www.sorsunk.net

TALÁLKOZZUNK LEÁNYFALUN

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS JEGYÉBEN (XIII.)
A HITEL MÚZEUM-GALÉRIA RENDEZÉSÉBEN 2025/1.

NYOLC SORSDÖNTŐ ÉV

A REVÍZIÓ SIKERÉNEK ILLÚZIÓJÁTÓL
A SZUVERENITÁS ELVESZTÉSÉIG
SZÁSZ ISTVÁN TAS ELŐADÁSA

KÖZREMŰKÖDNEK:
KUDLIK JÚLIA ÉS PÓKA ÉVA

RENDHAGYÓ MÓDON A HARMADIK PÉNTEKEN,

2025. JANUÁR 17-ÉN 17-19 ÓRÁIG

LEÁNYFALU-HÁZ, MÓRICZ ZSIGMOND U. (11-ES FŐÚT) 124 SZ.
AZ ELŐADÁST KÖVETŐEN NÉHÁNY KORTY ÉS FALAT MELLETT
KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ BESZÉLGETÉSRE VÁRJUK VENDÉGEINKET

Már megtanulhattuk, hogy a Trianonban ellenünk elkövetett történelmi merénylet
nem tévedés volt, nem tudatlan, gonosz diplomaták meg mohó franciák és éhes kis –
részben leendő – szomszédok mesterkedése volt hátterében. Világerőkkel kellett
szembenéznünk, ugyanúgy, mint napjainkban. A világuralmi hátsó szándék akkor
tartott a csírázás fázisában s jutott el mára a szárba szökkenésig. A bűnnel az
okozott fájdalom arányban volt, és a minket veszteseket vezető politikai elit nem
térhetett ki a revíziós politika kényszere elől. Akkor sem, ha ismerték kockázatait.
Akadt politikus, aki tisztában volt ezzel s akadt, aki nem, de a választói elvárás
mindent felülírt. A nagyhatalmi játszmák kavarói pedig tudták, hogy milyen
zsákutcába tereltek, és aljas módon használták ezt ki, a hol a vesztes. hol a nyertesek
fenyegetésével vagy hitegetésével. Most ezekről az évekről lesz szó.

*

A Magyar Katolikus Rádió Kerengő című közéleti műsorában interjú hallható Szász I Tassal január 10-én (pénteken) 17:30-tól 18:00 óráig hangzik el.

Linkje: https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/664918

A műsor ismétlése aznap este 22:30-tól 23.00 óráig hangzik el. 

Link: https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/664937

A rádió minden műsora az adást követően 6 hónapig meghallgatható a honlapról.

Székely Előfutár Ösztöndíjasok Köszöntése 2024

Forerunner Foundation Logo Crp 2
Az Előfutár Szövetség (Forerunner Federation) örömmel és nagyrabecsüléssel köszönti a 2024. évi Székely Előfutár Ösztöndíjasokat. 

A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről, illetve Erdélyből származó, alkotó tehetségek támogatása tudományos munka és a művészetek tanulásában, melyet választott tanácsadó segítségével, egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Kizárólag erdélyi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek részesülhetnek az ösztöndíjból.

A Székely Előfutár Ösztöndíjra, melynek megpályázására 2024. szeptember 15-én, gyergyói idő szerint éjfélkor járt le a határidő, 18 pályázat érkezett be. Az Alapítvány Nemzetközi Ösztöndíj Tanácsa a legjobbakat írásos pályamunkák alapján választotta ki a jelentkezők közül. A döntőbe jutott pályázók telefonos, illetve Skype interjún vettek részt. Az Ösztöndíj Tanács szavazata alapján az Alapítvány kuratóriuma kiválasztotta a Székely Előfutár Ösztöndíjasokat. Az elbírálás eredményeként 8 pályázó kap Székely Előfutár ösztöndíjat, 1000 dollár összegben.

A nyertesek ösztöndíjukat két részletben kapják meg: az összeg első egyharmadát a pályázat elnyerésekor, a kétharmados második részét pedig a kutatásból származó és közlésre alkalmas dolgozat bemutatásakor. Ezen túlmenően, több pályázó dicsérő levelet kap az Alapítványtól.

