www.sorsunk.net

Folytatódik az együttműködés az Európai Szabad Szövetséggel

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) közgyűlése 2022. május 13-án, Las Palmasban Szilágyi Zsoltot, Az Erdélyi Magyar Néppárt külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének a vezetőjét az elnökség tagjává választotta. A Székely Nemzeti Tanács és általában az erdélyi magyar autonómiatörekvés szempontjából ez egy fontos esemény. A pártszövetség frakciójával az együttműködés 2007-ben kezdődött, attól a pillanattól, amikor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Európa Parlamenti választások után a frakció tagja lett. Így kerülhetett sor 2008. július 2-3-án, Marosvásárhelyen egy precedens nélküli, székelyföldi kihelyezett frakcióülésre, amelynek napirendjén az autonómia szerepelt. Az esemény szervezésében a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének partnere volt Szilágyi Zsolt, és az akkori közös munka alapozta meg a hosszútávú együttműködést az Európai Szabad Szövetséggel. Következetes és bátor kiállásukat a székely autonómiatörekvés mellett a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal ismerte el.

2019. március 8-án, egy nappal azután, hogy az Európai Unió Bírósága hatévi jogvita után a Székely Nemzeti Tanácsnak adott igazat a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés ügyében, az EFA közgyűlése ellenszavazat nélkül támogatta a kezdeményezést. Vállalta, hogy a bejegyzés után kiveszi részét az aláírásgyűjtésből is. Ezt a döntést Dabis Attilának, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának előadása és Szilágyi Zsolt felszólalása előzte meg.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség igazgatója a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján tartott beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón foglalt határozottan állást a székelyek autonómiatörekvése mellett. „A centralizált államoknak be kell látniuk: ha segítik az autonómiatörekvéseket, azzal saját állampolgáraikat segítik. Az önrendelkezésért küzdők felismerték: a korrupt, túlcentralizált állam nem működőképes. Romániában tízszer több templom van, mint kórház, a néhány kilométernyi autópálya pedig rekordösszegekért épült. Az állampolgárok látják ezt és ezért kérik az autonómiát.”

Szilágyi Zsolt beválasztása az Európai Szabad Szövetség elnökségébe a Günther Dauwen által megfogalmazott gondolatok folytonosságát jelenti. Az együttműködés folytatódik. Sikert kívánunk Szilágyi Zsoltnak a tisztséghez, és ígérjük, hogy az eltelt másfél évtized szellemében fogjuk folytatni az együttműködést.

Izsák Balázs  a Székely Nemzeti Tanács elnöke           

A székely himnusz százéves évfordulójára

A Székely Nemzeti Tanács már megalakulásának pillanatában nagy jelentőséget tulajdonított a székelység jelképeinek, nemzeti jellegzetességeinek, úgy tekintve, hogy a célként megfogalmazott területi autonómia részének kell tekinteni a székely terület himnuszát, zászlaját, címerét, saját nyelvét, kultúráját, hivatalos ünnepeit és határait. A történelmi hagyományokra építve alkotta meg Székelyföld címerét és zászlaját és kezdeményezte, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nyilvánítsa a székely himnuszt Székelyföld himnuszává.

Székelyföld jövőjét a szülőföldjén őshonos székelység fogja meghatározni. Az itt élő emberek, maga a székely nép leghitelesebb hordozója a székely törekvéseknek és döntéseket az ő sorsáról nélküle vagy fölötte senki nem hozhat. Az autonómiatörekvésnek ez a mozgatórugója, és ez az alapja annak a közösségi önszerveződésnek, amelynek útját a székelyföldi személyi kártya fogja megnyitni. A Székely Nemzeti Tanács ennek az akaratnak a hordozója, amelynek a jog és a demokrácia útján fogunk érvényt szerezni.

A Mihalik Kálmán által megzenésített vers, amelynek szerzője Csanády György volt, az első világháború után nem csak Erdélyben terjedt el, hanem az egész Kárpát-medencében, és a magyar nemzet akaratából egy természetes és közösségi, érzelmi válasz volt Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat.

A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése volt, hogy legyen egy hivatalos partitúrája a székely himnusznak, amelyet a testület sajátjának mondhat és ajánlhatja Székelyföld lakóinak, minden székelynek és minden magyarnak a nagyvilágból. Werner Gábor karmester jóvoltából ez a hivatalos partitúra 2021-ben megszületett, és köszönhetően az MTVA aktív közreműködésének, már létezik egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része. Ezt a hangfelvételt tudjuk felajánlani minden emlékező közösségnek a székely himnusz centenáriumán.

