldekre (polderek) szabadtartású szarvasmarhákat telepített, akik tették a dolgukat. Legeltek, trágyáztak, a körforgással humuszt képeztek, tejet és húst adtak. Élelmiszert és hasznot termeltek, értelmes foglalatosságot adtak a gazdáknak, tej-és húsiparnak is.
Egy baj van velük: széndioxidot lélegeznek ki és metánt is finganak.
A derék nyugati méregzöldek nem tűrhették ezt a tűrhetetlen állapotot, noha Európa a világ CO2- és metán-kibocsátásának csak 7 %-át adja, úgy érezték, hogy itt az ideje a drasztikus beavatkozásnak.
A holland kormány, természetesen Brüsszel anyagi támogatásával, 100 %-os kártérítést ad azoknak a gazdáknak (bár még nem tudni, hogy ez mit jelent), akik felhagynak a CO2-t és metánt puffogtató tehenészettel. Így aztán majd Argentínából, Chiléből, az USA-ból fog beáramlani a tej és a marhahús, ahol nagy ívben nem törődnek a gázkibocsátással, a Föld légkörének meg egyébként tökmindegy, hogy holland vagy amerikai marhák gázosítják-e el. Ráadásul az import ökológia lábnyoma jóval nagyobb, mert a terméket hűtve kell áthurcolni az óceánon a kontinensek között.
Európa megint öngólt lő, nagy erővel, tudatosan, önsors-rontóan. Ahogy az orosz gáz tilalmával.
Drága barátaim! Nehogy azt higgyétek, hogy véletlenül. Brüsszel asztalán már hat műhús forgalomba hozatali kérelme fekszik, most adták be hetedikként a mesterséges libamájét is. A lobbisták lázasan dolgoznak a hatósági pecsétekért, és épülnek az ipari léptékű műhús gyárak. A szakértők szerint a műhúsok ökológiai lábnyoma ugyan jóval nagyobb, mint a tehénhúsé, de ez senkit sem érdekel, a lényeg, hogy a profit a beruházó tőke zsebébe áramoljon. A gazda meg éhen dögölhet.
A holland barátom mesélte, hogy a két világháború között a lazac volt a szegények eledele, és a magukra adó jobb éttermek kiírták a portáljukra, hogy „Nálunk lazac nincs!” Most majd azt fogják kiírni, hogy „Nálunk igazi hús van!”
Amíg be nem tiltják.
Kb. 2024.10.13. Mariska György