A székely nemzeti ellenállásra emlékezünk Marosvásárhelyen

A Székely Nemzeti Tanács 2013-tól kezdve Marosvásárhelyen is megszervezi a madéfalvi megemlékezést. Székelyföld fővárosában a megemlékezésnek évről évre az a célja, hogy a jelentős, máig ható történelmi időszakra való emlékezést kiemelje a helyi események sorából, felhívja a figyelmet arra, hogy a megtorlás előtti időszak a székely nemzeti ellenállás két esztendeje volt.

A madéfalvi vérengzés az előzményekkel és a következményekkel együtt olyan történelmi esemény volt, amely a legjobban Egyed Ákos akadémikus szavaival összegezhető: „A székelység kemény katonai küzdelme 1762-63-ban egészében véve szabadságharcnak minősül, történelmi tett volt, amelynek emléke mélyen bevésődött a székelység történeti tudatába.”

A marosvásárhelyi megemlékezést a Bekecs Táncszínház és a Tokos zenekar fogja emlékezetessé tenni január 7-én, a Kultúrpalota nagytermében, 19 órai kezdettel. A belépés díjtalan.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Szavazzunk felelősen, szavazzunk a jövőnkre!

Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.

Romániának nincs és nem is volt egy demokráciának elkötelezett szavazóbázisa. Áttekinthetetlen, zavaros közélet, manipulálható, frusztrált tömeg, ez határozta meg a román közigazgatás alá került magyarság életét az elmúlt száz évben. Ilyen körülmények között kérjük az erdélyi magyar nemzeti közösséget, hogy december elsején szavazzon mindenki a magyar összefogás jelöltlistájára, az RMDSZ jelképe alatt. A Székely Nemzeti Tanács kitűzött céljait akkor tudja elérni, ha a román törvényhozásban és kormányban, de nyilván az erdélyi önkormányzatokban, egyházakban és civil társadalomban legyenek olyan személyiségek, akik értik a céljainkat, érzik és értékelik azok súlyát.

            Nem közömbös a székelység számára, hogy ki lesz Románia új államfője. Minden magyar szavazónak tudnia kell, hogy Călin Georgescu elnökjelölt elővette máris a „magyar kártyát”, és a Ceaușescu-korszakból megszokott hamis történelmi érvekkel uszít a magyarok ellen. Sem a vasgárda kultusza és semmilyen téveszme nem tartozik azoknak az értékeknek a köréhez, amely a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit megalapozza. Számos megtévesztő megjegyzés, ismertetés jelent meg Călin Georgescuról az utóbbi pár napban, de mindenkinek tudnia kell, hogy ugyanoda tartozik ő is, ahová az AUR, a Nagy Románia Párt, a PUNR, vagy név szerint George Simion, Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar, egyetlen szóba sűrítve: a Vasgárda.

Autonómia nélkül nincs jövő!

Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez

Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.

Székelyföld Autonómiájának Napján, 17.30 órakor lobbanjanak fel a szabadság őrtüzei, hirdetvén az egész világnak, támogatni csak a békés törekvéseket érdemes! Figyelmeztető jelzőtűz legyen minden Székelyföldön megrakott máglya, hogy békés eszközökkel, a jog és a demokrácia útján haladva a székelység példát mutat a világnak, hogy miként kell megőrizni a békét és a biztonságot. Abban a pillanatban lesz esélye minden háborús konfliktus megelőzésének, amikor a nemzetközi közösség felfigyel a székelyek törekvéseinek békés jellegére.

A gyülekezetek lelkészeit arra kérjük, hogy a vasárnapi misén, illetve istentiszteleten beszéljenek az autonómia jelentőségéről, arról, hogy a székelyek békés úton kívánják megteremteni az önrendelkezést, keresztényi példát mutatva más közösségeknek is.

Erdélyben és szerte a Kárpát medencében, de mindenhol, ahol magyarok élnek, ahogy az elmúlt években, fellobbannak a szolidaritás őrtüzei, emlékeztetve arra, hogy – amint az idei esemény jelmondata hirdeti – Autonómia nélkül nincs jövő! Amikor kimondjuk ezt a jelmondatot, akkor emberhez méltó jövőt kívánunk a gyermekeinknek, unokáinknak, hogy ne legyen senki másodrendű állampolgár Székelyföldön, és az emberi élet, a szabadság és a méltóság megbecsülése legyen a legnagyobb közösségi érték.

Izsák Balázs,    A Székely Nemzeti Tanács elnöke            

                 Marosvásárhely, 2024. október 9.

Megvédjük a székely zászlót!

Különösebb meglepetés nélkül, felkészülten fogadtuk a román állam egyik intézményének, Maros megye prefektusi hivatalának támadását a székely zászló ellen.

