Lobogjanak a béke őrtüzei

Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez

2023-ban Székelyföld Autonómiájának Napja október 29-ére esik. Nagyszerű alkalom minden székely közösségnek és a velük szolidaritást vállaló magyaroknak szerte a világból, hogy hitet tegyenek amellett, hogy Székelyföld autonómiáját a jog eszközével lehet kivívni, és ennek elengedhetetlen feltétele a biztonság és a béke. A háború eszkalációjának hívei, a fegyverüzletben érdekeltek nem kerekedhetnek a józan gondolkodású emberek fölé, ezért legyen Székelyföld Autonómiájának Napján fellobbanó minden láng figyelmeztető jel: az emberiség többsége, ezen belül a székelyek is békét akarnak. A fellobbanó láng legyen egyben a szolidaritás lángja is a kárpátaljai magyarokkal és minden olyan közösséggel, amely ma veszélyben van és amelynek sorsát csak a területi autonómia tudja szavatolni, a hegyi-karabahi örményektől a koszovói szerbekig és nyilván minden, Magyarországtól elszakított nemzetrésszel.

Ezen a napon irányuljon minden ima a gyűlölet lebontására. Azért imádkozzunk, hogy ne kelljen erőszakos halállal meghalnia egyetlen orosz vagy ukrán embernek sem, és rendeződjön békés úton a világ minden fegyveres konfliktusa. Azért imádkozzunk, hogy békésen, a jog eszközével szülessen meg az autonóm Székelyföld.

A hagyománynak megfelelően Székelyföld Autonómiájának Napján délelőtt templomainkban imádkozunk, este 17:30-kor egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai.

Mindezeket figyelembe véve azt kérjük Székelyföld, de a nagyvilág magyar közösségeitől, hogy népszerűsítsék ezt a napot. A felhívásban leírt programnak megfelelően tegyék emlékezetessé a nagyvilág számára.

                                                                                                                        Izsák Balázs  - A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Küldöttgyűlést tartott a Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.

A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és  Beke Mihály András első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra  hívta fel a figyelmet.

Izsák Balázs elnök beszámolója után a küldöttek két határozattervezetet vitattak meg és fogadtak el: A Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozatot és a Magyar Autonóm Tartományról szóló elvi nyilatkozatot.

A küldöttgyűlés elfogadta a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának javaslatait a határozat értelmében létre hozott új tisztségek betöltésére. Eszerint a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja Kulcsár-Terza József, parlamenti képviselő; Székely Nemzeti Tanács ügyvivője Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke; a székely szimbólumokért felelős megbízott Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke; az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja pedig Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke lett.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata 

A Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozat

- tekintettel arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács XXIII. küldöttgyűlésén négy új tisztség létrehozásáról határozott, amelyek a következők: a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja, a Székely Nemzeti Tanács ügyvivője, a székely szimbólumokért felelős megbízott, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja;

- figyelembevéve, hogy a felsorolt tisztségek leírását (hatáskör, mandátum időtartama és egyéb körülmények), a fent említett elvi döntés értelmében egy külön SZNT-határozat fogja tartalmazni;

a Székely Nemzeti Tanács elhatározza

hogy a fenti tisztségeket a következőképpen írja le:

       A Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja: romániai parlamenti megbízatása idején megjeleníti a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit Románia törvényhozó testülete előtt, törvénytervezeteket nyújt be (például a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot), interpellációkat intéz a kormány tagjaihoz, a Székely Nemzeti Tanács céljait népszerűsítő rendezvényeket szervez a parlamentben, tájékoztatja a Székely Nemzeti Tanácsot a székelységet érintő törvénykezdeményezésekről, rendszeresen konzultál az SZNT Állandó Bizottságával, illetve az Székely Nemzeti Tanács elnökével, alkalmanként beszámol tevékenységéről az Állandó Bizottság ülésein és a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésein. Megbízatásának ideje egybeesik a Parlament mandátumi idejével.

       A Székely Nemzeti Tanács ügyvivője a Székely Nemzeti Tanács küldöttei előtt, széki elnökök és ÁB-tagok előtt képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét, és eljár a nevében, valamint elvégzi azokat az adminisztratív feladatokat, amelyek szükségesek a Székely Nemzeti Tanács működéséhez, és vezeti a Székely Nemzeti Tanács központi irodáját. Megbízatása négy évre szól.

