Gábor Áron-díj az autonómia szolgálatáért

            A 2022-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a Gábor Áron-díjat: 

            Dr. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár húsz esztendeje tanácsaival, javaslataival segíti a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Ezek a javaslatok, tanácsok elmélyült tudáson alapuló elméleti ismeretektől mozgalmi ötletekig terjednek. Kivette részét az európai polgári kezdeményezés megtervezéséből, az Európa Bizottság elé terjesztett javaslatban szövegrészek, szakkifejezések, érvek épülnek az ő elgondolásaira. Aktívan részt vett az aláírásgyűjtési kampányban, a nyilvános szerepléstől a személyes tanácsadásig. De túl ezen, Bakk Miklós társadalomelméleti munkássága, tanulmányai, egyetemi oktatói hivatása is megérdemli a kiemelt elismerést.

            Dr. Szili Katalin 2013-ban az elsők között állt ki a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése mellett, akkor, amikor nem volt előrelátható még annak nyilvántartásba vétele sem. A közmédiában megszámlálhatatlan esetben szólalt meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezésünk mellett, és miniszterelnöki megbízottként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek szószólója lett. Az ő érdeme, hogy hosszas, több fordulóból álló tárgyalás után a három erdélyi magyar párt – RMDSZ, MPP, EMNP – között olyan megállapodás jött létre, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának öt alapvető célkitűzését teszi a közös cselekvés részévé. Az említett pártok által aláírt, és 2018. január 8-án kiadott közlemény  székelység szempontjából történelminek tekinthető, és Szili Katalin diplomáciai érzékét és kitartását dicséri.

            A díjátadásra Marosvásárhelyen, 2023. március 10-én, a Székely Szabadság Napján kerül sor.

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke                          

A jószándék gesztusait várjuk!

2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit.

Ismételten hangsúlyozzuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, de ez csak azután történhet meg, ha a hatóságok különös figyelmet szentelnek az ország eddig nem teljesített nemzetközi kötelezettségvállalásaira. A tegnapi elutasításra nem az a helyes válasz, hogy mozgósítani kell az osztrák vagy a holland cégek bojkottjára, hanem jóhiszeműen és nyitottan meg kell tenni azokat a gesztusokat, amelyek egyértelműen jelzik, hogy Románia jó irányba fog haladni. Első lépésként vissza kell állítani a Székely Mikó Református Kollégium egyházi tulajdonjogát, és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium jogszerű tulajdonosa általi működtetése elől el kell hárítani minden akadályt. A magyar történelmi egyházakkal egy ütemtervet kell összeállítani vagyonaik visszaszolgáltatására, és a magyar egyházi oktatás visszaállítására, úgy, ahogy az Románia Európa Tanácshoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalásában áll. Szintén a jó szándék gesztusaként lehetne értékelni a párbeszéd megkezdését Székelyföld önkormányzataival, az 1201/1993. számú ajánlás 11. szakaszáról: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

Ezeket a lépéseket akkor is meg kell tenni, ha közvetlenül nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között. Egyértelmű viszont, hogy addig nincs garancia ezen feltételek maradéktalan és hosszú távú teljesítésére, amíg a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény 26. szakaszát Románia többszörösen és látványosan megsérti. A 26. szakasz az egyezmény minden részes állama számára kötelezővé teszi a pacta sunt servanda elvét: a szerződésekben vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni kell!

A Székely Nemzeti Tanács az utóbbi húsz évben beadványok sorával hívta fel a figyelmét Románia kormányainak ezekre a kötelezettségekre. Készek voltunk leülni tárgyalni, ezzel szemben beadványainkat nem vették figyelembe, és a dialógusra tett javaslatainkat is figyelmen kívül hagyták. Mindezek ellenére bízunk a változásban és nyitott, jóhiszemű együttműködésre ösztönözzük a román hatóságokat a romániai magyar egyházak vezetőivel, nemzeti közösségünk képviselőivel, és az Európai Unió minden országával, függetlenül attól, hogy támogatták vagy sem Románia csatlakozását a schengeni övezethez.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke         

