Küldöttgyűlést
tartott a Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács november
18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.
A napirend előtt a küldötteket
köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
és Beke Mihály András első
beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis
Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák
létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra hívta fel a figyelmet.
Izsák Balázs elnök beszámolója után
a küldöttek két határozattervezetet vitattak meg és fogadtak el: A Székely
Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozatot és a Magyar Autonóm
Tartományról szóló elvi nyilatkozatot.
A küldöttgyűlés elfogadta a Székely
Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának javaslatait a határozat értelmében létre
hozott új tisztségek betöltésére. Eszerint a Székely Nemzeti Tanács parlamenti
megbízottja Kulcsár-Terza József, parlamenti képviselő; Székely Nemzeti
Tanács ügyvivője Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke; a
székely szimbólumokért felelős megbízott Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi
Székely Tanács elnöke; az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja
pedig Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke lett.
A Székely Nemzeti Tanács
Sajtószolgálata
A Székely Nemzeti Tanács új
tisztségeire vonatkozó határozat
- tekintettel arra, hogy a Székely
Nemzeti Tanács XXIII. küldöttgyűlésén négy új tisztség létrehozásáról
határozott, amelyek a következők: a Székely Nemzeti Tanács parlamenti
megbízottja, a Székely Nemzeti Tanács ügyvivője, a székely szimbólumokért
felelős megbízott, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja;
- figyelembevéve, hogy a felsorolt
tisztségek leírását (hatáskör, mandátum időtartama és egyéb körülmények), a
fent említett elvi döntés értelmében egy külön SZNT-határozat fogja
tartalmazni;
a Székely Nemzeti Tanács elhatározza
hogy a fenti tisztségeket a
következőképpen írja le:
A
Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja: romániai parlamenti megbízatása
idején megjeleníti a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit Románia törvényhozó
testülete előtt, törvénytervezeteket nyújt be (például a Székely Nemzeti Tanács
által kidolgozott autonómiastatútumot), interpellációkat intéz a kormány
tagjaihoz, a Székely Nemzeti Tanács céljait népszerűsítő rendezvényeket szervez
a parlamentben, tájékoztatja a Székely Nemzeti Tanácsot a
székelységet érintő törvénykezdeményezésekről, rendszeresen konzultál az SZNT
Állandó Bizottságával, illetve az Székely Nemzeti Tanács elnökével,
alkalmanként beszámol tevékenységéről az Állandó Bizottság ülésein és a Székely
Nemzeti Tanács küldöttgyűlésein. Megbízatásának
ideje egybeesik a Parlament mandátumi idejével.
A
Székely Nemzeti Tanács ügyvivője a Székely Nemzeti Tanács küldöttei előtt,
széki elnökök és ÁB-tagok előtt képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét, és
eljár a nevében, valamint elvégzi azokat az adminisztratív feladatokat, amelyek
szükségesek a Székely Nemzeti Tanács működéséhez, és vezeti a Székely Nemzeti
Tanács központi irodáját. Megbízatása négy évre szól.
A
székely szimbólumokért felelős megbízott népszerűsíti a székely szimbólumokat,
kezdeményezi a székely zászló kitűzését Székelyföld egész területén, székely
szimbólumokkal kapcsolatos megemlékezéseket szervez, mindezen területeken képviseli
a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Megbízatása négy évre szól.
Az
Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja: kapcsolatokat létesít és tart
fent az Európai Unió politikusaival, szervezeteivel, regionális
mozgalmakkal, az Európai Unión belül működő autonómiák vezetőivel, képviseli a
Székely Nemzeti Tanács céljait egyeztetve a Székely Nemzeti Tanács külügyi
megbízottjával. Megbízatása négy évre szól.
A
felsorolt négy tisztségnek a mandátuma megszűnhet lemondással, elhalálozással,
illetve a mandátum visszavonásával. A mandátumot a Székely Nemzeti Tanács
vonhatja vissza a Székely Nemzeti Tanács elnökének, vagy az Állandó Bizottság
javaslatára. Ezeknek a tisztségeknek a betöltéséért nem jár javadalmazás,
illetve feladatorientáltan, különböző pályázatok alapján szolgáltatási
szerződéssel részesülhetnek javadalmazásban vagy tiszteletdíjban, amennyiben
erre van fedezet.