            A román állam civilnek álcázott represszív szerve a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma egy feljelentést nyújtott be Maros megye prefektusához, amelyben azt kéri, hogy távolíttassa el Makfalva község egyik parkjából a székely zászlót, amelyet évekkel korábban a Székely Nemzeti Tanács ajándékozott a községnek.

            A Maros megyei kormánymegbízott, Ciprian Dobre, Vass Imre polgármesterhez címzett átirata arról tanúskodik, hogy a gyűlölet nem jó tanácsadó. A levél egyrészt az „úgynevezett székelyföld” szóösszetétellel ismételi a Székelyföld létezését megkérdőjelező román hatalmi szófordulatot, másrészt viszont idézi azt a törvényt, amely szabályozza idegen államok zászlainak használatát Romániában. Ismételten tudomására kell hoznunk Románia kormányának, hogy Székelyföld létezik Románia kellős közepén, de nem idegen állam, hanem több mint száz éve része Romániának.

            A román kormány képviselője is érzi, hogy jogi érvelése nem támadhatatlan, ezért még azt is hozzáteszi, hogy amit nem szabályoz a törvény, az tilos. Jelezni szeretném, számos olyan egyéni és társadalmi cselekvés van, amelyet nem szabályoz törvény, ám igen furcsa lenne azt hangsúlyozni, hogy ezek tiltottak. Bármennyire is eredeti a Ciprian Dobre prefektus által hangoztatott jogelv, meggyőződésünk, hogy ez kivitelezhetetlen, ennek a jogsértő elvnek hivatalos állami okiratba foglalása pedig sérti a jogállamiság elvét.

            Helyeseljük Vass Imrének, Makfalva polgármesterének válaszlevelét, amely hangsúlyozza, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, és a leveléhez mellékeli Kincses Előd ügyvéd jogi véleményezését, amely álláspontját alátámasztja. Mi készek vagyunk minden erkölcsi és politikai segítséget megadni a továbbiakban Makfalva polgármesteri hivatalának. Ebben a pillanatban készen áll 20 darab, a Makfalván kihelyezetthez hasonló székely zászló, amelyet Székelyföld különböző településein fogunk elhelyezni.

Készen állunk, hogy politikai és jogi ellenlépéseket tegyünk a székely zászlót ért, minden román állami támadás ellen.

Izsák Balázs                 Székely Nemzeti Tanács elnöke                   

Marosvásárhely, 2024. szeptember 19.

A Székely Nemzeti Tanács küldöttségét fogadták a Katalán Nemzetgyűlés vezetői

            A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a mai napon találkozott a Katalán Nemzetgyűlés (Assemblea Nacional Catalana – ANC) vezetőivel. A szervezet elnöke, Lluís Llach és külpolitikáért felelős tisztségviselője, Jaume Bardolet, valamint Núria Falcó, az ANC nemzetközi szóvivője, barcelonai székházukban fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Dr. Dabis Attila külügyi megbízottat és László György jegyzőt.

            A Székely Nemzeti Tanács külpolitikájában jelentős helyet foglal el a katalán önrendelkezési törekvést képviselő szervezetekkel ápolt kapcsolat. Első ízben 2012-ben, Barcelonában az akkori katalán vezetőkkel volt több találkozó. Ezt követően, 2021-ben Carles Puigdemont fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Brüsszel mellett, Waterlooban, a Katalán Köztársaság Házában, majd 2022-ben ugyancsak az ANC tisztviselői fogadták Dabis Attilát, illetve mutatták be több releváns katalán tisztségviselőnek, első sorban parlamenti képviselőknek.

            A Katalán Nemzetgyűlés az a civil szervezet, amely évről évre, szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén megszervezi a függetlenségpárti demonstrációt. Érdemes tudni, hogy ez a szervezet nemcsak az önrendelkezéssel kapcsolatos párbeszédet elutasító madridi politikai erőkkel szemben fogalmaz meg kritikus álláspontot, hanem azon katalán pártokkal szemben is, melyek kompromisszumok mentén eltávolodtak az önrendelkezés útjától.

            A Székely Nemzeti Tanács felhívta katalán szövetségesei figyelmét a nemzeti régiók polgári kezdeményezés közelgő beterjesztésére, amelynek eddigi sikerében a katalánok fontos szerepet játszottak. Maga a beterjesztés ismételten ráirányíthatja a figyelmet az önálló állammal nem rendelkező európai nemzetekre, a nemzeti régiókra. Minden ezzel kapcsolatos tevékenység erősíti a székelyek és a katalánok közötti kapcsolatot, és mozgósíthatja Európa-szerte a hasonló helyzetben lévő népek és régiók közösségeit.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Négy erdélyi magyar képviselőt az Európai Parlamentbe!
      Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

     Szilágyi Zsolt, a lista negyedik helyét elfoglaló jelölt, a Székely Nemzeti Tanács 2022-ben megválasztott uniós ügyekért felelős biztosa lehet a személyes garancia arra, hogy a nemzeti régiók és Székelyföld helyzete az Európai Parlament napirendjére kerüljön.