Románia schengeni csatlakozásáról

Levél a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz

Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

A rendszerváltás után Románia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, előkészítve ezzel a csatlakozását az Európa Tanácshoz. Egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, amely a csatlakozás feltétele volt. Ígéretet tett arra, hogy a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolákat és egyházi javakat visszaszolgáltatja a romániai magyar egyházaknak. 1993. október 7-én megtörtént a csatlakozás, ám ezt követően Románia akkori államfője, Ion Iliescu kijelentette, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek Romániára, az egyházi iskolák és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása is elakadt, sőt, a visszaszolgáltatott iskolák visszaállamosítása is elindult (Mikó kollégium, Sepsiszentgyörgy, Wesselényi kollégium, Zilah). A román politikai osztály és a román kormány felmérték az Európa Tanács lehetőségeit, és úgy ítélték meg, hogy nem rendelkeznek elegendő erővel, amely egy országot a vállalt kötelezettségek betartására kötelezhetné.

2007. január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, részben teljesítve a csatlakozási kritériumokat, és megígérve, hogy ezek teljesítését nem veszi le napirendről. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok között első helyen szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait. Mint az Európa Tanács esetében, a román kormányok azzal hárítják el a koppenhágai kritériumokat, hogy azok csak az uniós csatlakozás időszakában voltak érvényesek.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását:

·                    a magyar egyházak vagyonának feltétel nélküli és azonnali visszaszolgáltatását;

·                    a magyar egyházi oktatás helyreállítását normatív alapon, azaz állami pénzből támogatva azok működését, hiszen ott adófizető román állampolgárok gyermekei tanulnak;

·                    az Európa Tanács ajánlásainak föltétel nélküli és maradéktalan betartását, így az 1201/1993-as számú ajánlást is, amely tizenegyedik pontjában kimondja: "Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelõ és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.";

·                    a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája előírásainak maradéktalan és jóhiszemű tiszteletben tartását.

Jelen levelünkkel azt javasoljuk a schengeni övezet tagállamainak, hogy a döntés meghozatala előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról, és mérlegeljék, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett.

Izsák Balázs   a Székely Nemzeti Tanács elnöke        

Az őrtűzgyújtás kárpát-medencei mozgalom lett!

Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált.

Megfogalmazható újra az évekkel korábban meghirdetett gondolat: legyen Székelyföld az egész erdélyi magyarság belső anyaországa. Iskoláit, egyetemeit létszámban, színvonalban a teljes erdélyi magyarságra kell méretezni. Ez kiterjeszthető a szociális ellátás, a közművelődés, a tudományos kutatás és a kisebbségi jogvédelem intézményeire is. A gondolatot - minden erdélyi magyar otthon van Székelyföldön - jelezte az őrtüzek lángjainak fénye és melege. Mint ahogy azt is, hogy az önszerveződés lángja sokakat lelkesít még cselekvésre.

A kezdeményező, a szervező számára is hozott tanulságot ez az év. Székelyföld önkormányzataival folytatni kell a megkezdett párbeszédet, és mindegyikkel megértetni: Székely Nemzeti Tanács nemcsak szövetségesük, de hatékony eszköz is a kezükben céljaik eléréséhez. Partnerei vagyunk a magyar történelmi egyházak gyülekezeteinek, és eszköz is a szekularizáció leküzdésében.

A válságok, a megpróbáltatások elől az egymásra figyelés, az összetartozás a kivezető út.

Jönnek még októberek, gyújtunk még őrtüzeket azt követően is, ha kivívtuk Székelyföld területi autonómiáját. Megmarad a jövő ünnepének, mert Vörösmarty Mihállyal mondjuk: lesz még egyszer ünnep a világon!                                                                                           

Az önszerveződés a szabad Székelyföld szívverése

Tisztújító ülésre készül a Székely Nemzeti Tanács.

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács ülését Marosvásárhelyre, november 12-ére, 14 órától a Kultúrpalota nagytermébe.

Ez a gyűlés a Székely Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlése is, amely megerősíti az utolsó ülés után választott Állandó Bizottsági tagokat, és megválasztja a Székely Nemzeti Tanács elnökét.

Az Állandó Bizottság egy határozatot fogadott el a székelyföldi személyi kártyára vonatkozóan 2021. december 3-án, következik, hogy a Székely Nemzeti Tanács megvitassa és határozzon róla.