Legyen a székely közösségi tudat és vele együtt a magyar nemzettudat megerősítője ez a hangfelvétel, amelyet ezúton teszünk közkinccsé.

A hangfelvételek három változatban – szimfonikus zenekar + négyszólamú kórus; fúvószenekar + egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar + egyszólamú kórus – a Székely Nemzeti Tanács yuotube-csatornáján érhetőek el:

            https://www.youtube.com/watch?v=imdPA-vXQDw

            https://www.youtube.com/watch?v=Y5dDv97CCp0

            https://www.youtube.com/watch?v=s3hzV1_R6Io

A kórusok, szimfonikus és fúvószenekarok számára a partitúrát kérésre eljuttatjuk egy megadott címre.

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2022. május 16.


Ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

     Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné.

Törekszünk a higgadt, tárgyilagos hangvételre, nem kívánunk ugyanarra a szintre ereszkedni, amelyen az uszító hangú nyilatkozatok állnak. Mindemellett leszögezzük:

1. Székelyföld Románia része mindazok ellenére, hogy a román politikai osztály és a román sajtó idegen, ellenséges államként kezeli szülőföldünket.

2. A román jégkorong-válogatott székely játékosai nem tettek mást, mint kifejezték nyilvánosan nemzeti önazonosságukat, hűségüket hagyományaikhoz, amiért csak elismerés illeti őket.

3. Eltelt száz év azóta, hogy Románia a Trianoni békeszerződés nyomán kiterjesztette igazgatási jogkörét Erdélyre. Ezalatt a száz év alatt az erdélyi magyar nemzeti közösség földet művelt, utakat és középületeket emelt, gépeket tervezett, értéket alkotott, adót fizetett, katonai szolgálatot teljesített és élsportolói révén dicsőséget szerzett Romániának. Rég eljött az ideje annak, hogy az állam hatóságai cserébe elfogadják és elismerjék magyar nemzetiségű polgárainak nemzeti önazonosságát, közösségi jelképeit, garantálják a közösség egyéni és kollektív jogait és megteremtsék ezen jogok intézményes garanciáit.

4. A román politikai osztály és a román sajtó képmutató. Hacsak a jégkorong sportágban összeszámoljuk a székely himnusszal kapcsolatos műbotrányokat, bármilyen normális gondolkodású embert meglepne, hogy ezeket minden egyes alkalommal sokkoló hírként tálalja a román sajtó. Akit az indulat hajt, elveszti a racionális gondolkodás képességét. Ennek tulajdonítható, hogy a román közélet szereplői nem tudják már, hogy az „úgynevezett Székelyföld himnusza”, vagy pedig „Székelyföld úgynevezett himnusza” a találóbb kifejezés a lekezelésre.

A Székely Nemzeti Tanács elismerve a székely jégkorongjátékosok hűségét, érdemeit 2013-ben a Csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatának Gábor Áron-díjat adományozott, így indokolva ezt a döntést: „A székely jégkorongcsapat, közel egy évszázados múltjával, kiváló teljesítményével sporttörténetet írt, hosszú évtizedek óta irányítja a közfigyelmet Székelyföldre és a székelyekre. Teszi ezt úgy, hogy közben tagjai, játékosai következetesen és tudatosan vállalják székely mivoltukat, hűségüket magyar nemzeti önazonosságukhoz, példát mutatva minden székely sportolónak, minden székely embernek. A székely jégkorongsport minden győzelme, a székelység győzelme is egyben.”

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére és javaslatára 2009. szeptember 5-én a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a székely himnuszt Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ez az év pedig, a székely himnusz centenáriumának éve. Ennek jegyében fogadta el a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a székely himnusz hivatalos partitúrája vonatkozó határozattervezetet. A mai napig nem csak a hivatalos partitúra készült el, hanem az MTVA támogatásával és közreműködésével a hivatalos hangfelvétel is.

Erősítsen meg minket ez is a ragaszkodásban a székely himnuszhoz, és minden eléneklése, minden meghallgatása legyen egyben egy üzenet: ha jó a munkánk és az adónk Romániának, legyen jó a himnuszunk is!

