A természet kalendáriuma
DCCXXXVI.
Augusztus 28. Ágoston napja. Az egyházatya (Kr. u. 354 – 430) a szemlélődés philosophia perennis, vagyis a
keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere. Legendája Isten
felfoghatatlan misztériumát és a töprengő elme szűkösségét példázza.
Ágoston egyszer a
tengerparton sétálva észrevette, hogy egy kisgyerek kagylóval a tenger vizét
egy gödröcskébe iparkodik átmeríteni. Megkérdezte tőle, mit művel? A kisfiú
bátran megfelelt:
- A tenger vizét akarom ide
átönteni.
- Gondolod, hogy ez
sikerül? – kérdezte a püspök.
- Miért ne hinném – válaszolt komolyan a fiúcska – te is hiszed, hogy felelni tudsz
arra, amire még senki sem tudott. Sokkal könnyebb nekem a tenger vizét e lyukba
merítenem, mint az embernek Isten lényét kifürkészni.
Augusztus utolsó péntekje
az Állatkertek Éjszakája. S e hét végén ünnepli fennállásának 62
évét a Marosvásárhelyi Állatkert. Rend László, a jeddi
ezüstróka-telep alapítója és vezetője, álmodta meg a kezdetben egy hektáros
kertet. 1964-ben mindössze 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz
lakója volt. Laci bácsi éppen fogságát töltötte: a Szoboszlai-perben 17 év
börtönre ítélték. (Bizarr és paradox módon virágkertészetet hozott létre a
szamosújvári börtön sötét világában, nyilván a fogvatartók utasítására.) De még
abban az évben kegyelmi rendelettel szabadult és átvette a kert vezetését. Ő
építette meg az oroszlánházat, s nőtt a kert területe hússzorosára. Tigrist,
pumát és sok más állatot hozott a budapesti állatkertből. 74 éves korában halt
meg. A Kárpátaljáról származó második felesége, Diószeghy Erzsébet méltó
társa volt, ezért is került a református temetőben levő sírjukra a következő
felirat: Rend László és felesége Diószeghy Erzsébet. A virágok és az állatok
szerelmesei voltak.
Az ő idejében a medvebocsok
szabadon sétálgattak a látogatók között. Emlékszik-e még valaki erre? Nekem
személyes jó barátom volt Bandi, a szarvas.
Mint az szép híves patakra
Az szarvas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra,
És hozzá fohászkodik...
Gondolom, mindenki
ismeri a 452 évvel ezelőtt,1574. augusztus 30-án született nyelvtudós,
filozófus. Szenczi Molnár Albert XLII. zsoltárának kezdő sorait. Nagyapja
Mátyás király katonája volt, a Székelyföldről került Szencre. Johannes Kepler barátja 1614-ben
beutazta Erdélyt, de a Bethlen Gábor által felajánlott tanári állást nem
fogadta el, s csak 1624-ben jött haza Kassára, ahol a fejedelem gondoskodott
ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott.
1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a XIX.
század közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az
utat az európai tudományosság felé.
Milyen volt az orvosi szaknyelv Magyarországon?
Hári Pál 1901-ben „Az emberi gyomornyálkahártya felületi hámjáról” dolgozatában
a gyomornyálkahártya hengerhámsejtjeiről ír, amely fogalmat ma mint a
„ventricularis mucosa cilindricus sejtjei” találjuk leírva. (...)Azaz mára
előszeretettel visszatértünk a latin szakkifejezésekhez, sorvasztva ezzel a már
polgárjogot nyert nemzeti szaknyelvünket. - háborog Donáth Tibor a Hogyan is
állunk a magyar anatómiai szaknyelvvel? a Magyar Orvosi Nyelv folyóiratban megjelent
cikkében.
Az
1869. augustus 29-én született Hári Pál a magyar biokémiai kutatások egyik
megteremtője. Jelentős kutatásokat végzett az anyagcserével, a hemoglobin és
származékainak spektrofotometriás vizsgálatával kapcsolatban.
A
villanydrót öt égi vonalán
izgága
hangjegyek a füstifecskék.
Ha
lejátszhatnám, bennük már az estét
s az ősz
első akkordját hallanám.
Jékely Zoltán 1933-ban Kolozsváron papírra vetett négysorosával, a Fecskékkel
repüljünk át mi is szeptemberbe!
A rómaiaknál a hónapot
repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában Mérleggel,
a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. A bíborruha – Cesare Ripa
magyarázata szerint – a „királyi” hónapnak járó viselet. E címet pedig azért
kapta, mert bőkezűbb, mint társai. Elsősorban szüret ideje lévén, a szeptembert
szüretelő alakok is jelképezhetik: szőlőt szedő, szőlőkoszorús, teli puttonyos,
meztéláb szőlőt taposó parasztok.
A régi római naptár hetedik
hónapja megtartotta nevét amikor már a kilencedikké vedlett. lépett elő. A
rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög
szó a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal
rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor még az ujjakkal való számlálás
dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, a jobb kéz hüvelyke
volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a
mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni – így tartották.
A hónap régi magyar nevei: Mérleg
hava, Szent Mihály hava.