A Székely Nemzeti Tanács további tevékenysége szükségessé teszi, hogy a romániai parlamentben is legyen felelős megbízottja, de a székely szimbólumokkal kapcsolatos, egyre összetettebb feladatok is megkívánnak hatáskörökkel felruházott, felelős személyt. Az unióval kapcsolatos kérdések is szükségessé teszik egy felelős megbízott kinevezését. A különböző szakterületekért felelős megbízottak a Székely Nemzeti Tanács határozata alapján fogják kifejteni a tevékenységüket, amelyet a november 12-i közgyűlés fog megvitatni a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjára vonatkozó határozathoz hasonlóan.

A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése az utolsó ülés óta a sikeres polgári kezdeményezések közé került, ennek helyzetéről, jövőjéről értékeléseket fogadhat el a Székely Nemzeti Tanács.

Az a meggyőződés vezet, hogy az összehívó közlemény címéül választott mondat – Az önszerveződés a szabad Székelyföld szívverése – nem pusztán a székelyföldi személyi kártyára terjed ki, hanem az egész gyűlésre, és a Székely Nemzeti Tanács jövendő tevékenységére.

A gyűlés nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke       

Marosvásárhely, 2022. október 12.

Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez

Mottó:

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”           

Tamási Áron   

2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.

Legyen ez a nap egy olyan alkalom, amikor felhívjuk az emberi jogok védelmezőinek, a kisebbségvédőknek a figyelmét a területi alapú diszkriminációra. Ez a közvetett diszkrimináció sorába tartozik, és olyan, látszólag semleges intézkedésekből áll, amelynek eredője az adott terület többségi lakosságát érinti hátrányosan. Egy nemzeti közösséget, amely az ország egészéhez képest számszerű kisebbségben van. Az elmúlt, közel húsz év megtanított, ez egy nehéz feladat, hiszen a kisebbségvédők konok értetlenséggel kizárólag a nyelvhasználatra és az oktatási jogokra összpontosítanak.

Száz éve került Székelyföld Erdéllyel együtt román közigazgatás alá. Ezalatt az évszázad alatt, teljesen függetlenül attól, hogy milyen kormányzata volt Romániának, és milyen volt az uralkodó rendszer, Székelyföldre mindig úgy tekintettek a román hatóságok mint gyarmatra, amikor az erőforrások kiaknázásáról volt szó, de ugyanakkor mint meghódítandó területre, amikor a román népesség betelepítését és asszimilációs politikáját megtervezte.

Ebből a helyzetből van kiút.

Ez az út, bármennyire nehéz, mégis járható. A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, az Autonómiastatútum, kijelöli ennek az útnak a célját. Ez Székelyföld területi autonómiája.

A hagyománynak megfelelően Székelyföld Autonómiájának Napján délelőtt templomainkban imádkozunk, este 17:30-kor egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai.

Mindezeket figyelembe véve azt kérjük Székelyföld, de a nagyvilág magyar közösségeitől, hogy népszerűsítsék ezt a napot. A felhívásban leírt programnak megfelelően tegyék emlékezetessé a nagyvilág számára.

 Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke       

               Marosvásárhely, 2022. október 3.

A közös érdekek mentén épülnek tovább a székely–katalán kapcsolatok

            A szervezők meghívására a Székely Nemzeti Tanács küldötteként Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 11-én Barcelonában részt vett a katalán nemzeti ünnepen megrendezett nagyszabású demonstráción, melyre a 2017-es függetlenségi népszavazás ötödik évfordulóján került sor. A felvonuláson mintegy fél millió katalán, illetve törekvéseikben őket támogató külföldi meghívott emelte fel szavát Katalónia békés önrendelkezési törekvései, a független Katalán köztársaság kivívása érdekében.