Izsák Balázs,    a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Egy évforduló elé

Tízéves lesz a Kisebbségi Jogvédő Intézet

Attól a szándéktól vezetve, hogy kellő időben felhívjuk a figyelmét a Kárpát-medencei jogvédő szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak és jogászoknak, a tényleges évforduló előtt – reméljük, elsőként – köszöntjük a Kisebbségi Jogvédő Intézetet megalakulásának tizedik évfordulóján.

A huszonegyedik században a jog az egyik leghatékonyabb és a nemzetközi szervezetek által is támogatott eszköze a kisebbségi közösségek védelmének.

Magyarország megvédi a magyarokat, Magyarország a béke és a biztonság országa. Ez a nemzeti kormány egyik legfontosabb üzenete a határon túl élő magyar közösségeknek és az egész világnak.

2010 után a második Orbán-kormány számos olyan törvényt fogadott el, amely határmódosítás nélkül egyesíti a magyar nemzetrészeket, alaptörvénybe foglalva, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Számos olyan intézkedést hozott, amely előre és fölfele vitte Magyarországot és az egész nemzetet. Ezen intézkedések között az egyik a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozása volt 2012-ben.

A Csóti György vezette intézmény megértette az egész nemzettel, határon belül és határon túl, hogy nem csak helye van a magyar nemzetpolitikában, de történelmi küldetése is. Gyorsan kirajzolódtak az informális, szakmai hálózat nyomvonalai, amelynek csillagpontja a KJI. A csillagpont nekünk egy olyan mértani helyet jelent a tudás univerzumában, ahol információ fut össze, és mint a fény, szétárad a látni vágyóknak.

A magyar sajtó sokszor és sok kérdésben írt jogesetekről, amelyben szerepet vállalt ez az intézmény. Mi a nyilvánosság előtt láthatatlan tevékenységébe is beleláttunk. Hogyan teremti meg jogvédő szervezetek, vagy jogsérelmet elszenvedett személyek és szakértők között a kapcsolatot, hogyan egyengeti az útját olyan ügyeknek, mint a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése, vagy lép fel olyan esetekben, mint a székely szimbólumok használatának üldözése, az erdélyi ingatlanok restitúciója, vagy épp a székely politikai foglyok ügye.

Kívánunk nekik további sikeres munkát. Ehhez ész, erő és akarat kell. És ez mind megvan a Kisebbségi Jogvédő Intézete.                                                                     Izsák Balázs,  a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Magyar szabadság – székely szabadság

2013. június 22-én a Székely Nemzeti Tanács március 10-ét a székely vértanúk emléknapját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. 1854-ben ezen a napon végezték ki Marosvásárhelyen Horváth Károlyt, Gálfi Mihályt és Török Jánost, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés időpontja nem volt véletlen: fenyegető üzenet volt a székelységnek, a magyar nemzetnek: így jár az, aki március 15-ét, a magyar szabadság napját felidézve újra fel akarja lobbantani a szabadságharc lángját. Mára a történelem elválaszthatatlanul összefonta magyarok és székelyek szabadságát. Ma, a 21. században a magyar szabadság intézményi garanciája a magyar állam. Folyamatosan meg kell küzdeni a magyar állami szuverenitás megőrzéséért, és ebben mi, székelyek küzdőtársai vagyunk anyaországi honfitársainknak. Magyarország állami szuverenitását az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány szavatolja, és számunkra erkölcsi kötelesség a magyar szabadságot megvédeni.

            Székelyföld Trianon óta Romániához tartozik, a székelyek szabadságát Székelyföld államon belüli önrendelkezése szavatolná. A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése, hogy alkotmányos eszközökkel, a Román Parlament által elfogadott törvénnyel valósítsa meg Székelyföld területi autonómiáját. Nehéz, de békés folyamat, amelyben mindenképpen számítunk Magyarországra is. Ez az elvárás, ez a kérés soha nem volt visszhang nélküli, hiszen a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés aláírás-gyűjtési folyamata sem lehetett volna sikeres a közel egymillió magyarországi támogató aláírás nélkül. Sőt, a kezdeményezés bejegyzése sem történt volna meg, ha nem nyerjük meg a pert az Európai Unió Bíróságán, és ez a győzelem egy közös küzdelem eredménye a magyar nemzeti kormánnyal.

A továbblépés a nemzeti régiók ügyében akkor lesz sikeres, ha építhetünk április 3-a után a nemzeti kormányra, annak diplomáciai bölcsességére és nemzeti elkötelezettségére. Ezért most az előttünk álló közös feladat: részt venni a választásokon, és nemzeti érdekeinkre szavazni.

