A Székely Nemzeti Tanács küldöttségét fogadták a Katalán Nemzetgyűlés vezetői

            A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a mai napon találkozott a Katalán Nemzetgyűlés (Assemblea Nacional Catalana – ANC) vezetőivel. A szervezet elnöke, Lluís Llach és külpolitikáért felelős tisztségviselője, Jaume Bardolet, valamint Núria Falcó, az ANC nemzetközi szóvivője, barcelonai székházukban fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Dr. Dabis Attila külügyi megbízottat és László György jegyzőt.

            A Székely Nemzeti Tanács külpolitikájában jelentős helyet foglal el a katalán önrendelkezési törekvést képviselő szervezetekkel ápolt kapcsolat. Első ízben 2012-ben, Barcelonában az akkori katalán vezetőkkel volt több találkozó. Ezt követően, 2021-ben Carles Puigdemont fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Brüsszel mellett, Waterlooban, a Katalán Köztársaság Házában, majd 2022-ben ugyancsak az ANC tisztviselői fogadták Dabis Attilát, illetve mutatták be több releváns katalán tisztségviselőnek, első sorban parlamenti képviselőknek.

            A Katalán Nemzetgyűlés az a civil szervezet, amely évről évre, szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén megszervezi a függetlenségpárti demonstrációt. Érdemes tudni, hogy ez a szervezet nemcsak az önrendelkezéssel kapcsolatos párbeszédet elutasító madridi politikai erőkkel szemben fogalmaz meg kritikus álláspontot, hanem azon katalán pártokkal szemben is, melyek kompromisszumok mentén eltávolodtak az önrendelkezés útjától.

            A Székely Nemzeti Tanács felhívta katalán szövetségesei figyelmét a nemzeti régiók polgári kezdeményezés közelgő beterjesztésére, amelynek eddigi sikerében a katalánok fontos szerepet játszottak. Maga a beterjesztés ismételten ráirányíthatja a figyelmet az önálló állammal nem rendelkező európai nemzetekre, a nemzeti régiókra. Minden ezzel kapcsolatos tevékenység erősíti a székelyek és a katalánok közötti kapcsolatot, és mozgósíthatja Európa-szerte a hasonló helyzetben lévő népek és régiók közösségeit.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

A román kormány válaszolt a Székely Szabadság Napjának beadványára

            2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.

           A Székely Nemzeti Tanács elnökéhez címzett levél egy rövid felvezetés után négy pontba foglalja Románia Kormányának elutasító álláspontját Székelyföld autonómiájával szemben. A három oldal terjedelmű levél számos olyan megállapítást tartalmaz, amely nem illik bele Románia vállalt kötelezettségeibe, és nincs tekintettel a társadalmi-történelmi valóságra. Ugyanakkor üdvözöljük azt az egyébként minden alkalommal elvárható demokratikus gyakorlatot, amely révén először történik meg, hogy a Székely Szabadság Napjának kiálltványára érdemi válasz érkezik az állami intézmények valamelyikétől.

            A válaszlevélre alapos elemzés és szakmai konzultáció után fogunk reagálni, amelyet a kövélemény és a nemzetközi intézmények figyelmébe is ajánlunk.

                                  A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata                                                Sepsiszentgyörgy, 2024. június 19.

Négy erdélyi magyar képviselőt az Európai Parlamentbe!
      Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

     Szilágyi Zsolt, a lista negyedik helyét elfoglaló jelölt, a Székely Nemzeti Tanács 2022-ben megválasztott uniós ügyekért felelős biztosa lehet a személyes garancia arra, hogy a nemzeti régiók és Székelyföld helyzete az Európai Parlament napirendjére kerüljön.

      Tisztában kell lennünk azzal, hogy a másik, szintén Erdélyből indult polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et, az Európai Bizottság elutasította. Az elutasító döntést a szervezők megfellebbezték az Európai Unió Bíróságán, és a pert alapfokon elvesztették. A Bírósági döntés ellen 2023. január 21-én nyújtottak be újabb fellebbezést, a másodfokú eljárás még folyamatban van.