      Tisztában kell lennünk azzal, hogy a másik, szintén Erdélyből indult polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et, az Európai Bizottság elutasította. Az elutasító döntést a szervezők megfellebbezték az Európai Unió Bíróságán, és a pert alapfokon elvesztették. A Bírósági döntés ellen 2023. január 21-én nyújtottak be újabb fellebbezést, a másodfokú eljárás még folyamatban van.

    Van tehát cél és van feladat. De a teljesítésükhöz az érintett közösség meghatalmazása kell. Június 9-én írjunk történelmet, a békéért, Székelyföldért, az erdélyi magyarságért és Magyarországért!

  Izsák Balázs  Székely Nemzeti Tanács elnöke                          

Marosvásárhely, 2024. május 30.  

A román kormány válaszolt a Székely Szabadság Napjának beadványára

            2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.

           A Székely Nemzeti Tanács elnökéhez címzett levél egy rövid felvezetés után négy pontba foglalja Románia Kormányának elutasító álláspontját Székelyföld autonómiájával szemben. A három oldal terjedelmű levél számos olyan megállapítást tartalmaz, amely nem illik bele Románia vállalt kötelezettségeibe, és nincs tekintettel a társadalmi-történelmi valóságra. Ugyanakkor üdvözöljük azt az egyébként minden alkalommal elvárható demokratikus gyakorlatot, amely révén először történik meg, hogy a Székely Szabadság Napjának kiálltványára érdemi válasz érkezik az állami intézmények valamelyikétől.

            A válaszlevélre alapos elemzés és szakmai konzultáció után fogunk reagálni, amelyet a kövélemény és a nemzetközi intézmények figyelmébe is ajánlunk.

                                  A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata                                                Sepsiszentgyörgy, 2024. június 19.

A hatodik beterjesztés elé

            2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósítja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómia-statútumát.

            Rendelkezésünkre áll a román parlament Törvényhozási Tanácsának hat elutasító véleményezése, helyenként változó tartalommal, de ismétlődő ellenérvekkel is, és több kitérővel a nemzetközi, illetve a közösségi jog területére. (Az öt negatív véleményezés mellett van egy hatodik is, amellyel a Törvényhozási Tanács megakadályozta, hogy egy népi kezdeményezés során a törvénytervezet Románia Hivatalos Közlönyében megjelenjen.) Ezek mindegyike külön vizsgálat tárgyát képezi számunkra, de hasznos lenne, ha ezt a tárgyat minél több szakirányú egyetemi kar sorolná be a vizsgadolgozatok ajánlott témái közé.

            Tömör és mértéktartó megfogalmazással: ez a hat, elutasító dokumentum korántsem meggyőző. Részletezve: számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaz, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is találunk példát. Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen elfogadná az autonómia-statútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ennek ellenére ezek írásban léteznek, úgyszintén nyilvánosak az ellenérvek is, amelyek cáfolhatóak. Mindezek a Törvényhozási Tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de ez egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk.

            Ha ma még korai is megmondani, mikor kerül sor a hatodik beterjesztésre, az már körvonalazható, hogy a választások után, 2024 és 2028 között kell arra sort keríteni. Minden jövőbeni, újabb beterjesztést egy lehetőleg újszerű és kiemelt fontosságú esemény kell kísérjen hazai és nemzetközi téren, például a tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány nyithatja meg a javasolt események sorát, amelynek folytatását újabb javaslatokkal a közösség tagjaitól várjuk. Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden, rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét.

            Külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt magyar nyelvű ellenpropaganda. A „nem érdemes küzdeni” demoralizáló mondatától a „szélmalomharc” minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól. Ne feledjük, Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának pedig háromszáz. Katalónia 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de az autonómia éve számukra végül az 1978-as esztendő lett.

            A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmében öt területre összpontosítja tevékenységét. Ezek egyike Románia törvényhozó tesülete, és ez a jövőben sem fog változni. A Székelyföld autonómiastatútumának hatodik, és minden jövőbeni beterjesztése így az autonómiaküzdelem egyik eszköze marad, egészen a győzelemig.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

A román csendőrség nem helyettesítheti az állam intézményeit!

            A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.

