Tisztelt Barátaink, Zászlóvivők!

Százezer forintra nő a külhoni magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tartott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében 2023. április 11-én.

Megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának idei felhívásai, amelyek értelmében az eddigi 22 400 forintról 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása – jelentette be Potápi Árpád János. Kifejtette: az alapvető nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célokat a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem adják fel, az anyanyelvi oktatás minden külhoni régióban a közösség megmaradásának garanciája… A cél, hogy a szülők magyar tanítási nyelvű iskolába írassák a gyermekeket. Azok a gyermekek, aki ilyen intézménybe járnak, nagyobb eséllyel tartják meg magyar identitásukat – húzta alá.

A juttatást mindig az adott tanév után folyósítják, azt még idén, a tervek szerint augusztus-szeptemberben megkapják az érintett családok. A támogatást azok az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki bölcsődések, óvodások, általános és középiskolás diákok, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók kaphatják, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, illetve nevelésben vesznek részt…. Minden régióra külön felhívást hirdetnek, amely tartalmazza azt a címet, ahová a kérelmet el kell juttatni. A támogatási kérelem utolsó postára adási dátuma 2023. május 24-e lesz. Hozzátette: a korábbi 4 hét helyett most 6 hét áll rendelkezésre a benyújtásra...  A program újabb átalakítását a kárpátaljai régióval kezdték és a kárpátaljai magyar gyermekeknek és fiataloknak már az idei év elején 100 ezer forint összegű támogatást biztosítottak a korábbi 22 400 forint helyett.

(Forrás: Székelyhon.ro - részletek).

Táborfigyelő

Az elmúlt időszakban az infláció és az árak emelkedése egyre nagyobb terhet jelentett a családok számára, különösen a nyaralások és a szabadidős tevékenységek területén. Ennek ellenére a Táborfigyelő legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a nyári táborok iránti kereslet továbbra is növekszik.

"A magasabb árak miatt sokan aggódnak, és van is alapja a félelmeknek. A gyerekek étkezése, a bérleti díjak, az állatkerti, múzeumi vagy strandbelépők díjai is növekedtek, az alapanyag-igényes vakációs lehetőségek költségeiről nem is beszélve. A jelenlegi, előzetes adataink alapján egy napközis tábor átlagára 45 ezer forint lesz, míg 70 ezer forint magasságában lesz az ott alvós táborok átlagos díja." - mondta el Tóth Béla, a Táborfigyelő gyermektábor-összehasonlító portál vezetője.

Azonban a portál szakemberei szerint az árak emelkedése ellenére a nyári táborok iránti kereslet továbbra is erős marad. A szülők továbbra is fontosnak tartják, hogy gyermekeik élményekben gazdag nyarat töltsenek, és a nyári táborok lehetőséget nyújtanak erre.

"Azt látjuk a táborfoglalási adatokon, hogy a jelentkezések dinamikája egyezik a tavalyi rekordévvel, azaz annak ellenére, hogy növekedtek az árak, a családok mégis tudnak tábort foglalni csemetéiknek. Ennek oka lehet, hogy sokan élni szeretnének a jellemzően április közepéig érvényben lévő előfoglalási kedvezményekkel, másrészt a szülők anyagi helyzete erősebb, mint a 2017-es ugyanekkora mértékű áremelések idején." - állítja a Táborfigyelő vezetője.

A nyári táborok számos előnye van. A gyermekek számára lehetővé teszik, hogy új barátokat szerezzenek, és új készségeket sajátítsanak el. Emellett a táborok általában tele vannak különféle szórakozási és tanulási lehetőségekkel, amelyek hozzájárulnak a gyermekek személyes fejlődéséhez.

Az árak emelkedése tehát hatással van a nyári táborokra, azonban a Táborfigyelő adatai azt mutatják, hogy az emberek továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a táborok iránt. A szülők fontosnak tartják, hogy gyermekeik élményekben gazdag nyarat töltsenek, és megéljék a vakációt. A választék rendkívül széles, több mint 600 tábor-turnus foglalható már, köztük hagyományos, különleges és akár extrém táborokkal.

Bővebb információ és interjúlehetőség:

Tóth Béla, a Taborfigyelo.hu és a Taborminosito.hu vezetője   06 30 416 3166
   info@taborfigyelo.hu
   www.taborfigyelo.hu
   www.taborminosito.hu

                                               Sajtósarok: https://taborfigyelo.hu/hireink/sajtosarok

Megemlékezés a Petőfi-szobornál

            A marosvásárhelyi Petőfi-szobrot az ezredfordulón felállító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a hagyomány szerint, immár 22. alkalommal, az újesztendő első napján megemlékezést tartott nemzeti költőnk tiszteletére. Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóján dr.

Ábrám Zoltán EMKE alelnök köszöntötte a jelenlevőket, megidézte a költő szellemiségét.

Henter György református és Nagy László unitárius lelkészek méltatását és imáját követően ünnepi beszédet mondott Soós Zoltán polgármester és dr. Vass Levente államtitkár. Műsorvezetőként Pál Hunor színművész a Bolond Istók színműből adott elő részleteket. A rendezvény Petőfi-dalok közös eléneklésével, koszorúzással és a himnuszokkal ért véget.

CSÁNGÓFÖLD - DECEMBER 1.                    MAGYARELLENESSÉG -OKTATÁS

Magyar gyerekeket szidalmazott a december elsejei ünnepségre készülő román igazgatónő

Leváltották a Bákó megyei Perzsoj (Pârjol) község általános iskolájának igazgatóját, miután Corina Ioniță a tanintézethez tartozó pusztinai oktatási intézménybe járó magyar gyereket szidalmazta. Magyar gyerekek nélkül tartották meg a december elseje alkalmából szervezett ünnepséget a perzsoji iskolában. Az igazgatónő az iskola által rendezett december elsejei ünnepség kapcsán kijelentette, nem hívja meg a november 28-án megtartott eseményre a pusztinai iskola gyerekeit, „mert azok magyarok”, majd hozzátette: „Március 14-ét ünneplik, az anyjuk keresztjét!” („crucea mamii lor” – román szitkozódási forma).

Az igazgatónő által használt minősíthetetlen hangnem láttán jelezték az esetet a Bákó megyei főtanfelügyelőségnek, amely vizsgálatot indított, és miután Corina Ioniță beismerte, hogy valóban ő írta az üzenetet, menesztették állásából.

A Bákó megyei főtanfelügyelőség vehemensen elítéli az efféle felelőtlen magatartást, hiszen mesterséges széthúzást eredményez egy kis közösségben, amelyet tisztelet és kölcsönös megértés jellemez” – nyilatkozta a Ziaruldebacau.ro portálnak Anca Egarmin főtanfelügyelő. Hozzátette: az eset súlyossága, „a legfőképp az oktatásban elfogadhatatlan diszkriminatív jellege” miatt már 29-én meghozták a döntést az igazgató menesztéséről. „A hazaszeretet arról szól, hogyan tisztelgünk elődeink emléke, illetve történelmi alkotásuk, Románia előtt, nem pedig meggondolatlan kijelentésekről” – nyilatkozta a főtanfelügyelő.