    Van tehát cél és van feladat. De a teljesítésükhöz az érintett közösség meghatalmazása kell. Június 9-én írjunk történelmet, a békéért, Székelyföldért, az erdélyi magyarságért és Magyarországért!

  Izsák Balázs  Székely Nemzeti Tanács elnöke                          

Marosvásárhely, 2024. május 30.  

Négy erdélyi magyar képviselőt az Európai Parlamentbe!

      Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

     Szilágyi Zsolt, a lista negyedik helyét elfoglaló jelölt, a Székely Nemzeti Tanács 2022-ben megválasztott uniós ügyekért felelős biztosa lehet a személyes garancia arra, hogy a nemzeti régiók és Székelyföld helyzete az Európai Parlament napirendjére kerüljön.

      Tisztában kell lennünk azzal, hogy a másik, szintén Erdélyből indult polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et, az Európai Bizottság elutasította. Az elutasító döntést a szervezők megfellebbezték az Európai Unió Bíróságán, és a pert alapfokon elvesztették. A Bírósági döntés ellen 2023. január 21-én nyújtottak be újabb fellebbezést, a másodfokú eljárás még folyamatban van.

    Van tehát cél és van feladat. De a teljesítésükhöz az érintett közösség meghatalmazása kell.   Június 9-én írjunk történelmet, a békéért, Székelyföldért, az erdélyi magyarságért és Magyarországért!

  Izsák Balázs         a Székely Nemzeti Tanács elnöke

A román csendőrség nem helyettesítheti az állam intézményeit!

            A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.

            Ezzel szemben 2023. március 16-án, hosszú szünet után ismét megpróbálkoztak egy büntetéssel, egy törvényességet semmibe vevő indoklásra alapozva. A Székely Nemzeti Tanács elnökére kirótt büntetést a Marosvásárhelyi Bíróság 2023. december 28-i ítéletében érvénytelenítette, és ez az ítélet mára jogerőre emelkedett. Az ítélet legfontosabb része az indoklás azon bekezdése, amely figyelmezteti a csendőrséget, mennyire veszélyes az a megközelítése, hogy jogában áll önhatalmúlag intézkedni bármilyen rendezvénnyel szemben, amelyet ő maga ítél törvénytelennek. A bíróság szerint ez azt jelenti, hogy a román csendőrség feljogosítva érzi magát arra, hogy az állam bármelyik hatóságának helyébe lépjen, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek törvénytelen intézkedéseket hoztak. Vagyis egyértelmű, hogy a bíróság a jogállam intézményeit védi a csendőrségi túlkapásokkal szemben.

            Egy jogállamban az sem képzelhető el, hogy egy polgármesteri hivatal a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot ismételten olyan érvekkel korlátozzon, amelyek korábban elbuktak egy jogorvoslati eljárás során. Pedig idén ez történt Marosvásárhelyen, és ezért a Székely Szabadság Napjának szervezői előzetes panasszal éltek Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben, amely kötelező előfeltétele egy közigazgatási pernek. Hiszen a szervezők előzetes bejelentésére a Soós Zoltán polgármester által aláírt és kiadott válaszlevél nem minősíthető másként, mint az évekkel korábban, Dorin Florea által kiadott jogkorlátozó zaklatás.

            A törtvénytelen akadályoztatás azonban nem tántoríthat el attól, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt március 10-én Marosvásárhelyen a megemlékezésen és a tiltakozó felvonuláson. Hiszen évről évre van üzenni valónk a román fővárosba, Románia kormányának és parlamentjének. Adjunk nyomatékot autonómiaköveteléseinknek, legyünk minél többen, korlátozásokkal vagy anélkül, az úttesten vagy a járdán, méltósággal vonuljunk fel Székelyföld fővárosában!

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata               

A hatodik beterjesztés elé

            2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósítja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómia-statútumát.