       A székely szimbólumokért felelős megbízott népszerűsíti a székely szimbólumokat, kezdeményezi a székely zászló kitűzését Székelyföld egész területén, székely szimbólumokkal kapcsolatos megemlékezéseket szervez, mindezen területeken képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Megbízatása négy évre szól.

       Az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja: kapcsolatokat létesít és tart fent az Európai Unió politikusaival, szervezeteivel, regionális mozgalmakkal, az Európai Unión belül működő autonómiák vezetőivel, képviseli a Székely Nemzeti Tanács céljait egyeztetve a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjával. Megbízatása négy évre szól.

       A felsorolt négy tisztségnek a mandátuma megszűnhet lemondással, elhalálozással, illetve a mandátum visszavonásával. A mandátumot a Székely Nemzeti Tanács vonhatja vissza a Székely Nemzeti Tanács elnökének, vagy az Állandó Bizottság javaslatára. Ezeknek a tisztségeknek a betöltéséért nem jár javadalmazás, illetve feladatorientáltan, különböző pályázatok alapján szolgáltatási szerződéssel részesülhetnek javadalmazásban vagy tiszteletdíjban, amennyiben erre van fedezet.

Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhely,    2023. november 18.       

NYILATKOZAT

a Magyar Autonóm Tartományról

- Tekintettel arra, hogy a Magyar Autonóm Tartomány határának módosítása és későbbi, a székelyföldi közakaratot semmibe vevő megszüntetése ellen egyetlen intézmény sem tiltakozott az elmúlt évtizedekben, és az így az érintett területi közösség legitim módon kifejezett álláspontja sem vált ismertté;

- Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban számos olyan történelmi értékelés jelent meg, amelyek ellentétesek Székelyföld és a székely közösség érdekeivel és céljaival, és amelyek nem tükrözik a történelmi valóságot;

- Kijelentve, hogy a kommunista diktatúra minden jogsértése elfogadhatatlan;

A Székely Nemzeti Tanács az alábbi álláspontját teszi közzé

Románia 1952-ben, öt évvel a párizsi békeszerződés után alkotmányába foglalta Székelyföld területi autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt az európai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi kifogás.

Idézzük Románia 1952-es alkotmányának a 19. szakaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartománya a kompakt székely-magyar népesség által lakott területből áll, és autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a járásokat foglalja magába: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. A Magyar Autonóm Tartomány közigazgatási központja Marosvásárhely városa.

A fent idézett alkotmányos rendelkezésből és a nemzetközi körülményekből az alábbiak állapíthatók meg:

1. Románia kommunista alkotmánya lehetővé tette Székelyföld területi autonómiáját. Bár emögött a korra jellemző hatalompolitikai megfontolás rejlett, a ma perspektívájából lehetetlen nem észrevenni a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte mögötti több évszázados székely önkormányzati hagyomány súlyát, amellyel ‒ az adott nemzetközi körülmények között ‒ még a kommunista hatalomnak is számolnia kellett.

2. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása tehát olyan előzményekre támaszkodik, mint a Terra Siculorum több évszázados önigazgatási hagyománya, amely az első világháborút lezáró békefolyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben Romániával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza révén, amely kimondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. Ezen az alapon került sor a székely kérdés nemzetközi tudatosítására, amely oda vezetett, hogy Székelyföld sajátos területi közigazgatásának a kérdésére a második világháború utáni Romániának is választ kellett adnia.

3. Elutasítva a kommunizmus azon diktatorikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar Autonóm Tartomány intézményein keresztül az akkori román államvezetés Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989 utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a kialakítására is. Az 1968-as közigazgatási reform azonban elvette ezt a történelmi lehetőséget.

4. Egy elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd alapelv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes, olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája.

5. A fentiek figyelembevételével elmondható, hogy az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány 1968-as megszüntetése az 1989 utáni demokratikus önkormányzati kibontakozás akadályává is vált. Akadályává vált annak, hogy Székelyföld lakossága éljen azzal a szerzett jogával, amely teljesen legitim joga régi önkormányzati hagyományai alapján, és amelyet még a Magyar Autonóm Tartományban működtetett kommunista kormányzás sem tudott teljesen semmissé tenné, miközben elismerte annak területi kereteit.

6. A Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az önkormányzatiság szerzett jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely közösség többsége támogat. E szerzett jog a történelmi időben megelőzi és egyben túl is nyúl azon a rövid korszakon, amelyben a Magyar Autonóm Tartomány biztosított a számára közjogi keretet.