Az osztrákok ellenzik Románia schengeni csatlakozását

(Krónika • 2022. november 18. – részlet)

Hollandiához és Svédországhoz hasonlóan újabban már Ausztria is fittyet hány az Európai Bizottság támogató álláspontjának, és ellenzi, hogy Romániát – Bulgáriával és Horvátországgal együtt – felvegyék a schengeni övezetbe. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter szerint nem működik a külső határok rendszere. A tárcavezető a Kurier című lapnak úgy fogalmazott, „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt.

Karner szerint ilyen körülmények közepette nem jött el az ideje, hogy szavazzanak az egyezmény kiterjesztéséről. Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet kiterjeszteni, még nagyobbá tenni” – szögezte le az osztrák belügyér. Gerhard Karner felhívta a figyelmet, hogy Ausztria fogadja az Európába a balkáni útvonalon keresztül érkező migráció egy részét. Hozzátette, az osztrák hatóságok ebben az évben 90 ezer migránst tartóztattak fel Ausztria területén, közülük 75 ezer illegális bevándorlót egyetlen más uniós tagállamban sem regisztráltak.

A bukaresti kormány illetékesei, valamint romániai európai parlamenti képviselők az elmúlt hetek során erőteljes lobbitevékenységbe fogtak Brüsszelben, valamint az ország schengeni felvételét ellenző tagállamok kormányainál a csatlakozás támogatása érdekében…

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

Románia -Schengen

Az Európai Bizottság szerint Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozhat a schengeni térséghez Határok nélküli szabad uniós mozgás. Elérhető lesz idén Romániából is? Archív FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Az Európai Bizottság számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezetnek – közölte a belügyekért felelős uniós biztos szerdán. MTI 2022. november 16., 14:45 Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához. Emlékeztett, noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos. HIRDETÉS Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel. Románia esetében azt írták, az ország magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén jól teljesít. Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek. Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben – tette hozzá az Európai Bizottság. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

Külföld (Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/az-europai-bizottsag-szerint-bulgaria-romania-es-horvatorszag-csatlakozhat-a-schengeni-terseghez)

TALÁN MÉGIS VOLT OKUK AZ OROSZOKNAK AZ INVÁZIÓRA ?

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma közölte, hogy a harkovi, poltavai és lvovi biológiai laboratóriumok pestis és vérhassal dolgoztak."

A cselekmények elemzése a pestis, a lépfene és a brucellózis kórokozóival végzett munkát mutatja be a lvivi biológiai laboratóriumban, a diftéria, a szalmonellózis és a vérhas kórokozóival a harkovi és poltavai laboratóriumokban" - mondta.

 Minden dokumentum elérhető: (angol-magyar fordítóval)

https://web.archive.org/web/20220224094418/https://ua.usembassy.gov/embassy/kyiv/sections-offices/defense-threat-reduction-office/biological-threat-reduction-program/
<https://web.archive.org/web/20220224094418/https:/ua.usembassy.gov/embassy/kyiv/sections-offices/defense-threat-reduction-office/biological-threat-reduction-program/>

GYEK tudósítása

Korodi Attila polgármester

Dr. Dézsi Csaba megajándékozza  Csíkszereda polgármesterét a Jedlik szódás emléktárggyal.

Megtiszteltetés volt számunkra, Győrben letelepedett és immár 33 éve itt élő erdélyi körösök meghívása. Megismerkedtünk a delegáció tagjaival, és alpolgármester asszonnyal egyeztetve új lehetőségek elősegítésében tudunk majd segíteni.

A kulturális eggyüttműködés, a mikroturizmus, az ifjuság szakmai kapcsolatteremtésében, nyílnak majd új lehetőségek.

A következő lépésünk ősszel lesz, amikor az Összetartozás napján  felavatjuk a székelyföldi emlékszikla és emlékhelyet, a Győr Rózsák- parkjában.  Itt majd a csíkiek is képviseltetik magukat.

Pintye Tamás a GYEK elnöke    

Református emlékművet avatott Bukarest polgármestere

Az alkotás a reformáció 500. évfordulójának állít emléket, öt éves késéssel.

A két fő reformátor, Luther Márton és Kálvin János előtt tisztelgő emlékművet leplezett le Bukarestben Nicușor Dan főpolgármester. A fővárosi önkormányzat rendezvényén Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is részt vett.

Az alkotás a reformáció 500. évfordulójának állít emléket – ezt 2017-ben ünnepelte a református egyház –, és a vallási toleranciát hivatott hirdetni a városháza közleménye szerint.

Máté Pál

Szobrot állítanak Bethlen Gábor fejedelemnek Gyulafehérváron

Bethlen Gábor (1613-1629) uralkodását Erdély története legfényesebb korszakaként tartják számon. Széles látókörű fejedelem, tehetséges diákokat küld tanulni külföldi egyetemekre, ösztöndíjjal segíti őket. 1613-1629 között a 32 külföldi egyetemen 374 erdélyi diák fordult meg. Ez azonban nem oldhatta meg az oktatás gondjait, ezért 1622-ben Gyulafehérváron    a kor színvonalának megfelelő akadémiát alapít, a Collegium Academicum-ot, melyet jelentős adományokkal és ösztöndíjakkal tart fenn. Külföldi tanárokat hív Erdélybe, akik az általa alapított intézetben tanítanak. Németországból Martin Opitz, Philipp Ludwig Priscator egy rövid ideig, de például Johann Heinrich Bisterfeld és Johann Heinrich Alstedt halálukig itt tanítottak és emelték az intézet színvonalát. Ez az intézmény is hozzájárult, hogy egy új, hazai értelmiségi réteg jöjjön létre.  Az akadémia három fakultással működött: teológia, filozófia és filológia.

Minden alkotása közül ez volt a legidőállóbb, és az erdélyi művelődés szempontjából a legjelentősebb, hiszen a gyulafehérvári akadémia, tudósok egész sorát nevelte ki, segítette a szegény diákok szociális emelkedését, és szellemi kiteljesedését.

Híres diákok, aki itt tanultak és tanítottak: Apáczai Csere János (Magyar encyclopaedia (1655), Szenci Molnár Albert (az első, magyar betűrendes, latin-magyar szótár.) Nyomdát és híres könyvtárat hozott létre, amit átad használatra az akadémiának.

Sajnos a török-tatár csapatok feldúlták az épületet 1658-ban, a diákok Kolozsvárra menekültek. 1662-ben. Apafy Mihály erdélyi fejedelem Nagyenyedre hozza az akadémiát. Az évszázadok során sok híres ember tanult az iskola falai között, nehéz lenne felsorolni őket. Az intézmény ez évben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját.

A gyulafehérvári várban, az általa alapított akadémia közelében, a városi tanács jóváhagyásával bronzszobrot állítanak ebből az alkalomból. A szobrot Deák Árpád szobrászművész fogja elkészíteni, a költségeket az Erdélyi Református Püspökség fogja állni és az ő tulajdona lesz.

A nagy fejedelem szelleme most is ott lebeg Gyulafehérvár, Nagyenyed és Erdély fölött, az évszázadokkal előbb létrehozott életműve révén.