            Rendelkezésünkre áll a román parlament Törvényhozási Tanácsának hat elutasító véleményezése, helyenként változó tartalommal, de ismétlődő ellenérvekkel is, és több kitérővel a nemzetközi, illetve a közösségi jog területére. (Az öt negatív véleményezés mellett van egy hatodik is, amellyel a Törvényhozási Tanács megakadályozta, hogy egy népi kezdeményezés során a törvénytervezet Románia Hivatalos Közlönyében megjelenjen.) Ezek mindegyike külön vizsgálat tárgyát képezi számunkra, de hasznos lenne, ha ezt a tárgyat minél több szakirányú egyetemi kar sorolná be a vizsgadolgozatok ajánlott témái közé.

            Tömör és mértéktartó megfogalmazással: ez a hat, elutasító dokumentum korántsem meggyőző. Részletezve: számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaz, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is találunk példát. Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen elfogadná az autonómia-statútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ennek ellenére ezek írásban léteznek, úgyszintén nyilvánosak az ellenérvek is, amelyek cáfolhatóak. Mindezek a Törvényhozási Tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de ez egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk.

            Ha ma még korai is megmondani, mikor kerül sor a hatodik beterjesztésre, az már körvonalazható, hogy a választások után, 2024 és 2028 között kell arra sort keríteni. Minden jövőbeni, újabb beterjesztést egy lehetőleg újszerű és kiemelt fontosságú esemény kell kísérjen hazai és nemzetközi téren, például a tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány nyithatja meg a javasolt események sorát, amelynek folytatását újabb javaslatokkal a közösség tagjaitól várjuk. Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden, rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét.

            Külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt magyar nyelvű ellenpropaganda. A „nem érdemes küzdeni” demoralizáló mondatától a „szélmalomharc” minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól. Ne feledjük, Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának pedig háromszáz. Katalónia 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de az autonómia éve számukra végül az 1978-as esztendő lett.

            A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmében öt területre összpontosítja tevékenységét. Ezek egyike Románia törvényhozó tesülete, és ez a jövőben sem fog változni. A Székelyföld autonómiastatútumának hatodik, és minden jövőbeni beterjesztése így az autonómiaküzdelem egyik eszköze marad, egészen a győzelemig.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

„...aki alkudozni akar, az nem közénk való...”

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi nagygyűlésen fogadjunk el egy üzenetet Románia kormányának és parlamentjének címezve, amelyben a székely közösség tegye nyilvánvalóvá, hogy az autonómiastatútum gyorsított eljárással történő elutasítása a székelyföldi autonómiatörekvést nem zárta le. Láttuk, olvastuk a Törvényhozási Tanács ellenérveit, és ezek nem győztek meg minket. Egyetlen ellenérv sem tekinthető sem legitimnek, sem méltányosnak, de észszerűnek sem. Üzenjük meg: felkészülünk a hatodik beterjesztésre, és ennek támogatására minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni romániai és nemzetközi szinten.

Gyülekezzünk Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél március 10-én, 16 órakor ezernyi székely zászlóval, autonómiát követelő feliratokkal, a székely falvakat és városokat jelző táblákkal. Legyünk annyian, hogy ne szoríthassanak fel minket a járdára, legyünk annyian, hogy visszariasszuk a közigazgatási átszervezés tervezőit Székelyföld feldarabolásától, vagy beolvasztásától, legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni a jelmondatnak: Székelyföld egy és oszthatatlan! Legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni Kós Károly kiáltó szavának: „Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudozni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk.”

Ne feledjük el: 2024 választási év. A Székely Szabadság Napján üzenjük meg: csak az vállalkozzon a képviseletünkre az Európai Parlamentben, Románia Parlamentjében, a helyi hatóságok élén, aki nyíltan, már a választási kampányban kiáll Székelyföld területi autonómiája mellett.

  Izsák Balázs                               a Székely Nemzeti Tanács elnöke                                          

Legyen minden történelmi megemlékezés politikai állásfoglalás!