7. Mindezek alapján indokolt és szükséges, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható felülvizsgálat tárgya legyen.

                                           Marosvásárhely,                                        a Székely Nemzeti Tanács

Hűség Magyarországhoz, Székelyföldhöz: a két haza éthosza

Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.

Az első világháború végén közjogilag feldarabolt Magyarország a magyarság történeti tudatában, kultúrájában egységes marad. A nemzeti egység hordozója pedig területileg a megcsonkított Magyarország, és az a terület, ahol több mint száz évvel a trianoni diktátum után a magyarság megőrizte többségét, azaz Székelyföld. 

A román fennhatóság alá került Székelyföld autonómiáját 1952-ben elismerte és alkotmányába foglalta Románia. Ezt az autonómiát vonja vissza egyoldalúan, illegitim módon 1968-ban a megyésítésnek nevezett közigazgatási reform. A székelység változatlan ragaszkodása szabadságához, szülőföldjéhez, a mai autonómiatörekvés, a két haza éthoszát erősíti meg újra a magyarság tudatában. Ennek jelzése a magyar nemzeti lobogó mellett a székely zászló az Országház épületén.

Szimbolikus a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek eskütétele 2010-ben az Országház kupolacsarnokában a Szent Korona előtt és Székelyföld zászlaja alatt. Az eskü nyilvánosan vállalt hűségnyilatkozat Magyarországhoz és Székelyföldhöz, a jövőképhez, amelynek elkötelezettjei a székelyek. Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni!

          Így él tovább a huszonegyedik században Szent István öröksége a magyar nemzetben.

     Izsák Balázs                                

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke                          

Gábor Áron-díj az autonómia szolgálatáért

            A 2022-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a Gábor Áron-díjat: 

            Dr. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár húsz esztendeje tanácsaival, javaslataival segíti a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Ezek a javaslatok, tanácsok elmélyült tudáson alapuló elméleti ismeretektől mozgalmi ötletekig terjednek. Kivette részét az európai polgári kezdeményezés megtervezéséből, az Európa Bizottság elé terjesztett javaslatban szövegrészek, szakkifejezések, érvek épülnek az ő elgondolásaira. Aktívan részt vett az aláírásgyűjtési kampányban, a nyilvános szerepléstől a személyes tanácsadásig. De túl ezen, Bakk Miklós társadalomelméleti munkássága, tanulmányai, egyetemi oktatói hivatása is megérdemli a kiemelt elismerést.

            Dr. Szili Katalin 2013-ban az elsők között állt ki a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése mellett, akkor, amikor nem volt előrelátható még annak nyilvántartásba vétele sem. A közmédiában megszámlálhatatlan esetben szólalt meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezésünk mellett, és miniszterelnöki megbízottként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek szószólója lett. Az ő érdeme, hogy hosszas, több fordulóból álló tárgyalás után a három erdélyi magyar párt – RMDSZ, MPP, EMNP – között olyan megállapodás jött létre, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának öt alapvető célkitűzését teszi a közös cselekvés részévé. Az említett pártok által aláírt, és 2018. január 8-án kiadott közlemény  székelység szempontjából történelminek tekinthető, és Szili Katalin diplomáciai érzékét és kitartását dicséri.

            A díjátadásra Marosvásárhelyen, 2023. március 10-én, a Székely Szabadság Napján kerül sor.

A jószándék gesztusait várjuk!

2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit.

Ismételten hangsúlyozzuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, de ez csak azután történhet meg, ha a hatóságok különös figyelmet szentelnek az ország eddig nem teljesített nemzetközi kötelezettségvállalásaira. A tegnapi elutasításra nem az a helyes válasz, hogy mozgósítani kell az osztrák vagy a holland cégek bojkottjára, hanem jóhiszeműen és nyitottan meg kell tenni azokat a gesztusokat, amelyek egyértelműen jelzik, hogy Románia jó irányba fog haladni. Első lépésként vissza kell állítani a Székely Mikó Református Kollégium egyházi tulajdonjogát, és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium jogszerű tulajdonosa általi működtetése elől el kell hárítani minden akadályt. A magyar történelmi egyházakkal egy ütemtervet kell összeállítani vagyonaik visszaszolgáltatására, és a magyar egyházi oktatás visszaállítására, úgy, ahogy az Románia Európa Tanácshoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalásában áll. Szintén a jó szándék gesztusaként lehetne értékelni a párbeszéd megkezdését Székelyföld önkormányzataival, az 1201/1993. számú ajánlás 11. szakaszáról: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