            Az eseményt megelőző napon Dabis Attila a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezésről tárgyalt a demonstrációt szervező Katalán Nemzetgyűlés (Assemblea Nacional Catalana – ANC) vezetőivel, Dolors Feliu elnökkel, valamint Bàrbara Roviróval, a szervezet nemzetközi bizottságának koordinátorával. A felek alapvető közös érdeknek tekintették, hogy a polgári kezdeményezés nyomán az EU jogszabályt alkosson a nemzeti régiók védelmében. Hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés további sikere érdekében szükséges annak tartalmát az Unió kohéziós politikába illeszteni olyan módon, hogy az Európai Bizottság számára is egyértelművé váljon: a jogalkotás nyomán született szabályozás  a gyakorlati problémák megoldása érdekében elengedhetetlen.

            Az eseményen a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja a katalán függetlenségi törekvések több képviselőjével is találkozott, Erika Casajoana Daunert-el, Katalónia brüsszeli állandó képviseletének helyettes vezetőjével, a Gábor Áron-díj idei kitüntetettjével  közösen pedig meglátogatta Carles Puigdemont i Casamajó legitim katalán elnök, EP képviselő barcelonai irodáját.

 A felvonulást egyik fontos mozzanatában a főszervező ANC elnöke hangos ováció közepette köszöntötte az eseményen részt vevő népek és nemzetek képviselőit, így a magyar nemzetközösség képviseletében a Székely Nemzeti Tanácsot.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata       

Ragyog egy csillag

Felhívás az erdélyi magyarokhoz

Orbán Viktor Dallasban, a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáján sorsfordító évként jelölte meg 2024-et. Erdélyi magyarokként, de a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés részeseiként is érdekeltek vagyunk a konzervatív erők győzelmében és a globalisták, magukat progresszívnek nevező baloldaliak, kommunisták, liberálisok kiszorításában a közéletből.

Az erdélyi magyar nemzeti közösség, ha érzi a tét súlyát, akkor három képviselőt is képes az Európai Parlamentbe küldeni. Három olyan képviselőt, akik a nemzeti konzervatív erők élharcosai lesznek. A felkészülést az eszmei irányváltásra most kell elkezdeni. Van még két évünk! Elég a cselekvésre, de kevés a tétovázásra, a halogatásra.

Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek, a székelységnek azt kell megértenie, hogy a jövője, a sorsa múlhat azon, hogy 2024-ben végbemegy-e Európában egy fordulat a konzervatív erők javára. Azt kell felfognunk, hogy egy olyan globalista, brüsszeli vezetés, amely képtelen olyan dolgokat, mint a migráció kérdése vagy az energiaválság, megérteni és kezelni, akit az ideológiai elfogultság akadályoz a racionális gondolkodásban, nem fogja a nemzeti régiók ezeknél sokkal árnyaltabb ügyét sem megérteni. Nem csak az empátia hiányzik az Európai Bizottságból, de a szakmai felkészültség, a tárgyi tudás és a problémamegoldó készség is. Évekig tartó jogvita győzött meg erről, amelyre végül a luxemburgi bíróság döntése tett pontot a mi javunkra. Látni kell azonban, hogy a pervesztes Európai Bizottság már nem úgy működik, mint egy jogintézmény, hanem mint egy szélsőséges ideológiák gerilla-különítménye, akit egy vesztes per nem fog jobb belátásra ösztönözni.

Magyarország a nemzeti-konzervatív erők európai győzelmén dolgozik, és mi ez iránt nem lehetünk közömbösek. Erkölcsi kötelességünk segíteni Magyarország kormányát, és ezt kell tennie minden határon túli magyar nemzeti közösségnek. Van egy olyan káros elgondolás, amely szerint az erdélyi magyaroknak egyforma távolságot kell tartania mind Budapesttől, mind Bukaresttől. Ez a felfogás nem számol a magyar nemzet egységével, azzal hogy ezt az egységet képviselni a világ előtt kategorikus imperatívusz minden magyar számára.

Székelyföld fölött, az erdélyi magyar nemzeti közösség fölött ragyog egy csillag. Azóta, hogy ezt Tamási Áron papírra vetette, többen kérdezték, hogy hol van, hol ragyog? 2022. augusztus 4-én Orbán Viktor megnevezte, amit száz éven keresztül sejtettünk, reméltünk, hogy az a csillag, Európa magányos csillag-állama: Magyarország.

          Marosvásárhely, 2022. augusztus 9.                              Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

A székely himnusz százéves évfordulójára

Ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

     Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné.