Székely
Nemzeti Tanács Marosvásárhely, 2023.
november 18.
NYILATKOZAT
a Magyar Autonóm Tartományról
-
Tekintettel arra, hogy a Magyar Autonóm Tartomány határának módosítása és
későbbi, a székelyföldi közakaratot semmibe vevő megszüntetése ellen egyetlen
intézmény sem tiltakozott az elmúlt évtizedekben, és az így az érintett
területi közösség legitim módon kifejezett álláspontja sem vált ismertté;
- Figyelembe
véve, hogy az elmúlt időszakban számos olyan történelmi értékelés jelent meg,
amelyek ellentétesek Székelyföld és a székely közösség érdekeivel és céljaival,
és amelyek nem tükrözik a történelmi valóságot;
-
Kijelentve, hogy a kommunista diktatúra minden jogsértése
elfogadhatatlan;
A Székely Nemzeti Tanács az alábbi álláspontját teszi közzé
Románia
1952-ben, öt évvel a párizsi békeszerződés után alkotmányába foglalta
Székelyföld területi autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet
kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt
az európai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi
kifogás.
Idézzük Románia
1952-es alkotmányának a 19. szakaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm
Tartománya a kompakt székely-magyar népesség által lakott területből áll, és
autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió
lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a járásokat foglalja magába:
Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy,
Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. A Magyar Autonóm
Tartomány közigazgatási központja Marosvásárhely városa.
A fent
idézett alkotmányos rendelkezésből és a nemzetközi körülményekből az alábbiak
állapíthatók meg:
1. Románia
kommunista alkotmánya lehetővé tette Székelyföld területi autonómiáját. Bár
emögött a korra jellemző hatalompolitikai megfontolás rejlett, a ma
perspektívájából lehetetlen nem észrevenni a Magyar Autonóm Tartomány
létrejötte mögötti több évszázados székely önkormányzati hagyomány súlyát,
amellyel ‒ az adott nemzetközi körülmények között ‒ még a kommunista hatalomnak
is számolnia kellett.
2. A Magyar
Autonóm Tartomány létrehozása tehát olyan előzményekre támaszkodik, mint a
Terra Siculorum több évszázados önigazgatási hagyománya, amely az első
világháborút lezáró békefolyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi
Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben
Romániával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza
révén, amely kimondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi
székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és
tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. Ezen az alapon
került sor a székely kérdés nemzetközi tudatosítására, amely oda
vezetett, hogy Székelyföld sajátos területi közigazgatásának a kérdésére a
második világháború utáni Romániának is választ kellett adnia.
3.
Elutasítva a kommunizmus azon diktatorikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar
Autonóm Tartomány intézményein keresztül az akkori román államvezetés
Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989
utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor
kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a
kialakítására is. Az 1968-as közigazgatási reform azonban elvette ezt a történelmi
lehetőséget.
4. Egy
elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd
alapelv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes,
olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája.
5. A fentiek
figyelembevételével elmondható, hogy az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm
Tartomány 1968-as megszüntetése az 1989 utáni demokratikus önkormányzati
kibontakozás akadályává is vált. Akadályává vált annak, hogy Székelyföld
lakossága éljen azzal a szerzett jogával, amely teljesen legitim joga régi
önkormányzati hagyományai alapján, és amelyet még a Magyar Autonóm Tartományban
működtetett kommunista kormányzás sem tudott teljesen semmissé tenné, miközben
elismerte annak területi kereteit.
6. A Székely
Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az önkormányzatiság szerzett
jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely
közösség többsége támogat. E szerzett jog a történelmi időben megelőzi és
egyben túl is nyúl azon a rövid korszakon, amelyben a Magyar Autonóm Tartomány
biztosított a számára közjogi keretet.
7. Mindezek
alapján indokolt és szükséges, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely
illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való
szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható
felülvizsgálat tárgya legyen.
Marosvásárhely, a Székely Nemzeti Tanács