Ezeket a lépéseket akkor is meg kell tenni, ha közvetlenül nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között. Egyértelmű viszont, hogy addig nincs garancia ezen feltételek maradéktalan és hosszú távú teljesítésére, amíg a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény 26. szakaszát Románia többszörösen és látványosan megsérti. A 26. szakasz az egyezmény minden részes állama számára kötelezővé teszi a pacta sunt servanda elvét: a szerződésekben vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni kell!

A Székely Nemzeti Tanács az utóbbi húsz évben beadványok sorával hívta fel a figyelmét Románia kormányainak ezekre a kötelezettségekre. Készek voltunk leülni tárgyalni, ezzel szemben beadványainkat nem vették figyelembe, és a dialógusra tett javaslatainkat is figyelmen kívül hagyták. Mindezek ellenére bízunk a változásban és nyitott, jóhiszemű együttműködésre ösztönözzük a román hatóságokat a romániai magyar egyházak vezetőivel, nemzeti közösségünk képviselőivel, és az Európai Unió minden országával, függetlenül attól, hogy támogatták vagy sem Románia csatlakozását a schengeni övezethez.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke         

Az őrtűzgyújtás kárpát-medencei mozgalom lett!

Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált.

Megfogalmazható újra az évekkel korábban meghirdetett gondolat: legyen Székelyföld az egész erdélyi magyarság belső anyaországa. Iskoláit, egyetemeit létszámban, színvonalban a teljes erdélyi magyarságra kell méretezni. Ez kiterjeszthető a szociális ellátás, a közművelődés, a tudományos kutatás és a kisebbségi jogvédelem intézményeire is. A gondolatot - minden erdélyi magyar otthon van Székelyföldön - jelezte az őrtüzek lángjainak fénye és melege. Mint ahogy azt is, hogy az önszerveződés lángja sokakat lelkesít még cselekvésre.

A kezdeményező, a szervező számára is hozott tanulságot ez az év. Székelyföld önkormányzataival folytatni kell a megkezdett párbeszédet, és mindegyikkel megértetni: Székely Nemzeti Tanács nemcsak szövetségesük, de hatékony eszköz is a kezükben céljaik eléréséhez. Partnerei vagyunk a magyar történelmi egyházak gyülekezeteinek, és eszköz is a szekularizáció leküzdésében.

A válságok, a megpróbáltatások elől az egymásra figyelés, az összetartozás a kivezető út.

Jönnek még októberek, gyújtunk még őrtüzeket azt követően is, ha kivívtuk Székelyföld területi autonómiáját. Megmarad a jövő ünnepének, mert Vörösmarty Mihállyal mondjuk: lesz még egyszer ünnep a világon!                                                                                           

Románia schengeni csatlakozásáról

Levél a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz

Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

A rendszerváltás után Románia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, előkészítve ezzel a csatlakozását az Európa Tanácshoz. Egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, amely a csatlakozás feltétele volt. Ígéretet tett arra, hogy a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolákat és egyházi javakat visszaszolgáltatja a romániai magyar egyházaknak. 1993. október 7-én megtörtént a csatlakozás, ám ezt követően Románia akkori államfője, Ion Iliescu kijelentette, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek Romániára, az egyházi iskolák és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása is elakadt, sőt, a visszaszolgáltatott iskolák visszaállamosítása is elindult (Mikó kollégium, Sepsiszentgyörgy, Wesselényi kollégium, Zilah). A román politikai osztály és a román kormány felmérték az Európa Tanács lehetőségeit, és úgy ítélték meg, hogy nem rendelkeznek elegendő erővel, amely egy országot a vállalt kötelezettségek betartására kötelezhetné.