A Madéfalva nevével fémjelzett székely nemzeti ellenállás 260. évfordulójára gyűljünk össze az emlékmű körül, ahol a helyi önkormányzat hagyományosan megszervezi a megemlékezést. Gyűljünk össze Marosvásárhelyen is, ahol 2011 óta a Székely Nemzeti Tanács rendezvénye arra emlékeztet, hogy a Siculicidium véres lezárása volt a két évig tartó hősies küzdelemnek Európa legerősebb birodalmával szemben.

Székelyföld fővárosában szervezett megemlékezésnek célja kiemelni a madéfalvi veszedelmet a helytörténeti események sorából, és nyilvánvalóvá tenni: a székely nemzeti ellenállás folytonossága megtartó erő, a jövő záloga a székelység számára.

Olyan pillanatban kerül sor erre a két megemlékezésre, amikor Székelyföld autonómiastatútumát – eddig csak ritkán tapasztalt gyűlölethullámtól kísérve – sürgősségi eljárással utasította el Románia parlamentje. A román politikai osztály pedig arra készül, hogy közigazdasági reform címén felszámolja a székelyek közigazgatásának maradék kereteit is.      Érdemes meghallgatni Székelyföld létezését tagadó megszólalásokat, és látni, hallani, milyen sorsot szán nekünk a román állam.

Pihenhetnek-e nyugodtan mártírjaink a madéfalvi emlékmű alatt, hőseink az úzvölgyi katonatemetőben? A válasz rajtunk is múlik. Ha ez a kérdés nem hagy bennünket közömbösen, akkor lehet azt mondani, cselekvő közösség vagyunk, méltók elődeinkhez, és nem leszünk néma elszenvedői az asszimilációs törekvéseknek.

Január 7-én, este 18 órától, a Kultúrpalota nagytermében emlékezünk a madéfalvi veszedelemre, és egyben a bukovinai székelyek történelmi kálváriájára, amely akkor és ott kezdődött. Egy bukovinai székely az est díszvendége: Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az rendezvény kiemelkedő eseménye a Maros Művészegyüttes Valaki jár a fák hegyén... című előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése.

Az eseményre a belépés díjtalan.

                                                                                               Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Székelyföld autonómiastatútuma ötödik beterjesztésének jelentőségéről

Székelyföld autonómiastatútuma ötödik alkalommal került Románia Parlamentjének asztalára. A beterjesztő, Kulcsár-Terza József országgyűlési képviselő kiváló politikai ösztönnel érezte meg, hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben nem az elemzők értékelését kell követnie, hanem az általa képviselt közösség akaratát. A törvénykezdeményezést Zakariás Zoltán országgyűlési képviselő is ellátta kézjegyével.

A székelység nem tétlen szemlélője a közéletnek, hanem cselekvő alakítója. Ezt meg kell értenie a román politikai osztálynak és az Európai Unió intézményeinek is. Románia közigazgatási átszervezése nem történhet másként, mint minden érintett közösség, a különböző régiók akaratának figyelembevételével, így a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani. A közigazgatás átszervezés nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja.

Szolidárisak vagyunk minden, autonómiára törekvő vagy autonóm státusát bővíteni szándékozó európai régióval, következésképp a területi autonómiát európai ügynek is tekintjük.

A Székely Nemzeti Tanács úgy tekint a román törvényhozásra, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára, ezért természetes módon várja el Románia intézményeitől és annak vezetőitől, beleértve a miniszterelnököt is, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot.

Jelen közlemény függelékében a korábbi négy beterjesztés rövid történetét közöljük.

Izsák Balázs,  a Székely Nemzeti Tanács elnöke      

Marosvásárhely, 2023. december 21.

Függelék:

Első alkalommal 2004. március elsején terjesztik be Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly országgyűlési képviselők. A törvényja­vaslatot a képviselőház március 30-án, a szenátus június 29-én, megvitatás nélkül utasítja el.