Felmondott kedden az erdélyi magyar Transindex.ro portál teljes szerkesztősége.

Amint a portálon közölt elköszönő írásban a szerkesztőség tagjai közölték, úgy érzik: a munkájuk teljességgel ellehetetlenült, és már nem tudják a legjobb szakmai tudásuk szerint ellátni azt a feladatot, amely a mindenkori szabad sajtó feladata lenne. Megjegyezték, a portál 23 évi működése során változott a csapat, de a portál képviselte értékek nem.

"Most sem vagyunk hajlandóak semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkánkat" - írták.

Felidézték, hogy a portál közel fél éve a fennmaradásáért küzd egy politikailag meghatározott környezetben. Úgy vélték, hogy ebben a helyzetben a sajtó már csak két út közül választhat: "vagy kapitulál, és gyakorlatilag szócsőként működik tovább különféle politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni a feladatát, viszont ez esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik". Hozzátették: a Transindex újságírói az utóbbi utat választották, most pedig csomagolni kényszerülnek. Arról is tájékoztattak, hogy a többségi tulajdonos a portál eladására készül, ezért nem tudják, hogy mi lesz a Transindex további sorsa.

Erdély első magyar hírportálja 23 évvel ezelőtt jött létre. Impresszuma szerint a portált a Média Index Egyesület és a Média Net Kft. működteti. A portál felületén elérhető az Adatbank, az erdélyi magyar elektronikus könyvtár, amelyben szótárak, kronológiák, statisztikák és szövegtárak is helyet kaptak.

Amint a Krónika napilap korábban közölte: a portálnak 2015 novemberéig Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke volt a többségi tulajdonosa, ő azonban kilépett a kiadóból. A tulajdonosi háttér legutóbb 2018-ban változott, amikor Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatója vásárolta meg a portál tartománynevét birtokló Media Net Kft. 66,6 százalékos üzletrészét. A portál 2019-ig kapott jelentős összegű támogatást az erdélyi magyarságnak szánt román költségvetési források egy részét kezelő Communitas Alapítványtól. A 2020-as évtől kikerült azonban az RMDSZ által működtetett alapítvány ernyője alól.

Potápi: A cselekvő nemzet éve lesz 2022

A cselekvő nemzet éve lesz 2022 - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az idei év tematikus programjait ismertetve csütörtökön Budapesten

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a legfontosabb nemzetpolitikai alap egy erős Magyarország létezése, mert az a határon túli magyarság számára is egy biztos pont. Egy olyan érdekképviseletet jelent, amely ki tud állni a határon túli magyarok érdekében különböző fórumokon, a magyar Országgyűlésben, Brüsszelben és Közép-Európában is – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány célja már 2010 óta az, hogy Magyarországot egy gyenge országból egy életerős, cselekvőképes és erős Magyarországgá tegyék.

Az elért nemzetpolitikai eredményekről szólva Potápi Árpád János kiemelte: már 1 millió 172 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé azzal, hogy megkapta az állampolgárságot. A kormány 2010 óta megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, erős intézményrendszert építettek ki, gondoskodnak a magyar közösségekről, valamint növelték a szülőföld megtartó erejét – sorolta.

Beszámolt arról is, hogy Magyarország évente több mint ötezer intézményt és szervezetet támogatott, a minőségi anyanyelvi oktatást pedig 300 ezer gyermek számára tették lehetővé a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Sportszer támogatásban 1500 iskola részesült, továbbá 1600 templomot vagy egyházi közösségi teret újítottak meg vagy építettek fel, az önkormányzatok közt pedig 2015 óta ezer új testvérkapcsolat jött létre – foglalta össze az eredményeket.

Potápi Árpád János szerint a magyarságnak mindenhol legalább a számarányának megfelelően kell képviseltetnie magát, a Kárpát-medencében pedig minden országban parlamenti szinten is jelen kell lenni.

Az anyaország támogatja és megerősíti a külhoni magyarság – köztük mintegy 30 ezer nagycsalád és 413 ezer idős ember – mindennapjait segítő gondoskodó közösségeket – mondta a politikus példaként említve a Vajdaságban létrehozott tanya- és falugondnoki szolgálatot.

Hozzátette: szeretnék kiterjeszteni a Kárpát-medencében jól működő gyakorlatokat – köztük a Vajdaságban már bevezetett és Erdélyben kiépítés alatt álló védőnői hálózatot – a külhoni régiókra is. Emellett erősítenék a gyermekgyógyászok közti együttműködést, az időseket segítő közösségi hálót, rendszerszintűvé tennék a sajátos nevelésű, fogyatékkal élő, szociálisan rászoruló gyerekekkel való foglalkozást, és a megváltozott munkaképességűekre is figyelmet fordítanának.

A szülőföld megtartó erejének növelése érdekében az elmúlt 12 évben 145 tangazdaságot és tanműhelyt fejlesztését támogatta a magyar kormány, több alkalommal megszervezték a Kárpát-medencei vállalkozók találkozóját, és mentorprogramot is hirdettek, 500 vállalkozó „cselekvő együttműködésével" – jelentette ki.

Potápi Árpád János azt kérte a határon túl élő magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt az idei országgyűlési választásokon, és voksukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés egyben nemzetgyűlés is legyen. Megjegyezte: a választási részvételhez a külhoni magyarok regisztrációjára március 9-éig van lehetőség. (magyarszo.rs/hu)

Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant:

Romániának semmi joga nincs Erdélyhez

Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant. Talán-talán a háttérben így készítik fel a románokat, hogy ne csodálkozzanak túlságosan ha Erdély leválik Bukarestről? Egy román történész szerint Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.

Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája soviniszta történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.

A bukaresti professzor  Vesztesek és győztesek – Az első világháború újraértelmezése című esszéje abba a sorozatba tartozik, amelyben a 71 éves történész hazája történelmi mítoszaival birkózik.

Boia nem ismeretlen nálunk sem: Miért más Románia? és A Nyugat hanyatlása című kötetei magyarul is olvashatók. Mostani, a Cser Kiadónál megjelent művéből nekünk, magyaroknak több gondolat is rendkívül fontos:

1. Kifejezetten Trianonról nem állítja, hogy igazságtalan lenne – legfeljebb, hogy a magyarok igazságtalanságnak tartják. A versailles-i békerendszer szerinte „részleges igazságot szolgáltatott Európa nemzeteinek”, de ehhez „gyakran igazságtalanság kapcsolódott”.

2. Elismeri, hogy Erdélyre Romániának nem volt történelmi joga, Besszarábiával és Bukovinával ellentétben – román történész ezt ritkán fogalmazza meg ennyire élesen.

3. Az erdélyi románok jobban örültek volna az autonómiának: Románián belül is (1918 után), de korábban akár egy föderatív Habsburg-monarchiában is. Az első világháború előtt ezt akár jobban is szerethették volna, mint a Kárpátokon túli Romániával, a Regáttal való egyesülést – ezt a gondolatot a magyar szakértő, Zahorán Csaba a kötet előszavában emeli ki, mint román történész részéről ritkán megfogalmazott állítást.