2007. január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, részben teljesítve a csatlakozási kritériumokat, és megígérve, hogy ezek teljesítését nem veszi le napirendről. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok között első helyen szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait. Mint az Európa Tanács esetében, a román kormányok azzal hárítják el a koppenhágai kritériumokat, hogy azok csak az uniós csatlakozás időszakában voltak érvényesek.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását:

·                    a magyar egyházak vagyonának feltétel nélküli és azonnali visszaszolgáltatását;

·                    a magyar egyházi oktatás helyreállítását normatív alapon, azaz állami pénzből támogatva azok működését, hiszen ott adófizető román állampolgárok gyermekei tanulnak;

·                    az Európa Tanács ajánlásainak föltétel nélküli és maradéktalan betartását, így az 1201/1993-as számú ajánlást is, amely tizenegyedik pontjában kimondja: "Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelõ és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.";

·                    a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája előírásainak maradéktalan és jóhiszemű tiszteletben tartását.

Jelen levelünkkel azt javasoljuk a schengeni övezet tagállamainak, hogy a döntés meghozatala előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról, és mérlegeljék, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett.

Izsák Balázs   a Székely Nemzeti Tanács elnöke        

Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez

Mottó:

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”           

Tamási Áron   

2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.

Legyen ez a nap egy olyan alkalom, amikor felhívjuk az emberi jogok védelmezőinek, a kisebbségvédőknek a figyelmét a területi alapú diszkriminációra. Ez a közvetett diszkrimináció sorába tartozik, és olyan, látszólag semleges intézkedésekből áll, amelynek eredője az adott terület többségi lakosságát érinti hátrányosan. Egy nemzeti közösséget, amely az ország egészéhez képest számszerű kisebbségben van. Az elmúlt, közel húsz év megtanított, ez egy nehéz feladat, hiszen a kisebbségvédők konok értetlenséggel kizárólag a nyelvhasználatra és az oktatási jogokra összpontosítanak.

Száz éve került Székelyföld Erdéllyel együtt román közigazgatás alá. Ezalatt az évszázad alatt, teljesen függetlenül attól, hogy milyen kormányzata volt Romániának, és milyen volt az uralkodó rendszer, Székelyföldre mindig úgy tekintettek a román hatóságok mint gyarmatra, amikor az erőforrások kiaknázásáról volt szó, de ugyanakkor mint meghódítandó területre, amikor a román népesség betelepítését és asszimilációs politikáját megtervezte.

Ebből a helyzetből van kiút.

Ez az út, bármennyire nehéz, mégis járható. A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, az Autonómiastatútum, kijelöli ennek az útnak a célját. Ez Székelyföld területi autonómiája.

A hagyománynak megfelelően Székelyföld Autonómiájának Napján délelőtt templomainkban imádkozunk, este 17:30-kor egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai.

Mindezeket figyelembe véve azt kérjük Székelyföld, de a nagyvilág magyar közösségeitől, hogy népszerűsítsék ezt a napot. A felhívásban leírt programnak megfelelően tegyék emlékezetessé a nagyvilág számára.

 Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke       

               Marosvásárhely, 2022. október 3.

A székely himnusz százéves évfordulójára

Ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

     Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné.

Törekszünk a higgadt, tárgyilagos hangvételre, nem kívánunk ugyanarra a szintre ereszkedni, amelyen az uszító hangú nyilatkozatok állnak. Mindemellett leszögezzük:

1. Székelyföld Románia része mindazok ellenére, hogy a román politikai osztály és a román sajtó idegen, ellenséges államként kezeli szülőföldünket.

2. A román jégkorong-válogatott székely játékosai nem tettek mást, mint kifejezték nyilvánosan nemzeti önazonosságukat, hűségüket hagyományaikhoz, amiért csak elismerés illeti őket.

3. Eltelt száz év azóta, hogy Románia a Trianoni békeszerződés nyomán kiterjesztette igazgatási jogkörét Erdélyre. Ezalatt a száz év alatt az erdélyi magyar nemzeti közösség földet művelt, utakat és középületeket emelt, gépeket tervezett, értéket alkotott, adót fizetett, katonai szolgálatot teljesített és élsportolói révén dicsőséget szerzett Romániának. Rég eljött az ideje annak, hogy az állam hatóságai cserébe elfogadják és elismerjék magyar nemzetiségű polgárainak nemzeti önazonosságát, közösségi jelképeit, garantálják a közösség egyéni és kollektív jogait és megteremtsék ezen jogok intézményes garanciáit.