Második alkalommal 2005. június 30-án kerül beterjesztésre az autonómiastatútum. A Székely Nemzeti Tanács, bízva az európai integrációs folyamattal együtt járó bizonyítási kényszer erejében, felkéri Sógor Csaba szenátort és Becsek Garda Dezső képviselőt, hogy ismét a parlament elé terjesszék a tervezetet, amely korábbi változathoz képest néhány módosítást tartalmaz, többek között a parlament Törvényhozási Bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasítja, a szenátus elé hét évvel később kerül, 2012. szeptember 25-én, ahol megkapja az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, más pártok 54 szenátora ellene szavazott, ketten tartózkodtak.

Harmadik alkalommal Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából kerül az autonómiastatútum a parlament elé, 2017. december 22-én.

Negyedik alkalommal Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatják az autonómiastatútumot 2019. december 18-án. 2020. április 23-án a képviselőház hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát. Ennek két következménye volt. Az egyik szimbolikus, mondhatnánk jogtörténetinek is. A román parlament két házából az egyik, azzal hogy határidőre nem tűzte napirendre a törvénytervezetet, el is fogadta azt. A román politikai elit, rendkívül kényes arra, hogy a tolerancia látszata se vetődjön fel Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ezt használta ki a román államfő, Klaus Johannis, hogy a politikai ellenfelét, a szociáldemokratákat megsemmisítse. Azonban hírhedt kirohanása, - amelynek épp annak tárgya, Székelyföld autonómiájának hallgatólagos elfogadása adta meg magyarellenes élét – közvetetten ugyan, de épp az autonómiának használt. A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezés utolsó hetében, több mint 700 ezer digitális aláírás gyűlt! Ez megerősíti a korábban állítottakat: hogy még azok is előremozdítják a székelyek ügyét, akik gáncsolni akarják azt.

A nemzeti ellenállás történelmi folytonossága

            Egy olyan esztendőben készülünk a madéfalvi veszedelem emlékének felidézésére, amelyben Románia miniszterelnöke a közigazgatási átszervezést riasztó fenyegetésként vetítette előre. 1764. január 7-én a császári katonák Madéfalvára szegezett ágyúi jelentették a veszedelmet, ma egy közigazgatási átszervezés térképe jelenti ugyanezt. 260 évvel ezelőtt az volt a kérdés, sikerül-e megtörni a székelység két éve tartó nemzeti ellenállását, ma pedig az, sikerül-e szétrombolni a székely közösség létezésének maradék közigazgatási kereteit.

            Esztendők óta szervezi a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen a megemlékezést a madéfalvi veszedelemről, attól a szándéktól vezetve, hogy a székely nemzeti ellenállás két esztendejét kiemelje a helytörténeti emlékezések sorából. Tudatosítani kell, hogy a székelyek ellenállása 1762-63-ban az egyetemes magyar történelem része.

            Minden megemlékezésnek kell hordoznia egy politikai üzenetet is. A székelyek fegyvertelen ellenállása példaértékű a ma nemzedékének, és csak ez a megközelítés méltó a mártírok emlékéhez. A madéfalvi vérengzés ugyanis nem tette hiábavalóvá a kétéves küzdelmet, mert az beépült a székelyek történeti tudatába, és közös cselekvésre ösztönzi a ma nemzedékét.

            Január 7-én, este 18 órától, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében emlékezünk a madéfalvi veszedelemre, és egyben a bukovinai székelyek történelmi kálváriájára, amely akkor és ott kezdődött. Egy bukovinai székely az est díszvendége: Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az rendezvény kiemelkedő eseménye a Maros Művészegyüttes Valaki jár a fák hegyén... című előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése.

            Az eseményre a belépés díjtalan.

                                                                              Izsák Balázs,  a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2023. december 18.

Küldöttgyűlést tartott a Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.

A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és  Beke Mihály András első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra  hívta fel a figyelmet.

Izsák Balázs elnök beszámolója után a küldöttek két határozattervezetet vitattak meg és fogadtak el: A Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozatot és a Magyar Autonóm Tartományról szóló elvi nyilatkozatot.