4. A duális monarchián belüli erdélyi autonómiát azonban ellehetetlenítette Magyarország kiválása az Osztrák-Magyar Monarchiából 1918 őszén. Az erdélyi románok Bécs és Bukarest között még hezitáltak volna, de Budapest és Bukarest közül csak az utóbbit választhatták.

5. Erdély 1918 utáni hovatartozását nem kérdőjelezi meg. Etnikailag román többségről ír, legfeljebb a városokban említ magyar és szász erős befolyást, magas részarányt. Szerinte az elmúlt majdnem száz év alatt etnikailag egységesebbé váltak a térség nemzetállamai, így – szerinte – Románia is. (Közben a soknemzetiségű államok – Jugoszlávia és Csehszlovákia – szétestek.)

6. A gyulafehérvári román népgyűlés (az 1918. december elsejei „egyesítés”: Erdély egyesítése a Kárpátokon túli román fejedelemségekkel) nem pótolhatta a népszavazást. Boia szerint a népgyűlésen nem vettek részt a magyarok és a szászok, s a gyűlést a román hadsereg bevonulásakor tartották. Ezzel a legfőbb román nemzeti ünnephez viszonyult kritikusan.

7. A szerencsés Románia: Bukarest az antant mellé állva az első világháborúban Erdély megszerzésére tört. De ezzel lemondott az antanthoz (Oroszországhoz) tartozó Besszarábiáról. Végül az antant úgy nyert a háborúban, hogy a cári Oroszország összeomlott, így Erdély és Besszarábia, sőt Bukovina is Nagy-Románia részévé vált a két világháború között.

Dupla árulás

A korábban a központi hatalmaknak tett ígéreteikkel szemben 1916-ban ugyanis a románok megtámadták Ausztria-Magyarországot: Erdélybe törtek be. Ám gyors vereséget szenvedtek, és Bukarest a központi hatalmak uralma alá jutott. Csak Moldvában tudták tartani a franciák által újjászervezett románok az antant keleti frontjának déli szakaszát. Ott az oroszokkal együtt küzdöttek, míg 1918-ban összeomlott a cár uralma. Ekkor a románok különbékére kényszerültek Berlinnel és Béccsel. 1918-ban így voltaképpen az antantot is elárulták.

Ám a történet tovább bonyolódott: miután Oroszország összeomlott, hamarosan ugyanilyen sorsra jutott a Német Birodalom is. Az Osztrák-Magyar Monarchia pedig szinte pillanatok alatt szétesett. Ez a románok sosem látott szerencséjét hozta meg: nemcsak Erdély, hanem Besszarábia, Dél-Dobrudzsa és Bukovina is az övék lett. Ez azonban nehezen igazolható történelmi érvekkel.

Boia itt teszi a bevezetőben ismertetett fontos megjegyzését: Romániának nem volt történelmi joga Erdélyre, hiszen Besszarábia valóban 1812-ig román fennhatóság alatt állt, Erdély viszont sosem képezte a román fejedelemségek részét.

Meg kell azért jegyeznünk, hogy Besszarábiát a cári Oroszország összeomlása miatt Románia már 1918 elején megszerezte a Német Birodalommal és Ausztria-Magyarországgal kötött különbékében – erről Szász Zoltán ír az Erdély története című sorozatban.

Versailles 1920 (Fotó: AFP / Roger-Viollet)            

A TEMESVÁRI ÚJ EZREDÉV REFORMÁTUS KÖZPONT ORGONÁJA

Simó Helga

„A Makovecz-stílus kötelez” – Gazda István lelkész a temesvári Új Ezredév Református Központ elkészült orgonájáról.

Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére – idézte fel a Krónikának Gazda István lelkipásztor annak kapcsán, hogy elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ szűk másfél éve felavatott templomának csodálatos hangszere. A lelkész a még zajló munkálatok állásáról is beszámolt lapunknak. „A Makovecz-stílus kötelez” – Gazda István lelkész a temesvári Új Ezredév Református Központ elkészült orgonájáról A Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona.

Gazda István lelkipásztorral a hangszerek királynőjéről, a további munkálatokról, a koronavírus miatti kihívásokról beszélgettünk, valamint az egyházi élet és művészet kapcsolatáról, amelyet szorosabbra kíván fűzni a kulturális központ égisze alatt. Amint arról beszámoltunk, az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján, 2019. december 15-én avatták fel Temesváron a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét. A huszonegy éve elkezdett építkezés a magyar állam 2017-ben nyújtott támogatása révén kapott lendületet. A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló épületegyüttes felépítését az első Orbán-kormány 40 millió forinttal támogatta, 2017-ben pedig 1,4 milliárd forintos támogatást nyújtott az építkezés folytatásához, amelyet több nyertes európai uniós pályázat is segített. A munkálatok azóta is zajlanak a központban.

Áprilisban megszólalt az orgona Gazda István a Krónika kérdésére elmondta, hogy az orgonaépítés gondolata a templomépítéssel együtt született. Kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne, hiszen a belső tér, Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére” – emlékezett vissza a kezdetekre a lelkipásztor. Gazda István: kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne.

Azt is elmondta, hogy kezdetben három erdélyi mesterrel vették fel a kapcsolatot, és végül a Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona. A mechanikus azt jelenti, hogy a régi barokk orgonák technikai követelményei szerint épült, azonban ábrázolását tekintve nem barokk, hanem pneumatikus, amely a 19. század elejétől majdnem teljesen felváltotta a barokk típusút. „A mi orgonáink Erdélyben nagyrészt ez utóbbi módszer szerint készültek. Ez a mechanikus orgona azonban sokkal jobb, ugyanis a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak. Ezen felül még a karbantartása is sokkal könnyebb, így sokkal időtállóbb az ilyen orgona” – magyarázta Gazda István. Már 2017 végén megkötötték a szerződést a csíkszentsimoni műhellyel, és tavaly karácsonyra kellett volna elkészülnie az eredeti tervek szerint, azonban a járvány számos akadályt gördített a munkálatok útjába. Bezártak a különböző gyárak, az alkatrészek beszerzése nehezebbé vált. Éppen ezért késett az orgonakészítés, és így április közepén vették át, 20-án pedig teljes pompájában szólalt meg az orgona. Bakos Mihály Károly, a csíkszeredai katolikus Makovecz-templom kántora végezte az orgona intonálását, behangolását, vasárnaponként pedig Ciurtin Viorel játszik a hangszeren. A mechanikus orgonában a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak.

„A kántorunk, Ciurtin Viorel, akinek az édesanyja magyar, nemcsak orgonán játszik, hanem magyarul is énekel, és ez egy csodálatos dolog. Ráadásul ő egy magán zeneiskolát is alapított, és elkezdte a zeneoktatást. Ebben a vírushelyzet megakadályozza jelenleg, de mihamarabb szeretné folytatni ezt a tevékenységet. Ezen kívül a gyülekezetben is végez zeneoktatást. A célja egy ifjúsági zenekar létrehozása, elhozza hozzánk időnként az iskolájának a diákjait is” – ismertette a lelkész. A munkálatokat első sorban a Bethlen Gábor Alap támogatta, ezen kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is kaptak támogatást a templomépítésre, így többek között az orgona építésére is. A lelkipásztor azonban külön kiemelte híveiket, hiszen ők is nagyon szépen adakoznak, támogatják a munkálatokat, úgyhogy az ő hozzájárulásuk is jelentős. Ezután sem állnak le a munkálatok A lelkipásztor úgy ítéli meg, hogy a munkálatok rendjén haladnak, hiszen ezzel az orgonával maga a templom épülete kívül-belül teljesen elkészült. A két toronnyal vannak még tennivalók. A napokban befejeződik azok lépcsőházának a burkolása. Hátra van még, a szárnyelemeknek a tornyokra való felszerelése, ami egy nagyon nehéz munka.

