A természet kalendáriuma
DCCXX.
Langyos eső suhog a
lombokon.
A vadgerlék szavaló-kórusa
átbúg a suhogáson.
Figyelem:
milyen meleg és milyen
monoton.
Öreg vagyok, s csúfolkodnak
velem.
Azt búgják: Tavasz, tavasz,
szerelem.
Áprily
Lajos Május muzsikájának
első strófájával vágok neki a hónap második hetének. Hívogatlak téged is,
kedves Olvasóm: sétáljunk egyet a májusi ég alatt!
Nyolcadika
Szent Mihály jelenésének napja. Legendája antik ihletésű – ő Hermész
első számú örököse -, és naptári tartalmakat hordoz: a barlangjába menekülő
bika magát a Bika havát jelképezi. A Bika (Taurus) a Zodiákus
talán legszebb csillagképe. A Kost követi, és az Ikreket
előzi meg az állatövi sorban.
1828.
május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja
volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek szörnyű pusztulását,
létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet, s 1863-ban Genfben megalapította
a Nemzetközi Vöröskeresztet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a
szervezethez.
Vidulj,
gyászos elme! megújul a világ, 
S előbb,
mint e század végső pontjára hág.
Zengj,
hárfa! Hallgasson ma minden reája,
Valakinek
kedves nemzete s hazája;
S valaki
a magyar változó ég alatt
Még a
szabadságnak híves ember maradt.
Így
kezdi az 1763. május 9-én született Batsányi János az 1791-ben írt A
látó című poémáját. Az első két sorát ismétli végszóként is a költő. A
francia forradalom eseményei végül Bonaparte Napóleon diktatúrájába
torkolltak. Be jó lenne, ha a XXI. század első negyede után e mai világ ne
torkollna hasonlóba.
Május
9-én, 1831-ben halt meg Londonban Torday Emil etnográfus, Afrika-kutató.
Iskoláit Budapesten és Münchenben végezte. 1895-től Belgiumban
banktisztviselőként dolgozott, később a belga állam szolgálatában Kongóba
közigazgatási hivatalfőnöknek nevezték ki. A Kongó vidékén végzett
antropológiai és nyelvészeti kutatómunkát Belgiumnak, később az angol Royal
Anthropological Institut, majd a British Museum részére.
Nyolc afrikai nyelvet beszélt. Embertani és néprajzi megfigyelései úttörő
jelentőségűek és az általa gyűjtött tárgyi anyag is páratlanul értékes. Ennek
egy részét, egy 350 darabos gyűjteményt, a Magyar Nemzeti Múzeumnak
adományozott. Az afrikai éghajlat aláásta egészségét, 1910 után Londonban
dolgozott a British Museum munkatársaként. Gyűjtőútjairól számos könyvben
számolt be, ezek közül néhány magyarul is megjelent: Bolyongások
Afrikában – három utazás az Egyenlítő vidékén, 1923, Afrikai
emlékek. Egy Afrika-kutató naplója, 1924.
Május 9.
Európában ezen a napon ért véget a második világháború. E napon a fasizmus
felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában egyben A
béke napja.
Jékely
Zoltán a Háborúból című, 1944-ben papírra vetett versét
emlékeztető figyelmeztetésül toldom ide:
Kérdezzétek csak meg a köveket:
akarták-e ezt a históriát? 
Faggassátok a földet, az eget.
Kellett nekik ez az iszonyúság?
Vegyétek sorra az állatokat,
kikkel egy földön élünk idelent:
akartak-e ily szörnyű dolgokat?
Legfeljebb a hiéna mond igent.
Fogjátok vallatóra a Napot,
szólíttassák a négy örök elem,
míg mélyből-magasból ránk nem zokog
a lelketrázó, óriási NEM!
Csak néhány ember szegi fel fejét,
s habzó szájjal, dühöngő-esztelen
hörgi világgá vad feleletét:
„Igen, igen! Én akartam. Igen!”
A május
10-én, 1929-ben született Kányádi Sándor 1979-ben írta Május című
nyolcsorosa is mintha valami hasonlóról szólna:
dulakodásban
szétrúgott tüzek
füstje
csípi a szememet
ítéletidő
záporába fulladt
tüzek
füstje mardossa torkomat
tehetetlen
két tenyeremmel
milyen
szánnivalóan
gyámoltalanná
maszatoltam
valamikori
elszánt arcomat
Visszatérek
a természethez, talán több reményt ad.
Május
derekán kiteljesedik a tavasz. Így ír minderről az 1890. május 13-án
Nagyenyeden született Makkai Sándor - a Holttengerben,
három évvel az első világégés kezdete után, Katona László lelkész
gondolataiba rejti a szülőföldet, az élő természetet dicsérő szavakat:
(...)Virágoson egyetlen órában lett tavasz.
(…)különös, kettős érzés töltötte el, hogy biztosan
csalódik a szeme, ezt a kis foltocskát vetítette oda s terítette szét az egész
világon és hogy mégis igaz a látása, mert ha odamenne, úgy találná ott is és
mindenütt az egész Mezőségen a földet, beborítva a zöld szőnyeg szálai közt
rejtőzködő, tarkán égő virágocskákkal. Most nyílt ki hirtelen a füle is.