A küldöttgyűlés elfogadta a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának javaslatait a határozat értelmében létre hozott új tisztségek betöltésére. Eszerint a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja Kulcsár-Terza József, parlamenti képviselő; Székely Nemzeti Tanács ügyvivője Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke; a székely szimbólumokért felelős megbízott Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke; az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja pedig Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke lett.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata 

A Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozat

- tekintettel arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács XXIII. küldöttgyűlésén négy új tisztség létrehozásáról határozott, amelyek a következők: a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja, a Székely Nemzeti Tanács ügyvivője, a székely szimbólumokért felelős megbízott, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja;

- figyelembevéve, hogy a felsorolt tisztségek leírását (hatáskör, mandátum időtartama és egyéb körülmények), a fent említett elvi döntés értelmében egy külön SZNT-határozat fogja tartalmazni;

a Székely Nemzeti Tanács elhatározza

hogy a fenti tisztségeket a következőképpen írja le:

       A Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja: romániai parlamenti megbízatása idején megjeleníti a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit Románia törvényhozó testülete előtt, törvénytervezeteket nyújt be (például a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot), interpellációkat intéz a kormány tagjaihoz, a Székely Nemzeti Tanács céljait népszerűsítő rendezvényeket szervez a parlamentben, tájékoztatja a Székely Nemzeti Tanácsot a székelységet érintő törvénykezdeményezésekről, rendszeresen konzultál az SZNT Állandó Bizottságával, illetve az Székely Nemzeti Tanács elnökével, alkalmanként beszámol tevékenységéről az Állandó Bizottság ülésein és a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésein. Megbízatásának ideje egybeesik a Parlament mandátumi idejével.

       A Székely Nemzeti Tanács ügyvivője a Székely Nemzeti Tanács küldöttei előtt, széki elnökök és ÁB-tagok előtt képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét, és eljár a nevében, valamint elvégzi azokat az adminisztratív feladatokat, amelyek szükségesek a Székely Nemzeti Tanács működéséhez, és vezeti a Székely Nemzeti Tanács központi irodáját. Megbízatása négy évre szól.

       A székely szimbólumokért felelős megbízott népszerűsíti a székely szimbólumokat, kezdeményezi a székely zászló kitűzését Székelyföld egész területén, székely szimbólumokkal kapcsolatos megemlékezéseket szervez, mindezen területeken képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Megbízatása négy évre szól.

       Az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja: kapcsolatokat létesít és tart fent az Európai Unió politikusaival, szervezeteivel, regionális mozgalmakkal, az Európai Unión belül működő autonómiák vezetőivel, képviseli a Székely Nemzeti Tanács céljait egyeztetve a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjával. Megbízatása négy évre szól.

       A felsorolt négy tisztségnek a mandátuma megszűnhet lemondással, elhalálozással, illetve a mandátum visszavonásával. A mandátumot a Székely Nemzeti Tanács vonhatja vissza a Székely Nemzeti Tanács elnökének, vagy az Állandó Bizottság javaslatára. Ezeknek a tisztségeknek a betöltéséért nem jár javadalmazás, illetve feladatorientáltan, különböző pályázatok alapján szolgáltatási szerződéssel részesülhetnek javadalmazásban vagy tiszteletdíjban, amennyiben erre van fedezet.

Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhely,    2023. november 18.       

NYILATKOZAT

a Magyar Autonóm Tartományról

- Tekintettel arra, hogy a Magyar Autonóm Tartomány határának módosítása és későbbi, a székelyföldi közakaratot semmibe vevő megszüntetése ellen egyetlen intézmény sem tiltakozott az elmúlt évtizedekben, és az így az érintett területi közösség legitim módon kifejezett álláspontja sem vált ismertté;

- Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban számos olyan történelmi értékelés jelent meg, amelyek ellentétesek Székelyföld és a székely közösség érdekeivel és céljaival, és amelyek nem tükrözik a történelmi valóságot;

- Kijelentve, hogy a kommunista diktatúra minden jogsértése elfogadhatatlan;

A Székely Nemzeti Tanács az alábbi álláspontját teszi közzé

Románia 1952-ben, öt évvel a párizsi békeszerződés után alkotmányába foglalta Székelyföld területi autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt az európai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi kifogás.