4. A román politikai osztály és a román sajtó képmutató. Hacsak a jégkorong sportágban összeszámoljuk a székely himnusszal kapcsolatos műbotrányokat, bármilyen normális gondolkodású embert meglepne, hogy ezeket minden egyes alkalommal sokkoló hírként tálalja a román sajtó. Akit az indulat hajt, elveszti a racionális gondolkodás képességét. Ennek tulajdonítható, hogy a román közélet szereplői nem tudják már, hogy az „úgynevezett Székelyföld himnusza”, vagy pedig „Székelyföld úgynevezett himnusza” a találóbb kifejezés a lekezelésre.

A Székely Nemzeti Tanács elismerve a székely jégkorongjátékosok hűségét, érdemeit 2013-ben a Csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatának Gábor Áron-díjat adományozott, így indokolva ezt a döntést: „A székely jégkorongcsapat, közel egy évszázados múltjával, kiváló teljesítményével sporttörténetet írt, hosszú évtizedek óta irányítja a közfigyelmet Székelyföldre és a székelyekre. Teszi ezt úgy, hogy közben tagjai, játékosai következetesen és tudatosan vállalják székely mivoltukat, hűségüket magyar nemzeti önazonosságukhoz, példát mutatva minden székely sportolónak, minden székely embernek. A székely jégkorongsport minden győzelme, a székelység győzelme is egyben.”

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére és javaslatára 2009. szeptember 5-én a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a székely himnuszt Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ez az év pedig, a székely himnusz centenáriumának éve. Ennek jegyében fogadta el a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a székely himnusz hivatalos partitúrája vonatkozó határozattervezetet. A mai napig nem csak a hivatalos partitúra készült el, hanem az MTVA támogatásával és közreműködésével a hivatalos hangfelvétel is.

Erősítsen meg minket ez is a ragaszkodásban a székely himnuszhoz, és minden eléneklése, minden meghallgatása legyen egyben egy üzenet: ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

Izsák Balázs,    a Székely Nemzeti Tanács elnöke

A Székely Szabadság Napján hazavisszük az ünnepi üzenetet

  Harmadik éve kell szembenéznie Marosszék Székely Tanácsának azzal a helyzettel, hogy a járványtani korlátozások akadályozzák a Székely Szabadság Napjának hagyományos megünneplését. Az elmúlt évben egy olyan fotókiállítással emlékeztünk Marosvásárhely főterén a Székely Szabadság Napjának történetére, amely átfogta 2013-tól 2019-ig a nagygyűléseket, menetoszlopokat, a kiáltvány átadását a kormányhivatal épülete előtt.

  Az idén is rendhagyó módon készülünk a Székely Szabadság Napjára. Egy feldíszített, hangosbemondóval felszerelt gépjármű járja végig Marosvásárhely utcáit, és közvetíteni fogja az ünnep üzenetét. 2022. március 10-én nem azt kérjük a marosvásárhelyiektől, hogy gyűljenek össze meghallgatni a beszédeket, hanem mi fogunk elmenni hozzájuk a szabadság üzenetével.

   168 évvel ezelőtt végezték ki Marosvásárhelyen a székely vértanúkat, és az elmúlt idő alatt függetlenül attól, hogy mit hozott a történelem, milyen megpróbáltatásokkal néztek szembe eleink, a mártírok emléke éltette a közösség, a nemzet szabadságvágyat.

   Az autó a hangosbemondóval a koszorúzás után indul, 15 órakor a Székely Vértanúktól és bejárja a következő útvonalat: Székely vértanúk útja, December 22 út, Köztársaság tér, Forradalom utca, Rózsák tere, Győzelem tér, Dózsa György út, Bodoni út, 1848-as sugárút, Dózsa György út, 1918. december 1. út, Budai Nagy Antal utca, Pandúrok útja, Hosszú utca, Testvériség útja, Merészség utca (Cutezantei), Jeddi út, 1918. december 1. út, Győzelem tér, Rózsák tere, Baross Gábor utca, Lajos király útja, Kossuth Lajos utca, Tisza utca, Szabadi út, Decebal utca, Burebista utca, Maros-híd, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor tér, Bernády György tér, Klastrom utca, Gheorghe Marinescu utca, Székely vértanúk utcája – emlékmű.

   Egy év múlva a Székely Nemzeti Tanács huszadik évfordulójára készülve abban reménykedünk, hogy visszatérhetünk a hagyományokhoz, és a megszokott módon hirdethetjük a célt: Székelyföld államon belüli önrendelkezését.

                               Marosvásárhely,                                                                                                       Donáth Árpád,

            2022. március 4.                                                                           Marosszék Székely Tanácsának elnöke