Törekszünk a higgadt, tárgyilagos hangvételre, nem kívánunk ugyanarra a szintre ereszkedni, amelyen az uszító hangú nyilatkozatok állnak. Mindemellett leszögezzük:

1. Székelyföld Románia része mindazok ellenére, hogy a román politikai osztály és a román sajtó idegen, ellenséges államként kezeli szülőföldünket.

2. A román jégkorong-válogatott székely játékosai nem tettek mást, mint kifejezték nyilvánosan nemzeti önazonosságukat, hűségüket hagyományaikhoz, amiért csak elismerés illeti őket.

3. Eltelt száz év azóta, hogy Románia a Trianoni békeszerződés nyomán kiterjesztette igazgatási jogkörét Erdélyre. Ezalatt a száz év alatt az erdélyi magyar nemzeti közösség földet művelt, utakat és középületeket emelt, gépeket tervezett, értéket alkotott, adót fizetett, katonai szolgálatot teljesített és élsportolói révén dicsőséget szerzett Romániának. Rég eljött az ideje annak, hogy az állam hatóságai cserébe elfogadják és elismerjék magyar nemzetiségű polgárainak nemzeti önazonosságát, közösségi jelképeit, garantálják a közösség egyéni és kollektív jogait és megteremtsék ezen jogok intézményes garanciáit.

4. A román politikai osztály és a román sajtó képmutató. Hacsak a jégkorong sportágban összeszámoljuk a székely himnusszal kapcsolatos műbotrányokat, bármilyen normális gondolkodású embert meglepne, hogy ezeket minden egyes alkalommal sokkoló hírként tálalja a román sajtó. Akit az indulat hajt, elveszti a racionális gondolkodás képességét. Ennek tulajdonítható, hogy a román közélet szereplői nem tudják már, hogy az „úgynevezett Székelyföld himnusza”, vagy pedig „Székelyföld úgynevezett himnusza” a találóbb kifejezés a lekezelésre.

A Székely Nemzeti Tanács elismerve a székely jégkorongjátékosok hűségét, érdemeit 2013-ben a Csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatának Gábor Áron-díjat adományozott, így indokolva ezt a döntést: „A székely jégkorongcsapat, közel egy évszázados múltjával, kiváló teljesítményével sporttörténetet írt, hosszú évtizedek óta irányítja a közfigyelmet Székelyföldre és a székelyekre. Teszi ezt úgy, hogy közben tagjai, játékosai következetesen és tudatosan vállalják székely mivoltukat, hűségüket magyar nemzeti önazonosságukhoz, példát mutatva minden székely sportolónak, minden székely embernek. A székely jégkorongsport minden győzelme, a székelység győzelme is egyben.”

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére és javaslatára 2009. szeptember 5-én a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a székely himnuszt Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ez az év pedig, a székely himnusz centenáriumának éve. Ennek jegyében fogadta el a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a székely himnusz hivatalos partitúrája vonatkozó határozattervezetet. A mai napig nem csak a hivatalos partitúra készült el, hanem az MTVA támogatásával és közreműködésével a hivatalos hangfelvétel is.

Erősítsen meg minket ez is a ragaszkodásban a székely himnuszhoz, és minden eléneklése, minden meghallgatása legyen egyben egy üzenet: ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

Izsák Balázs,    a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Egy évforduló elé

Tízéves lesz a Kisebbségi Jogvédő Intézet

Attól a szándéktól vezetve, hogy kellő időben felhívjuk a figyelmét a Kárpát-medencei jogvédő szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak és jogászoknak, a tényleges évforduló előtt – reméljük, elsőként – köszöntjük a Kisebbségi Jogvédő Intézetet megalakulásának tizedik évfordulóján.

A huszonegyedik században a jog az egyik leghatékonyabb és a nemzetközi szervezetek által is támogatott eszköze a kisebbségi közösségek védelmének.

Magyarország megvédi a magyarokat, Magyarország a béke és a biztonság országa. Ez a nemzeti kormány egyik legfontosabb üzenete a határon túl élő magyar közösségeknek és az egész világnak.