Idézzük Románia 1952-es alkotmányának a 19. szakaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartománya a kompakt székely-magyar népesség által lakott területből áll, és autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a járásokat foglalja magába: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. A Magyar Autonóm Tartomány közigazgatási központja Marosvásárhely városa.

A fent idézett alkotmányos rendelkezésből és a nemzetközi körülményekből az alábbiak állapíthatók meg:

1. Románia kommunista alkotmánya lehetővé tette Székelyföld területi autonómiáját. Bár emögött a korra jellemző hatalompolitikai megfontolás rejlett, a ma perspektívájából lehetetlen nem észrevenni a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte mögötti több évszázados székely önkormányzati hagyomány súlyát, amellyel ‒ az adott nemzetközi körülmények között ‒ még a kommunista hatalomnak is számolnia kellett.

2. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása tehát olyan előzményekre támaszkodik, mint a Terra Siculorum több évszázados önigazgatási hagyománya, amely az első világháborút lezáró békefolyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben Romániával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza révén, amely kimondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. Ezen az alapon került sor a székely kérdés nemzetközi tudatosítására, amely oda vezetett, hogy Székelyföld sajátos területi közigazgatásának a kérdésére a második világháború utáni Romániának is választ kellett adnia.

3. Elutasítva a kommunizmus azon diktatorikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar Autonóm Tartomány intézményein keresztül az akkori román államvezetés Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989 utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a kialakítására is. Az 1968-as közigazgatási reform azonban elvette ezt a történelmi lehetőséget.

4. Egy elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd alapelv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes, olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája.

5. A fentiek figyelembevételével elmondható, hogy az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány 1968-as megszüntetése az 1989 utáni demokratikus önkormányzati kibontakozás akadályává is vált. Akadályává vált annak, hogy Székelyföld lakossága éljen azzal a szerzett jogával, amely teljesen legitim joga régi önkormányzati hagyományai alapján, és amelyet még a Magyar Autonóm Tartományban működtetett kommunista kormányzás sem tudott teljesen semmissé tenné, miközben elismerte annak területi kereteit.

6. A Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az önkormányzatiság szerzett jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely közösség többsége támogat. E szerzett jog a történelmi időben megelőzi és egyben túl is nyúl azon a rövid korszakon, amelyben a Magyar Autonóm Tartomány biztosított a számára közjogi keretet.

7. Mindezek alapján indokolt és szükséges, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható felülvizsgálat tárgya legyen.

                                           Marosvásárhely,                                        a Székely Nemzeti Tanács

Lobogjanak a béke őrtüzei

Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez

2023-ban Székelyföld Autonómiájának Napja október 29-ére esik. Nagyszerű alkalom minden székely közösségnek és a velük szolidaritást vállaló magyaroknak szerte a világból, hogy hitet tegyenek amellett, hogy Székelyföld autonómiáját a jog eszközével lehet kivívni, és ennek elengedhetetlen feltétele a biztonság és a béke. A háború eszkalációjának hívei, a fegyverüzletben érdekeltek nem kerekedhetnek a józan gondolkodású emberek fölé, ezért legyen Székelyföld Autonómiájának Napján fellobbanó minden láng figyelmeztető jel: az emberiség többsége, ezen belül a székelyek is békét akarnak. A fellobbanó láng legyen egyben a szolidaritás lángja is a kárpátaljai magyarokkal és minden olyan közösséggel, amely ma veszélyben van és amelynek sorsát csak a területi autonómia tudja szavatolni, a hegyi-karabahi örményektől a koszovói szerbekig és nyilván minden, Magyarországtól elszakított nemzetrésszel.