Ebben a kései kánikulában Váratlan vendég, melyet így köszönt Kosztolányi Dezső Negyven pillanatképének
9. négysorosával:
Beszélgetünk szobánkban még a csacska
nyár hancúzásáról, s te, csöndes ősz,
oly észrevétlen-lopva, mint a macska,
bejössz.
Szeptember elseje az
iskolakezdés napja ma már Romániában is. Vége a vakációnak, kezdődik az új
tanév.
Szeptember 3-án emlékezzünk
meg Schulek Elemérről. A gyógyszervegyész 1893-ban született Késmárkon.
1920-ban doktorált és a Kémiai Intézetben tanársegédként kezdte pályáját.
Trianon után már nem tért vissza Felvidékre. 1927. után az újonnan alapított Országos
Közegészségügyi Intézet kémiai osztályvezetője lett. Megszervezte a
hivatalos gyógyszervizsgálatot. 1944-ben az egyetem analitikai és szervetlen
kémiai tanszékének professzora, 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia
tagja lett. Az Acta Pharmaceutica
Hungarica főszerkesztője volt.
1929. szeptember 5-én
született Radnótfáján Kis Zoltán fiziológus, élettani szakíró. A szászrégeni tanítóképzőben érettségizett (1949), Kolozsvárt a Mezőgazdasági
Főiskola hallgatója (1950–52), majd a Bolyai Tudományegyetemen
szerzett biológus diplomát (1954). Pályáját ugyanitt az élettani tanszéken
kezdte, 1969-től a Babeș-Bolyai Egyetem adjunktusa nyugalomba
helyezéséig, 1991-ig. Tanulmányaiban a cukoranyagcsere, az agyalapi mirigy
növekedési hormonja, a sugárbiológia, a hallásélettan és a stressz-és
antistressz-hatások élettanával foglalkozott. Számos felfedezését és újítását
szabadalmazták, amilyen a mikroszkopikus terjedelmek pontosabb meghatározása
fényképezési módszerekkel. Ő fordította a líceumi biológia tankönyveket
magyarra. Ismeretterjesztő írásai magyarul A Hét, Igazság, Munkásélet,
Tanügyi Újság, Művelődés, Hargita, Megyei Tükör hasábjain jelentek meg.
Ő volt az a tanárunk, aki egyetlenként mert kiállani a magyar biológus-hallgatók mellett, amikor
végre 1976-tól magyar nyelven tanulhattuk az egyetemen azokat a tantárgyakat,
amelyeket tanárként magunk is tanítottunk a későbbiekben. Egykori diájaként
legjelentősebb könyvét, A magatartás élettani alapjait (1981)
nekem dedikálva őrzöm. Meg-nem-alkuvó harcos természet volt. 1989 után cikkei a
kolozsvári Szabadság hasábjain jelentek meg: levele Doina
Cornea asszonyhoz, Merre Kolozsvári Egyetem? című vitairata,
a szabad Március Tizenötödike köszöntése. 1992-ben cikksorozatban
emlékezett meg a Bolyai Tudományegyetemnek a román egyetembe való
beolvasztásáról. Utolsó találkozásunk 1992-ben a Magyar Tudományos
Akadémia székházában volt, éppen a Magyar Tudomány Napjának
dátumának megállapításáról szólt az értekezlet vitája. 1992. november 9-én halt
meg Kolozsváron.
Betakarítás, s rá már kezdődne az Őszi vetés.
Az apám barna bajusza alatt
Ritka volt a szó és ritka a
mosoly.
A friss szántáson előre
haladt,
Szállt utána csend, mint
sűrű ködgomoly.
Óriás volt ő, szertelen s merész,
- Árnyában ott a bozontos
hegyeknek
S mögötte titkok vára a
havas, -
Mint én voltam, egy akkora
gyereknek.
Ebéddel küldött hozzá ki
anyám…
De csak nem nyúlt még, én
nem tudom miért,
Mint máskor szokta a fazék
után,
Hanem a mesgyén lépést
lépésre mért.
»Megállok, ládd-é! -
villantott felém. -
Ez itt a határ. Vésd az
eszedbe jól.
Vitás föld, sajna, s épp
azért kemény
Ember legyen az, ki itten
birtokol.
Ezt tudnod kell, de ennyi
sem elég.
Aki csak bírja, de nem
munkálja meg,
Nem ad annak itt maradást
az ég,
Elhordja földjét a dúló
fergeteg…
Most hát vetünk itt,
figyelj jól ide!
Hime van ennek, mit be kell
tartanod,
Ha elhibáztad, nincs oly
szent ige,
Mivel a hibádat
helyrehozhatod...«
Vállán átkötve zsákban búza
volt,
Belemarkolt és rám nézett: »Elébb
-
Mondta s mutatta - mielőtt
kiszórnád,
Vidd a szívedhez mentél
közelébb...«
Lendült a karja, úgy mondta
tovább:
»Markod a szemet úgy
eressze szét,
Mintha... mikéntha -
kereste a szót -
Mintha a szíved vérét
hintenéd...«
Nézd, szót fogadtam, édes jó
apám.
Amit csak diktál szívem és
eszem
S amit szétszórok forró
lendülettel,
Mind a szív vérében ázott
búzaszem.
Kacsó Sándor versével, mely az Erdélyi
Helikon 1943. évi májusi számában jelent meg, búcsúzom egy hétig.
Maradok kiváló
tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán Kelt 2026-ban, Ágoston napján