2010 után a második Orbán-kormány számos olyan törvényt fogadott el, amely határmódosítás nélkül egyesíti a magyar nemzetrészeket, alaptörvénybe foglalva, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Számos olyan intézkedést hozott, amely előre és fölfele vitte Magyarországot és az egész nemzetet. Ezen intézkedések között az egyik a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozása volt 2012-ben.

A Csóti György vezette intézmény megértette az egész nemzettel, határon belül és határon túl, hogy nem csak helye van a magyar nemzetpolitikában, de történelmi küldetése is. Gyorsan kirajzolódtak az informális, szakmai hálózat nyomvonalai, amelynek csillagpontja a KJI. A csillagpont nekünk egy olyan mértani helyet jelent a tudás univerzumában, ahol információ fut össze, és mint a fény, szétárad a látni vágyóknak.

A magyar sajtó sokszor és sok kérdésben írt jogesetekről, amelyben szerepet vállalt ez az intézmény. Mi a nyilvánosság előtt láthatatlan tevékenységébe is beleláttunk. Hogyan teremti meg jogvédő szervezetek, vagy jogsérelmet elszenvedett személyek és szakértők között a kapcsolatot, hogyan egyengeti az útját olyan ügyeknek, mint a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése, vagy lép fel olyan esetekben, mint a székely szimbólumok használatának üldözése, az erdélyi ingatlanok restitúciója, vagy épp a székely politikai foglyok ügye.

Kívánunk nekik további sikeres munkát. Ehhez ész, erő és akarat kell. És ez mind megvan a Kisebbségi Jogvédő Intézete.                                                                     Izsák Balázs,  a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Magyar szabadság – székely szabadság

2013. június 22-én a Székely Nemzeti Tanács március 10-ét a székely vértanúk emléknapját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. 1854-ben ezen a napon végezték ki Marosvásárhelyen Horváth Károlyt, Gálfi Mihályt és Török Jánost, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés időpontja nem volt véletlen: fenyegető üzenet volt a székelységnek, a magyar nemzetnek: így jár az, aki március 15-ét, a magyar szabadság napját felidézve újra fel akarja lobbantani a szabadságharc lángját. Mára a történelem elválaszthatatlanul összefonta magyarok és székelyek szabadságát. Ma, a 21. században a magyar szabadság intézményi garanciája a magyar állam. Folyamatosan meg kell küzdeni a magyar állami szuverenitás megőrzéséért, és ebben mi, székelyek küzdőtársai vagyunk anyaországi honfitársainknak. Magyarország állami szuverenitását az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány szavatolja, és számunkra erkölcsi kötelesség a magyar szabadságot megvédeni.

            Székelyföld Trianon óta Romániához tartozik, a székelyek szabadságát Székelyföld államon belüli önrendelkezése szavatolná. A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése, hogy alkotmányos eszközökkel, a Román Parlament által elfogadott törvénnyel valósítsa meg Székelyföld területi autonómiáját. Nehéz, de békés folyamat, amelyben mindenképpen számítunk Magyarországra is. Ez az elvárás, ez a kérés soha nem volt visszhang nélküli, hiszen a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés aláírás-gyűjtési folyamata sem lehetett volna sikeres a közel egymillió magyarországi támogató aláírás nélkül. Sőt, a kezdeményezés bejegyzése sem történt volna meg, ha nem nyerjük meg a pert az Európai Unió Bíróságán, és ez a győzelem egy közös küzdelem eredménye a magyar nemzeti kormánnyal.

A továbblépés a nemzeti régiók ügyében akkor lesz sikeres, ha építhetünk április 3-a után a nemzeti kormányra, annak diplomáciai bölcsességére és nemzeti elkötelezettségére. Ezért most az előttünk álló közös feladat: részt venni a választásokon, és nemzeti érdekeinkre szavazni.

Reménykedhetünk abban, hogy túl vagyunk a járvány nehéz megpróbáltatásán, és reménykedhetünk abban, hogy a közelünkben zajló háború minél hamarabb véget ér.

A székely vértanúk kivégzése óta eltelt 168 évben háborúk, járványok, forradalmak, a legváltozatosabb természeti csapások tették próbára a nemzetet, de a székely vértanúk példája túlélt minden történelmi csapást, és rendületlen bennünk a vágy, hogy a kivívott magyar szabadságot megőrizzük, s megtegyünk mindent a székely szabadság kivívásáért.