A munkával megbízott statikus, Nagy-György Tamás, aki egyben a Temesvári Műszaki Egyetem statika tanszékének a professzora is, hatalmas kihívás előtt áll, hiszen egyetlen eddig épült Makovecz-templomon sincsenek akkora tornyok, mint a temesvárin. Ráadásul ez a templom a Béga folyó mellett épült, amely nagyon huzatos hely. A hatalmas, több tollból összeillesztett szárnyak közül a legmagasabb több mint 16 méter hosszú. Kihívást jelent, hogy úgy tervezze meg és készítse el azokat a szárnyakat, hogy azok bármilyen szélsőséges időjárásnak, szélnek, viharnak, bárminek ellen tudjanak állni. Emiatt nagyon megkésett a szárnyak tervezése és kivitelezése. Azonban most már ebben a hónapban legalább az egyik toronyra felszerelik a szárnyelemeket, amely nagyon látványos munkálatnak ígérkezik” – részletezte a lelkipásztor. Ezen kívül készül egy konferenciaépület is, amelyet jövő márciusáig kellene befejezniük. Jóval nagyobb, mint a már meglévő kamaraépület. Ennek az alagsorában egy magyar éttermet terveznek. A vendéglő fölött, a földszinten kap majd helyet egy nagy kupola, amely maga a konferenciaterem lesz. Ez mintegy 130–150 ember számára biztosítana helyet, amelyben minden technikai követelménynek megfelel, amely egy mai korhoz illő konferenciaterem felszereltsége igényel.

Új Ezredév Református Központ A központ terveit Makovecz Imre készítette még a 90-es években. A funkcionalitás terén sajnos az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Emiatt rengeteget próbálkoztak, fáradoztak, egy helyben topogtak. A célom az volt, hogy az épületben valahogy összehozzam, közelítsem egymáshoz újból a hitéletet és a kultúrát, amelyek idők során sajnos eltávolodtak egymástól. A kultúrának a teljességét igyekeztem felkarolni. A képzőművészetet, a zenét – külön kamarakoncert-termünk van zongorával felszerelve, ott van az orgona, szimfonikus zenekarnak is tudunk helyet adni – ezen kívül a gasztronómia is egy fontos alkotóelem, illetve a tudományos élet” – fejtette ki Gazda István. Szerinte valamikor a művészetek a hitélet szolgálói voltak, de különváltak az idők során, és habár nem biztos, hogy rossz, hogy ezek az ágak szétváltak, de mégsem kellene idegenek legyenek egymástól. Nem szeretnék, ha bárki lemaradna az orgonaavató ünnepségről Gazda István kiemelte, hogy a járványhelyzetben minden vasárnap élőben közvetítik az istentiszteletet, illetve hogy ezekben az időkben rengeteg online felvétel is készült a központban. „A templomunk és a kamarakoncert-termünk egyaránt ragyogó akusztikával rendelkezik. Éppen ezért a zenészek rendszeresen keresik a kapcsolatot velünk, mert nálunk nagyon jó minőségű hangfelvételeket lehet készíteni. Káprázatos belső tereink vannak, amelyek építészetileg is korszerűek, többek között van például padlófűtés is. Ez is meghatározza a népszerűségünk” – fejtette ki a lelkipásztor.

Új Ezredév Református Központ Véleménye szerint határozottan mondható, hogy többen látogatják az istentiszteleteket, mióta megépült és megnyílt az új templom, az új központ, azonban nem tud egyértelmű párhuzamot vonni a koronavírusjárvány kitörése miatt. „2019. december 15-én avattuk fel a templomot, következő év márciusában azonban jött a vírus, leállt minden. Nekünk alig volt három hónapunk, és azalatt a három hónap alatt a vírus miatt úgy éreztük, hogy jelentősen megnövekedett a templomlátogatók száma, de nem volt elég időnk. Mindent be kellett zárni, és online közvetítettük az istentiszteleteinket” – magyarázta Gazda István, aki reméli, hogy a vírus lejártával a templomavatás után tapasztalt tendencia folytatódni, erősödni fog, és, nőni fog a gyülekezetük. Ennek érdekében igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni. Beszámolt arról is, hogy terveznek egy orgonaavató ünnepséget, amelyen méltóképpen felavathatják a hangszert. Azonban ezzel várnak a megfelelő pillanatra. Amikor az orgona építésének a gondolatával foglalkozni kezdtek, lévén, hogy nem szakemberek, mindenféle fogódzók nélkül indultak el, akkor találtak rá az Erdélyből kitelepült, ma a magyarországi Nagykőrösön élő Dávid István orgonaművészre.

„Őt szeretnénk meghívni az orgona avatására. De úgy gondoltuk, annak érdekében, hogy ne kelljen korlátozásokat alkalmazni a nézőkre vonatkozóan, és azok jöjjenek el meghallgatni az orgonát, akik szeretnék, ez valamikor szeptemberben történne meg. Persze addig az istentiszteleteket ékesíti az orgonaszó” – részletezte a lelkipásztor. Hozzátette, hogy habár lenne igény rá, nagyobb orgonakoncerteket addig nem szerveznek, hiszen az tisztességtelen lenne a mesterrel szemben is. Most várnak, hogy túl legyenek a járványon, hogy könnyebb legyen a mozgás országhatárokon keresztül is. A pozitívuma ennek a várakozásnak az, hogy addigra a templom, a tornyokkal együtt teljesen elkészül.

forrás: Krónika-online

Erdélyi származású a Magyar Honvédség új parancsnoka

Bertók T. László:

Dandárfutás

Ruszin-Szendi Romulusz a hadsereg bűvköréről, a félreértett képességekről és a bevásárlólistáról

A felmentését kérő Korom Ferenc vezérezredes helyére Benkő Tibor honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot nevezte ki a Magyar Honvédség parancsnokának. A magyar haderő új vezetője számára a miniszterelnök két célt fogalmazott meg: legyen ütőképes haderőnk, és érjük el az ehhez szükséges létszámot. Az új parancsnok színesebb egyéniség, mint elképzelnénk egy hadvezetésre céltudatosan készülő tábornokról.

– Honnan a különleges keresztneve: Romulusz?

– Édesapám Máramarosszigeten született 1939-ben. Őt is így hívták. Tizenegyen voltak testvérek, és minden nagybátyámnak, nagynénémnek hagyományos magyar neve van: Margit, László, Ferenc. Alighanem azért lett apám Romulusz, mert már elfogytak a magyar nevek – szoktam mondani viccesen. Erdélyben egyébként nem ritka keresztnév a Romulusz.