Reménykedhetünk abban, hogy túl vagyunk a járvány nehéz megpróbáltatásán, és reménykedhetünk abban, hogy a közelünkben zajló háború minél hamarabb véget ér.

A székely vértanúk kivégzése óta eltelt 168 évben háborúk, járványok, forradalmak, a legváltozatosabb természeti csapások tették próbára a nemzetet, de a székely vértanúk példája túlélt minden történelmi csapást, és rendületlen bennünk a vágy, hogy a kivívott magyar szabadságot megőrizzük, s megtegyünk mindent a székely szabadság kivívásáért.

                                                Marosvásárhely,                                                                        Izsák Balázs

                                                2022. március 7.                                                                          a Székely Nemzeti Tanács elnöke          

A Székely Szabadság Napján hazavisszük az ünnepi üzenetet

  Harmadik éve kell szembenéznie Marosszék Székely Tanácsának azzal a helyzettel, hogy a járványtani korlátozások akadályozzák a Székely Szabadság Napjának hagyományos megünneplését. Az elmúlt évben egy olyan fotókiállítással emlékeztünk Marosvásárhely főterén a Székely Szabadság Napjának történetére, amely átfogta 2013-tól 2019-ig a nagygyűléseket, menetoszlopokat, a kiáltvány átadását a kormányhivatal épülete előtt.

  Az idén is rendhagyó módon készülünk a Székely Szabadság Napjára. Egy feldíszített, hangosbemondóval felszerelt gépjármű járja végig Marosvásárhely utcáit, és közvetíteni fogja az ünnep üzenetét. 2022. március 10-én nem azt kérjük a marosvásárhelyiektől, hogy gyűljenek össze meghallgatni a beszédeket, hanem mi fogunk elmenni hozzájuk a szabadság üzenetével.

   168 évvel ezelőtt végezték ki Marosvásárhelyen a székely vértanúkat, és az elmúlt idő alatt függetlenül attól, hogy mit hozott a történelem, milyen megpróbáltatásokkal néztek szembe eleink, a mártírok emléke éltette a közösség, a nemzet szabadságvágyat.

   Az autó a hangosbemondóval a koszorúzás után indul, 15 órakor a Székely Vértanúktól és bejárja a következő útvonalat: Székely vértanúk útja, December 22 út, Köztársaság tér, Forradalom utca, Rózsák tere, Győzelem tér, Dózsa György út, Bodoni út, 1848-as sugárút, Dózsa György út, 1918. december 1. út, Budai Nagy Antal utca, Pandúrok útja, Hosszú utca, Testvériség útja, Merészség utca (Cutezantei), Jeddi út, 1918. december 1. út, Győzelem tér, Rózsák tere, Baross Gábor utca, Lajos király útja, Kossuth Lajos utca, Tisza utca, Szabadi út, Decebal utca, Burebista utca, Maros-híd, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor tér, Bernády György tér, Klastrom utca, Gheorghe Marinescu utca, Székely vértanúk utcája – emlékmű.

   Egy év múlva a Székely Nemzeti Tanács huszadik évfordulójára készülve abban reménykedünk, hogy visszatérhetünk a hagyományokhoz, és a megszokott módon hirdethetjük a célt: Székelyföld államon belüli önrendelkezését.

                               Marosvásárhely,                                                                                                       Donáth Árpád,

            2022. március 4.                                                                           Marosszék Székely Tanácsának elnöke

Akik a nemzeti régiókért megmozgatták Európát

Hagyományosan március 10-én a Székely Szabadság Napján adjuk át a Gábor Áron-díjat az előző évre. Az idei kitüntetések az elmúlt év legnagyobb nemzetközi sikeréhez köthetők, amely méltán viselte a Székely Nemzeti Tanács jelmondatát: Székelyföldért megmozgatjuk Európát! A 2021-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a díjat:

- Erika Casajoana volt az, aki a polgári kezdeményezést Spanyolországban győzelemre vitte, de döntő befolyása volt a belgiumi kampányban és a végső sikerben is. Erika Casajoana élő kapcsolatot teremtett Katalónia és Székelyföld között, népszerűsítette a kezdeményezést, a székelységet és a Székely Nemzeti Tanácsot Katalóniában és egész Európában.

- Dr. Sobor Dávid tízéves jogi küzdelemben teremtette meg a jogalapját a nemzeti régiók bejegyzésének. Az ő munkájának, szakértelmének és szívós kitartásának köszönhetjük, hogy pert nyertünk Luxemburgban.

- Toró Attila látványos, szuggesztív grafikái kísérték végig a kezdeményezés minden mozzanatát, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem egész Európában. Informatikusként is segítette a kampányt, neki köszönhetjük, hogy a virtuális térben több millió emberhez érkezett meg az üzenetünk. Nem beszélve arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától, 2003-tól önkéntes grafikusa a székely autonómia mozgalomnak, minden ehhez kapcsolódó látványt az ő stílusa határoz meg.

Belőlük állt az a csapat, amelyre a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervező bizottsága, annak képviselője, Izsák Balázs és helyettese Dr. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi képviselője mindig számíthatott.

A hagyományoktól eltérően, a díjátadásra nem Marosvásárhelyen, hanem Sepsiszentgyörgyön kerül sor, 2022. március 10-én, 13 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Állásfoglalás a székelyek magyar nemzeti önazonosságáról

A Székely Nemzeti Tanács a fenti címmel 2011. október 13-án tette közzé álláspontját a tíz évvel ezelőtti romániai népszavazás kapcsán. Álláspontunk, mint ahogy helyzetünk azóta nem változott, ezért – a 2022-ben esedékes népszámlálás előtt megismételjük azt.

„A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumának, Székelyföld autonómiastatútumának első szakasza kimondja: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.” Ennek, a törvényjavaslatba foglalt, és abban kiemelt helyet elfoglaló célkitűzésnek fontos elvi jelentése van. Székelyföld autonómiáját azért kell kivívnunk, hogy ezzel létrejöjjenek a székelység magyar nemzeti önazonossága megőrzésének intézményi biztosítékai.

Ennek tudatában hozták létre a székely falvak és városok közösségei a Székely Nemzeti Tanácsot, amely már alakuló gyűlésén, az autonómia igénylésére vonatkozó kiáltványban kimondta: „A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia törvényerejű Statútum általi szavatolását.”

Szintén az alakuló ülés fogalmazza meg Székelyföld autonómiájának lényegét: „Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja.”

Ezek az egyhangúan elfogadott határozatok megkerülhetetlen kötelezettséget rónak a Székely Nemzeti Tanács küldötteire, a települési és széki tanácsokra, amely a magyar nemzeti önazonosság vállalását, és másoknak ugyanilyen értelemben vett ösztönzését jelenti a hivatalos népszámlálás alkalmával is.

Ez az erkölcsi kötelezettség következik még az 1941-ben Marosvásárhelyen megtartott Székely Nagygyűlés határozatából is, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar.”

A székelységnek pontosan meg kell értenie azt is, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely. Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él. Második lépésként a székelyek román eredetét szerették volna bizonyítani, ezzel helyezni más megvilágításba a trianoni döntést, és biztosítani annak hosszú távú érvényességét. Ezekre az áltudományos kísérletekre volt méltó válasz a marosvásárhelyi székely nagygyűlés fent idézett határozata.

Az 1930-as romániai népszámlálás szervezői viszont úgy tekintették, hogy nincs külön székely vagy csángó nyelv, következésképp nincs székely vagy csángó nemzetiség sem. Végül a Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben. Ebben az időszakban épp a romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz. A próbálkozás azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1.700.000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek.

A rendszerváltás utáni Románia épp a nemzeti kérdésben őrzött meg sok olyan örökséget a múltból, amely tehertétel a demokráciának és akadálya az állampolgárok közötti teljes és tényleges egyenlőségnek. Ezek között az örökségek között kell számon tartani Románia alkotmányba iktatott nemzetállami meghatározását, de még inkább ennek a meghatározásnak a nemzetközi joggal szemben álló, magyarellenes értelmezési gyakorlatát, de azt a kísérletet is, amely a népszámlálás során leválasztaná a székelységet a magyar nemzetről.

A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak.

Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben.

Ami tíz év alatt változott, az a székely/székelyföldi személyi kártya adta lehetőség, amely minden, magát székelynek valló számára nyitott lesz, és arra szolgál, hogy kifejezhessük székely önazonosságunkat, s büszkén vallhassuk magunkat székelynek a magyar nemzet részeként. A székely személyi kártya ugyanakkor egy összetett informatikai, jogi, műszaki rendszer, amely lehetővé teszi, hogy mi, székelyek számoljuk meg és szervezzük meg önmagunkat és nem a román állam hatóságai. Ez az autonómia felé vezető út.

Izsák Balázs,  a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2022. január 20.

BLU201205-7807-1810