                                                Marosvásárhely,                                                                        Izsák Balázs

A Székely Szabadság Napján hazavisszük az ünnepi üzenetet

  Harmadik éve kell szembenéznie Marosszék Székely Tanácsának azzal a helyzettel, hogy a járványtani korlátozások akadályozzák a Székely Szabadság Napjának hagyományos megünneplését. Az elmúlt évben egy olyan fotókiállítással emlékeztünk Marosvásárhely főterén a Székely Szabadság Napjának történetére, amely átfogta 2013-tól 2019-ig a nagygyűléseket, menetoszlopokat, a kiáltvány átadását a kormányhivatal épülete előtt.

  Az idén is rendhagyó módon készülünk a Székely Szabadság Napjára. Egy feldíszített, hangosbemondóval felszerelt gépjármű járja végig Marosvásárhely utcáit, és közvetíteni fogja az ünnep üzenetét. 2022. március 10-én nem azt kérjük a marosvásárhelyiektől, hogy gyűljenek össze meghallgatni a beszédeket, hanem mi fogunk elmenni hozzájuk a szabadság üzenetével.

   168 évvel ezelőtt végezték ki Marosvásárhelyen a székely vértanúkat, és az elmúlt idő alatt függetlenül attól, hogy mit hozott a történelem, milyen megpróbáltatásokkal néztek szembe eleink, a mártírok emléke éltette a közösség, a nemzet szabadságvágyat.

   Az autó a hangosbemondóval a koszorúzás után indul, 15 órakor a Székely Vértanúktól és bejárja a következő útvonalat: Székely vértanúk útja, December 22 út, Köztársaság tér, Forradalom utca, Rózsák tere, Győzelem tér, Dózsa György út, Bodoni út, 1848-as sugárút, Dózsa György út, 1918. december 1. út, Budai Nagy Antal utca, Pandúrok útja, Hosszú utca, Testvériség útja, Merészség utca (Cutezantei), Jeddi út, 1918. december 1. út, Győzelem tér, Rózsák tere, Baross Gábor utca, Lajos király útja, Kossuth Lajos utca, Tisza utca, Szabadi út, Decebal utca, Burebista utca, Maros-híd, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor tér, Bernády György tér, Klastrom utca, Gheorghe Marinescu utca, Székely vértanúk utcája – emlékmű.

   Egy év múlva a Székely Nemzeti Tanács huszadik évfordulójára készülve abban reménykedünk, hogy visszatérhetünk a hagyományokhoz, és a megszokott módon hirdethetjük a célt: Székelyföld államon belüli önrendelkezését.

                               Marosvásárhely,                                                                                                       Donáth Árpád,

            2022. március 4.                                                                           Marosszék Székely Tanácsának elnöke

Akik a nemzeti régiókért megmozgatták Európát

Hagyományosan március 10-én a Székely Szabadság Napján adjuk át a Gábor Áron-díjat az előző évre. Az idei kitüntetések az elmúlt év legnagyobb nemzetközi sikeréhez köthetők, amely méltán viselte a Székely Nemzeti Tanács jelmondatát: Székelyföldért megmozgatjuk Európát! A 2021-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a díjat:

- Erika Casajoana volt az, aki a polgári kezdeményezést Spanyolországban győzelemre vitte, de döntő befolyása volt a belgiumi kampányban és a végső sikerben is. Erika Casajoana élő kapcsolatot teremtett Katalónia és Székelyföld között, népszerűsítette a kezdeményezést, a székelységet és a Székely Nemzeti Tanácsot Katalóniában és egész Európában.

- Dr. Sobor Dávid tízéves jogi küzdelemben teremtette meg a jogalapját a nemzeti régiók bejegyzésének. Az ő munkájának, szakértelmének és szívós kitartásának köszönhetjük, hogy pert nyertünk Luxemburgban.

- Toró Attila látványos, szuggesztív grafikái kísérték végig a kezdeményezés minden mozzanatát, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem egész Európában. Informatikusként is segítette a kampányt, neki köszönhetjük, hogy a virtuális térben több millió emberhez érkezett meg az üzenetünk. Nem beszélve arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától, 2003-tól önkéntes grafikusa a székely autonómia mozgalomnak, minden ehhez kapcsolódó látványt az ő stílusa határoz meg.