– Gyerekként érte hátrány, esetleg származott előnye a nevével kapcsolatban?

– Inkább előny. A furcsa nevű gyerekre mindenki felkapja a fejét. Amúgy olvasom én is a nevemet kritizáló kommenteket, de azt mondom, ameddig csak a nevemet támadják, addig nincs okom aggódni.

A hitelesség stratégiája

– Felmenői apai ágon tehát erdélyiek, de ön már Miskolcon nőtt fel. Mikor kerültek át?

– Nagyapám jegyző volt Erdélyben, és ismerjük a bécsi döntések utáni helyzetet, tanácsos volt akkoriban a román kézen maradt Dél-Erdélyből Magyarországra költözniük, ez, gondolom, nem igényel bővebb magyarázatot. Én Miskolc mellett, Edelényben nőttem fel, de tizennégy évesen Egerbe kerültem a honvédkollégiumba.

– Milyen hatásra döntött a katonai pálya mellett?

– Mint minden kisfiút, engem is nagyon érdekelt a pisztoly, tetszett az egyenruha, férfiasnak és izgalmasnak találtam a katonaéletet. Édesapám öccse alezredes volt a felderítőknél, de mégsem az ő példája volt a döntő, sokkal inkább egyfajta romantika, amely ezt az életformát övezte.

– Milyen tanuló volt? Csak mert valahogy él egy kép a köztudatban, hogy azok a fiatalok választják a katonai pályát, akiknek úgyszólván jobbak a testi adottságaik, mint az iskolai eredményeik.

– Ha az a kérdés, hogy a közepes tanulókból lesznek-e a katonák, akkor ezt határozottan cáfolom. Sok bajtársamhoz hasonlóan én is jeles tanuló voltam az általánosban, válogathattam a középiskolák között, és nem dicsekvésképpen mondom, de a főiskolai és egyetemi diplomám is kitüntetéses oklevél, sőt büszke vagyok PhD-fokozatomra és az USA-ban szerzett mesterdiplomámra is. Tény, hogy nem hátrány ezen a pályán, ha valakinek jó fizikai adottságai vannak, de ami nincs meg, az is fejleszthető. Én sem voltam élsportoló, de a csapatsportokat mindig is szerettem. A foci, de főleg a kézilabda egész jól ment, idővel pedig az ejtőernyőzés vált a szenvedélyemmé.

– Fiatalon gondolt-e arra, hogy egyszer majd a honvédség parancsnoka lehet? Mégiscsak nagy dolog, hogy például olyan történelmi nagysággal került közös platformra, mint Dobó István egykori felső-magyarországi főkapitány!

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem fordult meg a fejemben, hogy milyen döntést hoznék tábornokként adott helyzetben. De álmodozás helyett inkább világéletemben az éppen közvetlenül előttem álló feladat végrehajtására koncentráltam.

– Ezt nem vitatom, ugyanakkor az életrajzából egy tudatosan felépített tábornoki karrier képe rajzolódik ki. Nem volt ebben némi stratégia?

– Az egyéni stratégiám központi része a hitelesség. Egy professzionális haderőben könnyebb úgy motiválni az embereket, hogy a feladat élére állsz bizonyítva, nem fotelgenerális vagy, aki azt se tudja, mi az, amit megkövetel. Törekedtem arra, hogy minél többféle beosztásban próbáljam ki magam, a harcászati, hadműveleti és stratégiai szinteken egyaránt, itthon és külföldön is. Hasonlóképpen, amikor fizikai teljesítményt követelek a katonától, akkor meg kell tudnom mutatni, hogy én is képes vagyok rá. Amikor a szolnoki 88-asoktól átvéve bevezettem az általam irányított alakulatoknál a dandárfutást, nem volt mese, mindenki együtt futott, amitől persze nem minden kolléga úszott örömmámorban – számomra természetes volt, hogy én fussak elöl.

Tüzérből ejtőernyős is

– Amikor 1988-ban sorkatona voltam, hervasztóan nézett ki a Magyar Néphadsereg. Sok pocakos tiszt, akik nem vetették meg az italt sem, bántón viselkedő tiszthelyettesek, motiválatlan és csetlő-botló sorállomány, elavult haditechnika.

– Ezt össze sem lehet hasonlítani a mai állapottal, nagyon jó irányba változott a Magyar Honvédség. Ha csak az alkoholról beszélünk, zéró tolerancia van érvényben. Engem nem nagyon érdekel, hogy szolgálatban vagy azon kívül, de ha ittasan balesetet okoz valaki, akkor le kell vennie az egyenruhát. Megengedhetetlen, hogy a társadalomban olyan kép éljen a katonákról, mint amilyet ön említ. Nálunk Afganisztánban is tilos volt az alkohol, jóllehet más szövetséges táborokban a napi két sört szolgálat után engedélyezték. Volt is két kolléga, akiket a misszió vége előtt egy „fegyencjárattal” kellett hazaküldenem.

– Tehát a szolgálaton kívüli időre is vonatkozott az alkoholtilalom?

– Ott bármikor „megüthettek” minket! Egy hadszíntéren az ellenséget nem érdekli, hogy mikor jár le a pihenőidő. Elvárás volt, hogy a szolgálaton kívüli katona is percek alatt harcra kész állapotban legyen.

– Hogy került az életébe az ejtőernyőzés?

– Amikor évfolyamtársam, Simon Attila azt a feladatot kapta, hogy szervezze meg Szolnokon a különleges műveleti zászlóaljat, elhívott maga mellé törzsfőnöknek. Az első pillanatban csodálkoztam, hogy az ejtőernyősöknek szükségük lehet egy tüzérre, de meggyőzött, elvállaltam. Ott aztán nekem is ugranom kellett, de ez számomra nem is volt kérdés. Ahogy mondani szokták, a repülőgép ajtajában válik el, hogy ki mekkora hős. Nem is az első, hanem valahol a harmadik és hetedik ugrás között. Amikor négyszáz és négyezer méter között ott állsz a süvöltő szélben, kiveted magad, egyre gyorsabban zuhansz a föld felé, és teljesen magadra vagy utalva, akkor átértékelődik a világ. Az ejtőernyősök közt a bajtársiasság is egészen rendkívüli minőséget jelent.

– Még ma is ugrik?

– Évente egyszer-kétszer, mert nincs többre időm. De nem kerültem ki ebből a közösségből, mert egy évtizede elnöke vagyok a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesületnek. Innen kerülnek ki azok a fiúk, akik 2016-ban világbajnokok, legutóbb bronzérmesek voltak célugrásban.

Szelfi a tábornokkal

– Milyennek látja a katonák megítélését a mai Magyarországon?

– Sok kolléga meséli, hogy amikor a boltban meglátják az egyenruhát, a sorban állók szólnak, hogy jöjjön előre. Az árvízi védekezésnél hajnali kettőkor hozták termoszban a kávét. Személyes tapasztalat, hogy néha szinte celebnek érzem magam, amikor arra kérnek, hogy hadd készítsenek egy szelfit a tábornok úrral.