Ezen a napon irányuljon minden ima a gyűlölet lebontására. Azért imádkozzunk, hogy ne kelljen erőszakos halállal meghalnia egyetlen orosz vagy ukrán embernek sem, és rendeződjön békés úton a világ minden fegyveres konfliktusa. Azért imádkozzunk, hogy békésen, a jog eszközével szülessen meg az autonóm Székelyföld.

A hagyománynak megfelelően Székelyföld Autonómiájának Napján délelőtt templomainkban imádkozunk, este 17:30-kor egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai.

Mindezeket figyelembe véve azt kérjük Székelyföld, de a nagyvilág magyar közösségeitől, hogy népszerűsítsék ezt a napot. A felhívásban leírt programnak megfelelően tegyék emlékezetessé a nagyvilág számára.

                                                                                                                        Izsák Balázs  - A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Hűség Magyarországhoz, Székelyföldhöz: a két haza éthosza

Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.

Az első világháború végén közjogilag feldarabolt Magyarország a magyarság történeti tudatában, kultúrájában egységes marad. A nemzeti egység hordozója pedig területileg a megcsonkított Magyarország, és az a terület, ahol több mint száz évvel a trianoni diktátum után a magyarság megőrizte többségét, azaz Székelyföld. 

A román fennhatóság alá került Székelyföld autonómiáját 1952-ben elismerte és alkotmányába foglalta Románia. Ezt az autonómiát vonja vissza egyoldalúan, illegitim módon 1968-ban a megyésítésnek nevezett közigazgatási reform. A székelység változatlan ragaszkodása szabadságához, szülőföldjéhez, a mai autonómiatörekvés, a két haza éthoszát erősíti meg újra a magyarság tudatában. Ennek jelzése a magyar nemzeti lobogó mellett a székely zászló az Országház épületén.

Szimbolikus a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek eskütétele 2010-ben az Országház kupolacsarnokában a Szent Korona előtt és Székelyföld zászlaja alatt. Az eskü nyilvánosan vállalt hűségnyilatkozat Magyarországhoz és Székelyföldhöz, a jövőképhez, amelynek elkötelezettjei a székelyek. Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni!

          Így él tovább a huszonegyedik században Szent István öröksége a magyar nemzetben.

     Izsák Balázs                                

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke                          

Gábor Áron-díj az autonómia szolgálatáért

            A 2022-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a Gábor Áron-díjat: 

            Dr. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár húsz esztendeje tanácsaival, javaslataival segíti a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Ezek a javaslatok, tanácsok elmélyült tudáson alapuló elméleti ismeretektől mozgalmi ötletekig terjednek. Kivette részét az európai polgári kezdeményezés megtervezéséből, az Európa Bizottság elé terjesztett javaslatban szövegrészek, szakkifejezések, érvek épülnek az ő elgondolásaira. Aktívan részt vett az aláírásgyűjtési kampányban, a nyilvános szerepléstől a személyes tanácsadásig. De túl ezen, Bakk Miklós társadalomelméleti munkássága, tanulmányai, egyetemi oktatói hivatása is megérdemli a kiemelt elismerést.

            Dr. Szili Katalin 2013-ban az elsők között állt ki a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése mellett, akkor, amikor nem volt előrelátható még annak nyilvántartásba vétele sem. A közmédiában megszámlálhatatlan esetben szólalt meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezésünk mellett, és miniszterelnöki megbízottként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek szószólója lett. Az ő érdeme, hogy hosszas, több fordulóból álló tárgyalás után a három erdélyi magyar párt – RMDSZ, MPP, EMNP – között olyan megállapodás jött létre, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának öt alapvető célkitűzését teszi a közös cselekvés részévé. Az említett pártok által aláírt, és 2018. január 8-án kiadott közlemény  székelység szempontjából történelminek tekinthető, és Szili Katalin diplomáciai érzékét és kitartását dicséri.

            A díjátadásra Marosvásárhelyen, 2023. március 10-én, a Székely Szabadság Napján kerül sor.