Belőlük állt az a csapat, amelyre a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervező bizottsága, annak képviselője, Izsák Balázs és helyettese Dr. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi képviselője mindig számíthatott.

A hagyományoktól eltérően, a díjátadásra nem Marosvásárhelyen, hanem Sepsiszentgyörgyön kerül sor, 2022. március 10-én, 13 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Állásfoglalás a székelyek magyar nemzeti önazonosságáról

A Székely Nemzeti Tanács a fenti címmel 2011. október 13-án tette közzé álláspontját a tíz évvel ezelőtti romániai népszavazás kapcsán. Álláspontunk, mint ahogy helyzetünk azóta nem változott, ezért – a 2022-ben esedékes népszámlálás előtt megismételjük azt.

„A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumának, Székelyföld autonómiastatútumának első szakasza kimondja: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.” Ennek, a törvényjavaslatba foglalt, és abban kiemelt helyet elfoglaló célkitűzésnek fontos elvi jelentése van. Székelyföld autonómiáját azért kell kivívnunk, hogy ezzel létrejöjjenek a székelység magyar nemzeti önazonossága megőrzésének intézményi biztosítékai.

Ennek tudatában hozták létre a székely falvak és városok közösségei a Székely Nemzeti Tanácsot, amely már alakuló gyűlésén, az autonómia igénylésére vonatkozó kiáltványban kimondta: „A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia törvényerejű Statútum általi szavatolását.”

Szintén az alakuló ülés fogalmazza meg Székelyföld autonómiájának lényegét: „Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja.”

Ezek az egyhangúan elfogadott határozatok megkerülhetetlen kötelezettséget rónak a Székely Nemzeti Tanács küldötteire, a települési és széki tanácsokra, amely a magyar nemzeti önazonosság vállalását, és másoknak ugyanilyen értelemben vett ösztönzését jelenti a hivatalos népszámlálás alkalmával is.

Ez az erkölcsi kötelezettség következik még az 1941-ben Marosvásárhelyen megtartott Székely Nagygyűlés határozatából is, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar.”

A székelységnek pontosan meg kell értenie azt is, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely. Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él. Második lépésként a székelyek román eredetét szerették volna bizonyítani, ezzel helyezni más megvilágításba a trianoni döntést, és biztosítani annak hosszú távú érvényességét. Ezekre az áltudományos kísérletekre volt méltó válasz a marosvásárhelyi székely nagygyűlés fent idézett határozata.

Az 1930-as romániai népszámlálás szervezői viszont úgy tekintették, hogy nincs külön székely vagy csángó nyelv, következésképp nincs székely vagy csángó nemzetiség sem. Végül a Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben. Ebben az időszakban épp a romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz. A próbálkozás azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1.700.000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek.

A rendszerváltás utáni Románia épp a nemzeti kérdésben őrzött meg sok olyan örökséget a múltból, amely tehertétel a demokráciának és akadálya az állampolgárok közötti teljes és tényleges egyenlőségnek. Ezek között az örökségek között kell számon tartani Románia alkotmányba iktatott nemzetállami meghatározását, de még inkább ennek a meghatározásnak a nemzetközi joggal szemben álló, magyarellenes értelmezési gyakorlatát, de azt a kísérletet is, amely a népszámlálás során leválasztaná a székelységet a magyar nemzetről.

A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak.

Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben.

Ami tíz év alatt változott, az a székely/székelyföldi személyi kártya adta lehetőség, amely minden, magát székelynek valló számára nyitott lesz, és arra szolgál, hogy kifejezhessük székely önazonosságunkat, s büszkén vallhassuk magunkat székelynek a magyar nemzet részeként. A székely személyi kártya ugyanakkor egy összetett informatikai, jogi, műszaki rendszer, amely lehetővé teszi, hogy mi, székelyek számoljuk meg és szervezzük meg önmagunkat és nem a román állam hatóságai. Ez az autonómia felé vezető út.

Marosvásárhely, 2022. január 20.