– A megítélésük tehát jó, de ami a haditechnikát illeti, még van hová fejlődni. A haderőfejlesztési program 2016-os indulásáig a Gripeneket leszámítva nyomokban volt csak korszerű haditechnika a honvédségnél. Tüzérként, gondolom, nagyra értékeli, hogy e haderőnem fegyverzete is korszerűsödik.

– Természetesen, hiszen nagyon időszerű volt már, hogy minden fegyvernem megújuljon. Megtisztelő, hogy ennek részese lehetek. Ilyen átfogó fejlesztés nem volt emberemlékezet óta! Még a Gripenek képességeit is tovább tudjuk növelni, de az új, merevszárnyas szállítókapacitások mellé kétféle korszerű helikopterrel is bővül a forgószárnyas flottánk. A légvédelmi rakétarendszer fejlesztését bejelentettük, a hozzá tartozó radarrendszer már érkezik. Az eddig rendszerbe állított 12 Leopard A4-es harckocsi után jön további 44 példány a legújabb A7-es verzióból. Mellé érkezik a tüzérség számára a 24 önjáró tarack (Panzerhaubitze 2000), valamint a Carl Gustaf M4-es páncéltörő eszközök. Több százas nagyságrendben kapunk modern gyalogsági harcjárműveket lánctalpas és kerekes változatban (Lynx és Gidrán), illetve lecserélődnek az egyéni harcászati felszerelések is.

– Ha önök állítják össze a bevásárlólistát, akkor tehát kész tervük van arra, hogy milyen lesz a honvédség fegyverzete, amikor a haderőfejlesztési folyamat véget ér?

– Ez a folyamat sosem ér véget, hiszen a haditechnika ugyanolyan ütemben fejlődik, mint minden más a világban. Ami pedig a bevásárlólistát illeti, pontosítanék, hiszen mi csak a megszabott célok eléréséhez szükséges képességeket jelöljük meg, de a technika beszerzése a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosságra tartozik. Új fegyverrendszereink jelentős részét olyan cégektől vesszük, amelyek részben vagy egészben Magyarországra hozzák a gyártást, sőt a termékfejlesztést is. Ennek köszönhetően nemcsak a másoknak való kiszolgáltatottságunk csökken, hanem a magyar gazdaság egy innovatív, exportképes hadiipari ágazattal is bővül. Amikor haderőfejlesztésről beszélünk, az nemcsak a honvédség fejlesztését jelenti, hanem az ország teljes önvédelmi képességének erősödését is.

Névjegy

Ruszin-Szendi­ Romulusz vezérőrnagy 1973-ban született Miskolcon. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tüzértisztként és földmérő mérnökként (BSc) végzett 1995-ben. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2003-ban katonai vezető mesterdiplomát (MSc), 2010-ben a hadtudomány doktora (PhD) fokozatot, majd 2014-ben az USA-ban stratégiai tudományok mestere (MSc) címet szerzett. Különféle tiszti beosztásokban szolgált, egyebek mellett a tapolcai sorozatvető tüzérezrednél, a pécsi vegyes tüzérdandárnál, a HM Szárazföldi Parancsnokságán Székesfehérváron, a tatai lövészdandárnál, a szolnoki különleges műveleti zászlóaljnál, majd könnyű vegyes zászlóaljnál. Parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-­missziókban, majd dolgozott a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén, illetve a debreceni lövészdandár parancsnoka volt. 2019 márciusától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára. 2021. június 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka. Nős, két leánya van. (magyarnemzet.hu)

(Ágoston András küldeménye)

Dr. Ábrám Zoltán

Báthory Emlékév

            A 2021-es esztendő a magyarság számára Báthory Emlékév az erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg, Báthory István erdélyi fejedelemmé választásának 450., lengyel királyi trónra lépésének 445., kolozsvári egyetemalapításának 440., halálának 435. évfordulója alkalmából. Személyiségéről számos cikk, tanulmány jelent meg, példája ma is követendő. Báthory István azáltal üzen nekünk, hogy az emlékév eseményei, megemlékezései jelentős megvalósításaira, személyiségére irányítja a figyelmet.

Bár nem írják a történelemkönyvek, nem hangsúlyozzák a szakemberek, nem beszélnek róla, nem került a köztudatba: Báthory István az a magyar államférfi, aki történelmünk során a legnagyobb terület felett uralkodott, amely akkoriban Európa legnagyobb kiterjedésű országa volt. Nevéhez kötődik az erdélyi fejedelemség első virágkora, Lengyelország történelmének egyik legdicsőbb korszaka, litvániai és erdélyi egyetemalapítása. Nagy hadvezér, európai léptékben jelentős államférfi, humanista gondolkodó volt.

Az emlékévvel kapcsolatos évszámok a fentieket igazolják, testesítik meg. A harminc esztendős János Zsigmond fejedelem korai halálát követően 1571. május 25-én a gyulafehérvári országgyűlés választotta meg Erdély második fejedelmének. A  fejedelemválasztás évfordulója alkalmából Kolozsváron, szülőhelyén, Szilágysomlyón, Budapesten és másutt megemlékezésekre került sor a napokban. Az írás elején emlegetett évfordulók közül újabb kettő szintén a májusi hónaphoz köthető. 1576. május elsején a krakkói Wawelban a lengyel országgyűlés előtt letette a királyi esküt, és ezzel létrejött Erdély és Lengyelország szoros politikai kapcsolata az évekkel korábban megalakult lengyel-litván perszonálunió keretében. Korai és váratlan halálát követően, melynek 1586. december 12-én lesz az évfordulója, ugyanitt temették el a legmegbecsültebb lengyel királyoknak kijáró pompával. Sírja jelképes zarándokhely a számunkra. A két évszám „felezőpontján”, 1581. május 12-én ő adta ki azt a kiváltságlevelet, amely által Kolozsváron egyetemet alapított, miután két évvel korábban ezt megtette Litvánia fővárosában.

            A Báthory Emlékév arra kötelez bennünket, hogy Báthory Istvánra emlékezzünk. A jeles közép-kelet-európai államférfi „szűk hazánkon” messze túlmutató munkásságára, megvalósításaira és terveire. Koronázási jelmondatára, miszerint: „A nép királya vagyok, nem a lelkiismerete!”           