(...)az idegen szemnek észrevehetetlen virágtengerben megszámlálhatatlan tömegű
ismeretlen rovar nyüzsög, dong, zümmög, cirpel, részegen a nektártól, tobzódva
a szerelmes lakodalomban, ők adják együtt ezt a végtelen kiterjedésű muzsikát,
ami olyan, mintha a vér piros sejtjei énekelnének belül, mámorosan rohanva
végig az erek hálózatán.
Később,
ahogy a hold nagy sárga tányérja fölemelkedett a fák között, egyszerre
megzendült a békák hangversenye a patakmeder, a rétek tocsogói, a távoli tavak
felől. (...)Sohase volt ilyen mindent betöltő, általános ez a harcias
kuruttyolásokkal, dobpergésszerű brekegésekkel meg-megszakított bánatos és
andalító muzsika, mely megtelítette az egész éjszakát végtelenbe gyűrűző
hanghullámaival. Megszólalt az erdő is, melyet eddig csak téli némaságában
ismert. Amint a falu hangjai elcsendesedtek az éjszakában, a fülemilék
csattogása kísérteties erővel töltötte be a levegőt. (...)itt versenyeznek a
párjukért, bent az ember ösztöneinek sűrűjében. Babonás erdő: ki tudja, mi
történik ott ilyenkor?... Talán minden, ami az egész világon csak előfordulhat.
Szörnyű és gyönyörűséges dolgok, gyilkosságok és szerelmek. Ahogy hozzászokik,
vagy belezavarodik a fül, - ki tudhatná, melyik az igaz? - a kín és a kéj
minden hangját hallja szétáradni, onnan a fekete sűrűségből. Denevérek
csaponganak izgatottan a házak körül, a toronyban sikongatnak a baglyok, ahogy
közéjük lebben az erdő felől apjuk, kitágult fényes szemekkel újságolva nekik,
amit ott a tündérek álarcosbálján látott. (…)László (...)szorongató veszedelmet
érzett, mely betöltötte körülötte a világot s a hold ezüstdárdái hideg
fenyegetéssel szegződtek a mellének. Beleborzongott a megérzés, hogy az ember,
a maga egész nyomorult világával, őrületes háborújával, piszkos szenvedélyeivel
s mérhetetlenül ostoba szempontjaival együtt csak utált és megvetett nyűge a
természetnek, aki felett gőggel néznek el a gyönyörű fák s irtózattal bújnak
meg a füvek tövén az angyali virágok. Ma, a szabadság éjszakáján minden
megfeledkezett méltatlan zsarnokáról, a lelkek kiléptek rejtekükből s
mindenfelől ideröpültek a virágosi erdőbe, a Mezőség csodaszigetébe, hogy
megüljék az élet ünnepét, amelyből az embert kizárják bűnei és veleszületett
hitványsága...
Néhány
napja hallottam az első tücsköt én is. A természet békéjét üzeni, épp úgy,
ahogy Reményik Sándor A tücsök birodalmában:
Már szól a tücsök,
Újra megjelent,
„Átvette csöndes
birodalmát”
Oly nesztelenül, mint a
május,
Virágzó almafák alatt.
Átvette birodalmát;
Ez a királyság!
A legszentebb és a
legboldogabb.
Miniszterei öreg almafák,
Diófák benne a papok,
Galagonyabokrok a katonái.
Adója millió virágszirom,
Magasból mélybe pergő.
Polgára minden fűszál,
falevél,
Polgárjoga: a csend,
Alkotmánya: teljes
testvériség.
Zászlaja holdsugár
És címere az ég, a
csillagos.
Már szól a tücsök,
Újra megjelent,
Átvette csöndes birodalmát,
Én is ez ország polgára
vagyok,
És semmi másé.
Üdvözlégy, Uram, Fejedelmem,
Csendország királya,
Tücsök!
Hódoljon neked ez a
költemény!
Hanem
figyeljünk arra az évszázados paraszti tapasztalatra is: ebben az időszakban a
melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a
sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti Pongrác, Szervác és Bonifác
(május 12, 13, 14).
Idén
Bonifác éppen áldozócsütörtökre esik.
Mint
az Áldozócsütörtök,
Olyan
lesz az időtök.
Az
áldozócsütörtök (latinul: Ascensio Domini), vagy más elnevezésein Urunk mennybemenetele,
áldozónap, a húsvét
időpontjához igazodó vándorló ünnep,
húsvétvasárnap utáni 40. nap.
Hogy
milyen lesz az idő fagyosszentekkor? Megjósolhatatlan. Csak
reménylem, hogy fagy nélküli. Én Áprily Májusi muzsikájának második strófájában
megérkező meleg nyári zivatarra vágyom:
Ragyog a reggel. Délre már
borul.
Szél bókoltatja nyírfáim
sorát.
Estére rojtos felhő komorul
s dörögve ontja sűrű
záporát.
Villám villantja túl a
hegytarajt
s lelkembe mámort lobbant,
késeit.
Hallgatom ezt a gyönyörű
morajt,
május felséges
mennydörgéseit.
Maradok
kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán
Kelt
2026-ban, Ígéret havának nyolcadik napján