            Ezzel szemben 2023. március 16-án, hosszú szünet után ismét megpróbálkoztak egy büntetéssel, egy törvényességet semmibe vevő indoklásra alapozva. A Székely Nemzeti Tanács elnökére kirótt büntetést a Marosvásárhelyi Bíróság 2023. december 28-i ítéletében érvénytelenítette, és ez az ítélet mára jogerőre emelkedett. Az ítélet legfontosabb része az indoklás azon bekezdése, amely figyelmezteti a csendőrséget, mennyire veszélyes az a megközelítése, hogy jogában áll önhatalmúlag intézkedni bármilyen rendezvénnyel szemben, amelyet ő maga ítél törvénytelennek. A bíróság szerint ez azt jelenti, hogy a román csendőrség feljogosítva érzi magát arra, hogy az állam bármelyik hatóságának helyébe lépjen, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek törvénytelen intézkedéseket hoztak. Vagyis egyértelmű, hogy a bíróság a jogállam intézményeit védi a csendőrségi túlkapásokkal szemben.

            Egy jogállamban az sem képzelhető el, hogy egy polgármesteri hivatal a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot ismételten olyan érvekkel korlátozzon, amelyek korábban elbuktak egy jogorvoslati eljárás során. Pedig idén ez történt Marosvásárhelyen, és ezért a Székely Szabadság Napjának szervezői előzetes panasszal éltek Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben, amely kötelező előfeltétele egy közigazgatási pernek. Hiszen a szervezők előzetes bejelentésére a Soós Zoltán polgármester által aláírt és kiadott válaszlevél nem minősíthető másként, mint az évekkel korábban, Dorin Florea által kiadott jogkorlátozó zaklatás.

            A törtvénytelen akadályoztatás azonban nem tántoríthat el attól, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt március 10-én Marosvásárhelyen a megemlékezésen és a tiltakozó felvonuláson. Hiszen évről évre van üzenni valónk a román fővárosba, Románia kormányának és parlamentjének. Adjunk nyomatékot autonómiaköveteléseinknek, legyünk minél többen, korlátozásokkal vagy anélkül, az úttesten vagy a járdán, méltósággal vonuljunk fel Székelyföld fővárosában!

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata               

Négy erdélyi magyar képviselőt az Európai Parlamentbe!

      Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

     Szilágyi Zsolt, a lista negyedik helyét elfoglaló jelölt, a Székely Nemzeti Tanács 2022-ben megválasztott uniós ügyekért felelős biztosa lehet a személyes garancia arra, hogy a nemzeti régiók és Székelyföld helyzete az Európai Parlament napirendjére kerüljön.

      Tisztában kell lennünk azzal, hogy a másik, szintén Erdélyből indult polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et, az Európai Bizottság elutasította. Az elutasító döntést a szervezők megfellebbezték az Európai Unió Bíróságán, és a pert alapfokon elvesztették. A Bírósági döntés ellen 2023. január 21-én nyújtottak be újabb fellebbezést, a másodfokú eljárás még folyamatban van.

    Van tehát cél és van feladat. De a teljesítésükhöz az érintett közösség meghatalmazása kell.   Június 9-én írjunk történelmet, a békéért, Székelyföldért, az erdélyi magyarságért és Magyarországért!

  Izsák Balázs         a Székely Nemzeti Tanács elnöke

„...aki alkudozni akar, az nem közénk való...”

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi nagygyűlésen fogadjunk el egy üzenetet Románia kormányának és parlamentjének címezve, amelyben a székely közösség tegye nyilvánvalóvá, hogy az autonómiastatútum gyorsított eljárással történő elutasítása a székelyföldi autonómiatörekvést nem zárta le. Láttuk, olvastuk a Törvényhozási Tanács ellenérveit, és ezek nem győztek meg minket. Egyetlen ellenérv sem tekinthető sem legitimnek, sem méltányosnak, de észszerűnek sem. Üzenjük meg: felkészülünk a hatodik beterjesztésre, és ennek támogatására minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni romániai és nemzetközi szinten.

Gyülekezzünk Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél március 10-én, 16 órakor ezernyi székely zászlóval, autonómiát követelő feliratokkal, a székely falvakat és városokat jelző táblákkal. Legyünk annyian, hogy ne szoríthassanak fel minket a járdára, legyünk annyian, hogy visszariasszuk a közigazgatási átszervezés tervezőit Székelyföld feldarabolásától, vagy beolvasztásától, legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni a jelmondatnak: Székelyföld egy és oszthatatlan! Legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni Kós Károly kiáltó szavának: „Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudozni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk.”

Ne feledjük el: 2024 választási év. A Székely Szabadság Napján üzenjük meg: csak az vállalkozzon a képviseletünkre az Európai Parlamentben, Románia Parlamentjében, a helyi hatóságok élén, aki nyíltan, már a választási kampányban kiáll Székelyföld területi autonómiája mellett.

  Izsák Balázs                               a Székely Nemzeti Tanács elnöke                                          

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke