Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága

   Folyó év augusztus 28-án Makfalván ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az ülés napirendjén a 149 székelyföldi önkormányzathoz tartozó közösségek petíciójának kezdeményezése szerepelt

Az elfogadott határozat szerint a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága kezdeményezi, hogy a Székelyföldön található mind a 149 önkormányzathoz tartozó közösségek választott vezetői és/vagy tagjai aláírásukkal támogassák azt a petíciót, amelyben kifejezik akaratukat, hogy egy esetleges közigazgatási átszervezés esetében az említett önkormányzatok mindegyike egyetlen közigazgatási régióhoz tartozzon. A petícióban a közösségek azt kérik Románia Parlamentjétől és Kormányától, hogy egy jövőbeni közigazgatási-területi reform során vegyék figyelembe ezt az akaratot, és a székelyföldi önkormányzatokat egyetlen, kizárólag ebből a 149 közigazgatási egységből álló régióba sorolják.

A kezdeményezés dokumentációjának része a petíció szövege és annak részletes jogi indoklása, amely megtalálható a Székely Nemzeti Tanács honlapján (www.sznt.org).

Az Állandó Bizottság arról is határozott, hogy a teljes magyar és román nyelvű  dokumentációt eljuttatják a 149 székelyföldi önkormányzathoz, kérve, hogy azt a helyi választott tisztségviselők és közösségek számára tegyék hozzáférhetővé, és segítsék elő a petícióhoz való csatlakozás lehetőségét.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Végső búcsú dr. Csapó I. Józseftől

            1998 telén, a bibarcfalvi református templom gyülekezeti termében hallgattuk dr. Csapó I. József előadását a székely autonómiáról és az európai önrendelkezési modellekről. Zsúfolásig telt a terem. Az emberek nemcsak Erdővidékről érkeztek, hanem Székelyföld távolabbi vidékeiről is. Volt, aki egy nappal korábban indult útnak, hogy ott lehessen. Akkor már híre ment Erdély-szerte, hogy ha hívják, ő megy faluról falura, közösségről közösségre, és beszél a székelyeknek arról, hogy szabadságvágyuk nem múltba révedő nosztalgia, hanem korszerű európai igény, amelynek helye van a nemzetközi jogban és Európa politikai rendjében. Éppen a hollandiai frízek példáját magyarázta, amikor megszólalt a harang. Dél volt. És amíg szólt a harang, hallgatott mindenki. Az előadó is, a házigazdák is, mi hallgatók is. Akkor arra gondoltam: nemcsak a bibarcfalvi harang szól. Erdély harangjai zúgnak szerte a Kárpát-medencében, Nándorfehérvár emlékére, és itt, Székelyföldön, Gábor Áron emlékére is, a székely szabadságért.

            Most, amikor dr. Csapó I. József halálhírére kondulnak meg a harangok, ez az emlék tér vissza újra és újra. 

            Életének egyik legfontosabb üzenete éppen ez volt: hazatért a székelyek közé –  Kézdivásárhelyen született – valahányszor hívták. Nemcsak politikusként, hanem tanítóként is. Magyarázott, érvelt, példákat idézett, törvényeket elemzett, nemzetközi dokumentumokat ismertetett. Olyan időszakban tette ezt, amikor a székely autonómia gondolatát sokan megpróbálták elszigetelni, hitelteleníteni vagy puszta érzelmi jelszóvá lefokozni. Ő azonban tudta, hogy egy közösség csak akkor maradhat meg, ha saját sorsának alakításához intézményes jogai vannak. És azt is tudta és hirdette, hogy ezt a küzdelmet kizárólag a jog és a demokrácia eszközeivel lehet megvívni.

            Történelmi érdeme, hogy a székely autonómia ügyét kiemelte a vágyak és jelszavak világából, és közjogi, politikai programmá emelte. Törvénytervezetet alkotott, intézményi kereteket dolgozott ki, nemzetközi példákat gyűjtött össze, kiadványokban, könyvekben ismertette az autonómiák lényegét, kapcsolatokat épített Európában és a tengeren túl. Az autonómiatörekvésnek nyelvet adott: világos fogalmi rendszert, jogi alapot és európai összefüggést.

            Az RMDSZ programjába az ő munkájának köszönhetően került be a háromszintű autonómia célkitűzése. Az ő kezdeményezésére és szellemi vezetésével született meg a Székelyföld autonómiájának első törvénytervezete. És amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a képviseleti politika önmagában nem képes előrelépést elérni, első volt azok között, akik a közvetlen demokrácia eszközéhez nyúltak, és létrehozták a Székely Nemzeti Tanácsot, amelynek első elnöke lett.

            De aki csak politikust lát benne, nem érti meg igazán az emberi nagyságát. Dr. Csapó I. József ritka erkölcsi tartással rendelkező ember volt. A romániai magyar közéletben különösen ritka. Soha nem személyeskedett. Soha nem kereste a szenzációt. Soha nem beszélt olyan kérdésekről, amelyek nem tartoztak a felvállalt ügyhöz. Hányszor hallottuk tőle az egyszerű és tárgyilagos kijelentést: „Ebben a kérdésben nem vagyok illetékes.” Ez a mondat többet üzent a közképviselet méltóságáról, mint sok hangzatos beszéd.

            Miközben körülötte sokan szerepet játszottak, alkalmazkodtak, alkudoztak vagy sodródtak, ő megmaradt a közösség szolgálatában. Nem tekintette alku tárgyának sem az anyanyelvi oktatást, sem az egyházi javak visszaszolgáltatását, sem pedig a székely nép önrendelkezéshez való jogát. Tudta, hogy vannak dolgok, amelyekből egy közösség nem engedhet anélkül, hogy önmagát fel ne adná.

            Az idő sok mindent igazolt abból, amit képviselt. Amikor ő az autonómiáról beszélt, sokan még irreálisnak vagy veszélyesnek nevezték azt. Ma Európában a regionalizmus, a szubszidiaritás, az őshonos közösségek jogainak kérdése legitim politikai és jogi téma. Ő korábban látta azt, amit mások csak később kezdtek megérteni. És talán ez adja életművének valódi történelmi jelentőségét: nem csupán egy politikai célért küzdött, hanem megőrzött egy erkölcsi mércét is egy olyan korban, amikor a közéletből egyre inkább kiveszett a méltóság.

            Húsz évvel ezelőtt, amikor a Julianus-díj laudációját mondtam, így zártam a beszédet: „Minden történelmi esemény leírása az előzményekkel kezdődik. Ennek szellemében mondhatom: a szabad, autonóm Székelyföld történelme elkezdődött.”

            Ma már tudjuk: ennek a történetnek dr. Csapó I. József kezdeményezője és főszereplője volt.

            És ahogyan akkor, Bibarcfalván a harangszó egy pillanatra megállította a szavait, most az élet vége hallgattatta el őt. De az amit képviselt, az nem hallgatott el. A cél és az elv tovább él az utókor küzdelmeiben. A mi munkánkban, utódaink mindennapjaiban. Mert vannak emberek, akik nem pusztán résztvevői a történelemnek, hanem iránymutatók benne.

            Dr. Csapó I. József ilyen ember volt.

Izsák Balázs   a Székely Nemzeti Tanács elnöke        

Marosvásárhely, 2026. május 21.

A nemzeti régiókért indított per írásbeli szakasza lezárult

            A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői tájékoztatják támogatóikat és a közvéleményt, hogy az Európai Bizottság benyújtotta viszonválaszát az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő perben. Ezzel az eljárás írásbeli szakasza lezárult.
            A per tárgya az a bizottsági közlemény, amelyben az Európai Bizottság 2025. szeptember 3-án ismertette álláspontját a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezésről, és közölte a szervezőkkel, hogy a javasolt területen nem alkot jogszabályt, valamint semmilyen intézkedést nem kíván hozni.
            Tekintsük át az eljárás főbb állomásait:

-      2025. november 12-én a szervezők képviselője pert indított a Bizottság ellen, és kérte a döntés megsemmisítését.

-      2026. február 12-én az alperes Bizottság benyújtotta ellenkérelmét.

-      2026. április 7-én iktatták a felperes válasziratát.

-      2026. június 4-én kelt az alperes Bizottság viszonválasza, amelyet a szervezők 2026. június 9-én vettek kézhez.

A Törvényszék egyidejűleg értesítette a feleket arról, hogy az eljárás írásbeli szakasza lezárult. A feleknek három hét áll rendelkezésükre annak jelzésére, hogy kérik-e szóbeli tárgyalás megtartását.

A Bizottság viszonválaszának tanulmányozása jelenleg folyamatban van. A szervezők jogi képviselőjükkel közösen értékelik a dokumentumban foglalt érveket, valamint azt, hogy a jogvita megfelelő tisztázása érdekében szükséges-e szóbeli tárgyalás megtartását kérni.

A szervezők különösen fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az európai polgári kezdeményezést több mint egymillió európai uniós polgár támogatta aláírásával, és teljesítve az Európai Unió által előírt területi lefedettségi feltételeket is nyolc tagállamban: Belgiumban, Horvátországban, Írországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában.

A kezdeményezés az Európai Unió történetének egyik legsikeresebb polgári kezdeményezése, amely a nemzeti és nyelvi-kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók egyenlő bánásmódját és fejlődési esélyeinek javítását tűzte célul.

A szervezők továbbra is változatlanul elkötelezettek a kezdeményezés céljai mellett, és minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel képviselik az európai polgárok által támogatott igényeket.

A bírósági eljárás következő szakaszáról, valamint a szervezők döntéséről a szóbeli tárgyalás kérdésében a nyilvánosságot a megfelelő időben tájékoztatni fogjuk.

Köszönjük mindazok támogatását, akik az elmúlt évek során aláírásukkal, munkájukkal vagy bizalmukkal hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez.

Izsák Balázs        

a Székely Nemzeti Tanács elnöke,
                                      a Nemzeti Régiókért indított európai polgári kezdeményezés képviselője

Újabb csendes győzelem a nemzeti régiók ügyében

            Az Európai Bizottság által közzétett, A nyelvpolitikák hatása a többnyelvű régiókban című tanulmány fontos szakpolitikai visszaigazolása azoknak az érveknek, amelyeket a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés az elmúlt évek során következetesen képviselt.

            A tanulmány világosan rámutat arra, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség nem akadálya a fejlődésnek, hanem gazdasági és társadalmi erőforrás lehet az érintett régiók számára. A dokumentum szerint a többnyelvű régiók sajátos adottságai hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősítéséhez, a humán erőforrások fejlesztéséhez, az innovációhoz, valamint a regionális versenyképesség növeléséhez.

            A tanulmány külön jelentősége, hogy a nyelvi és kulturális sajátosságokat nem pusztán identitáskérdésként, hanem a regionális fejlődés és a kohéziós politika szempontjából releváns tényezőként kezeli.

            Ez összhangban áll a nemzeti régiókért indított kezdeményezés alapvető célkitűzésével, amely szerint az Európai Unió kohéziós politikájának figyelembe kell vennie azon régiók sajátos jellemzőit, amelyek nemzeti, nyelvi, kulturális vagy történelmi sajátosságokkal rendelkeznek. A tanulmány egyúttal azt is megerősíti, hogy a pusztán szimbolikus elismerés nem elegendő: a nyelvi és kulturális sajátosságokat a fejlesztési politikákban, az oktatásban és a gazdasági stratégiákban is érvényesíteni kell.

            Mindez különösen fontos annak fényében, hogy az Európai Bizottság korábban vitatta a nemzeti régiók sajátos helyzetét a kohéziós politika szempontjából. A frissen publikált szakmai anyag ugyanakkor egyértelműen rámutat arra, hogy a többnyelvű és sajátos kulturális identitással rendelkező régiók fejlesztése európai érdek.

            A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői emlékeztetnek arra, hogy kezdeményezésük nem tűnt el az európai intézmények útvesztőiben, mint oly sok más európai polgári kezdeményezés. Az elmúlt évek során bírósági eljárásokat indítottak és nyertek meg, a meghallgatás részeként európai parlamenti vita zajlott le, a nemzeti régiók ügyét európai szintű politikai és szakmai kérdéssé tették, és hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió intézményeiben egyre hangsúlyosabban jelenjen meg a kulturális és nyelvi sokszínűség és a regionális identitás.

            Meggyőződésünk, hogy ez a tanulmány már annak a szemléletváltozásnak a jele, amelyhez a nemzeti régiókért indított kezdeményezés munkája is hozzájárult. A precedensértékű indoklások a hatéves jogvita során kiegészültek egy újabb csendes győzelemmel.

            Az angol nyelvű tanulmány elérhető a https://education-socioeconomic-experts.ec.europa.eu/publications/analytical-reports/economic-impact-language-policies-multilingual-regions_en honlapcíme

Izsák Balázs     a Székely Nemzeti Tanács elnöke        

Marosvásárhely, 2026. május 18.