* * * * * * * * * * *

Dr. Ábrám Zoltán

A moldvai magyarok csíksomlyói üzenete

Református létemre eddig másfél tucatszor vettem részt a csíksomlyói búcsún. A Csíksomlyói Szűzanya azt üzeni az erdélyi főpapok által Csík, Székelyföld, Erdély, Csángóföld, a Részek, az anyaország, a határon túli területek, a nagyvilágban szétszóródott magyarság számára, hogy ezeréves kereszténységünk megtartása nemcsak vallási, hanem egyúttal nemzeti feladat. Így válik a pünkösd szombatján sorra  kerülő búcsú a világ magyarsága számára a legnagyobb gyülekezőhelynek, egyúttal a protestáns híveknek olyan lelki együttléti helyszínnek, ahol ők maguk is a legnagyobb számban vannak jelen. Mindannyiunk számára a több mint négyszázötven éves hagyomány alapján a Salvator-kápolna előtti keresztre vésett szöveg jegyében: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”

Az idei búcsú attól volt rendkívüli, hogy a tavalyi hiányát is pótolta, és tudatosította: magyar népünk mennyire szegényebb lenne a Jóisten által „már aláírt papírral” igazolva a világörökség részének tekinthető csíksomlyói búcsú nélkül. A járványügyi helyzetben is sokan, nagyon sokan hosszabb vagy rövidebb zarándokútra vállalkoztak, messziről jöttek, vagy csupán a Márton Áron úton ballagtak végig, majd felkapaszkodtak a nyeregbe. A kivételesen csillogó napfénybe öltözött Boldogasszonyhoz igyekeztek keresztutat megjáró hívőkként, keresztaljakba szerveződve, zászlók és településtáblák mögé csoportosulva, vagy éppenséggel a maguk útját járva. Csíksomlyó - csodálatos tanúságtétele a közös lelkületnek és szellemiségnek.

Idén nem Csíksomlyón kerestem az együttlétet az életünket meghatározó Természettel és Teremtőjével, hanem Erdély egyik csodás természeti alkotása, a Likas-zsomboly mellett a nemrég fennállása százharminc évét ünneplő Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében. Az ötvenméteres függőleges aknabarlang közvetlen szomszédságában hallgattam meg a lujzikalagori születésű, Gyimesbükkön szolgáló Salamon József szentbeszédét. Jelen helyzetben a lehető legjobb választásnak bizonyult, hogy az ő személye által szóljon az ige, a számtalan üzenet az egybegyültekhez. Hitről, összefogásról, megmaradásról, családról, szeretetről, a mai élet örömeiről és nehézségeiről, reményről. A prédikáció kihagyhatatlan részének bizonyult többször is feleveníteni Márton Áron püspök példamutatását, a csángók hűségét, amikor 1949-es gyimesi bérmaútjáról a búcsúba igyekvő püspököt élő kordonnal védték az állambiztonság, a gonosz ármánykodásai ellen. Szép gondolataival a csángó pap mindannyiunknak üzent. Ha a Jóisten velünk van, kicsoda lenne ellenünk? – tette fel a kérdést. Magvas üzenetei, idézetei, gondolatai sorából számomra kiemelkedett a tizenhat gyermekes család példája, ahol maguk közé befogadtak még egy rászorulót, mert ahol annyinak kijut a mindennapi kenyér, ott még egynek is biztosan kiteremtődik.

Szép, jövőbemutató, már-már utópisztikus példa népünk mindennapjaiból, ahol bizony a gombnyomogatásba való belefáradás, a kiégés, a szeretetlenség teret hódít magának. És a „táposság”, amiről egy korábbi búcsún beszélt a vezérszónok. Mindezek ellenére Salamon József  hitbeli meggyőződése reménysugarával árasztotta el a nyeregben összegyűlt zarándokokat, no meg azokat is, akik online térben követték szavait. Beszédét csángós kifejezéssel kezdte: „Honn vannak?”, és két bíztató szóval fejezte be: „vagyunk, leszünk!”

Az idei csíksomlyói búcsú még inkább felhívta a figyelmet a moldvai magyarok nehéz sorsára és gondjaira, akiket istenhitük őrzött meg vallásukban és némiképpen magyarságukban is. Akarva-akaratlanul eszembe jutottak Halász Péternek, a moldvai és a gyimesi csángók kutatójának a szavai, amikor közel egy évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen bemutatta Salamon József Gyimes monográfiáját. Akkor arra a kérdésre adott választ, hogy miért kell érdekeljen bennünket a csángó sors, akik Erdélyben, Székelyföldön élünk. Válaszában arra utalt, hogy három okból: mert ők is magyarok, mert egyedi értékek hordozói, valamint azért, mert mindenkoron arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az ő sorsukra juthatunk mi is, ha nem vigyázunk magunkra.

A moldvai magyarok körében eltöltött látogatásaim emléke jut eszembe. Amíg élek, ízlelgetem magamban a csángó kultúrát, nyelvjárást, vallásosságot. Édes anyanyelvünkön az archaikus és sajátos nyelvet beszélő moldvai magyarok használják a legszebb kifejezést a napnyugtára: a nap leszentül. Miközben közösen bízunk abban, hogy az a nap, amelyik leszentül, másnap hajnalban felszentülő fényével ragyogja be nemcsak a Csángóföld, hanem egész Erdély, kerek e föld tájait. A Teremtő dicsőségét hirdetve.

* * * * *

Új bizonyítékok a hun–magyar kapcsolatokra

Nemzetközi eredmények erősítik a két éve működő intézet őstörténeti téziseit

A Human Genetics nemzetközi tudományos folyóiratban a vaskori ázsiai hunok genetikáját vizsgáló publikáció szerzőinek megállapítása alapján az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal – tudatta a Magyarságkutató Intézet kedden az MTI-vel.

A közlemény a július 30-án megjelent tanulmány kapcsán kiemelte, hogy a nemzetközi eredmények erősítik a Magyarságkutató Intézet kutatóinak téziseit. A részletekről közölték, hogy a publikációt jegyző Christine Keyser és kutatótársai 52 csontmaradványt vizsgáltak a Közép-Mongóliában feltárt Tamir Ulaan Khoshuu temetőből. A temetőt – folytatták – az ázsiai hun korban használták Krisztus születésének ideje környékén. A publikációban a genetikusok leírják a temetőben kimutatható rokoni viszonyokat, amelyekből a társadalmi szerveződésekre következtetnek – ismertette a Magyarságkutató.

A kommüniké szerint a szerzők kutatásukat kiterjesztik arra, hogy az ázsiai hun minták, mely más archaikus mintákkal mutatnak genetikai kapcsolatot. „Az adatbázisban való keresés alapján közös férfi ágú haplotípust írnak le két ázsiai hun minta és III. Béla (1172–1196) örökítőanyagával” – írták.

Mint hozzátették, két másik ázsiai hun lelet a székesfehérvári bazilikában feltárt II/54 jelzésű mintával mutat genetikai kapcsolatot. Négy ázsiai hun minta esetében a honfoglaláskori magyarokkal mutatnak ki hasonló haplotípust a szerzők.

Ezek alapján a szerzők kiemelik – hívta fel a figyelmet a Magyarságkutató Intézet –, hogy az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal.

A Neparáczki Endre és munkatársai által korábban kimutatott hun, avar, honfoglaló magyar férfi ágú genetikai vonal nagy valószínűséggel az ázsiai hunokra vezethető vissza.

A közlemény megállapította, hogy ezen adatok megerősítik a 18. század óta vitatott tézist, miszerint az európai hunok az ázsiai hunok leszármazottjai. Tehát néhány ázsiai hun apai és anyai vonal is visszavezethető egy közös ősre, amely megtalálható az európai hunokban, az avarokban, a mongolokban, a honfoglaló magyarokban és a Turul-dinasztiában (Árpád-házi dinasztiában).

„Ez a megállapítás támogatja, hogy ezen népeknek közös szkíta–szibériai őseik lehettek” – zárták közleményüket. (magyarszo.rs/hu)

* * * * * * * * *