A korábbi évek ösztöndíjasai közül, aki pályamunkáját a közelmúltban sikeresen befejezte, az 1000 dolláros ösztöndíj második részében részesült: Dán Kinga (Kézdivásárhely, műemlékvédelem), György Andrea (Gyergyószentmiklós, szépirodalom), Virág Tímea Helga (Sepsiszentgyörgy, orvostudomány), György Árpád Botond (Marosvásárhely, történettudomány). Munkájukhoz és sikereikhez ezúton is gratulálunk.

A 2024. évi Székely Előfutár Ösztöndíjasok szakterületük feltüntetésével és szülőhelyük sorrendjében:

Mara Zsuzsanna (Csíkszereda, Művészet és kultúra)
Erdélyben viszonylag kevés olyan középkori szobor található, amelyről készült mikroszkópos anyagvizsgálat, ami betekintést nyújt a szobrok készítéstechnikájába "A csíki medencében található középkori festett faszobrok anyagainak vizsgálata" című kutatás célja az erdélyi középkori faszobrok készítéstechnikájának és festéstechnikájának tudományos feltárása. Mara Zsuzsanna kutatása mikroszkópos anyagvizsgálatokkal pótolja az eddig meglévő hiányosságokat, hozzájárulva a régió művészetének jobb megértéséhez. A Csíki Székely Múzeumban található középkori szobrok, például a Katalin és Borbála szobrok vizsgálata segíthet megerősíteni azok csíksomlyói eredetét és újabb kutatásokat indíthat. A projekt konzulense Dr. Galambos Éva, a budapesti restaurátorműhely vezetője. ̶ Romhányi Balázs bíráló bizottsági tag

Szász Tivadar-Róbert (Kovászna, Történettudomány)
„A holokauszt utáni felelősségre vonás, vagyonátruházás és emlékezet a Székelyföldön” című pályázat kutatásai a székelyföldi holokauszt végrehajtóira és azok további életére összpontosítanak. A Belügyminisztérium titkos anyagainak, a Securitate irattárának és az 1945-ös román népbírósági perek dokumentációinak segítségével a kutató feltárta a helyi végrehajtók neveit, akik közül sokan a kommunista rendszerben is pozíciókat kaptak. „Ezeket a kutatásokat föltétlen érdemes folytatni és publikálni, mivel azok hozzájárulhatnak a holokauszt bűneinek és észak-erdélyi vonatkozásainak jobb megértéséhez. Ez által nemcsak a történész szakma, hanem az olvasóközönség is nyer- Gidó Attila történész, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet „A kutató alaposan, körültekintően dolgozik, és úgy véli, hogy a jelenleg rendelkezésre álló anyagok már elegendőek egy tanulmány megírásához.” Karlócai Miklós bíráló bizottsági tag

Macaveiu Blanka (Marosvásárhely, Művészet, Kultúra)
"Az ösztönök és a társadalmi konvenciók határvonalán" című kutatási pályázat célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek a tudatosság növelését, a kreativitás fejlesztését és a fizikai teljesítőképesség javítását támogatják. Macaveiu Blanka, a Navarra Dance tánciskola alapítója és vezetője ezeket az új technikákat a tánciskola általános iskolás tanítványaival és színészhallgatókkal együttműködve kívánja tesztelni és tökéletesíteni. A tíz éve alapított Navarra Dance nemcsak a kortárs tánc oktatásában úttörő, hanem művészi színvonalú előadásokat is bemutat, melyekkel fesztiválokon és más rendezvényeken lépnek fel. A kutatás lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy testüket tudatosabban irányítsák, érzelmeiket és gondolataikat pedig hatékonyabban fejezzék ki a színpadon. Blanka szakmai elhivatottsága, felkészültsége és csapatépítő képessége révén a pályázat várható eredményei nemcsak egy színházi előadásban ölthetnek testet, hanem a kortárs tánc népszerűsítését is elősegítik Erdélyben. - Dr. Karda-Markaly Aranka bíráló bizottsági tag

Marton László (Marosvásárhely, Élettudomány)
„A Maros megyei cukorbeteg felnőttek cukorbetegség kontrolljának és a betegséggel kapcsolatos ismereteinek szociodemográfiai jellemzők általi meghatározottsága” című pályázat témája „fontos kutatás Székelyföldön és praktikus információkkal és javaslatokkal szolgál a Maros megyei diabetológiai ellátásban és a cukorbetegek számára, amely más megyékben is hasznosítható lehet majd.” – Siffel Csaba bíráló bizottsági tag „Marton Lászlót tanáraként, valamint kutatási és publikációs munkáinak koordinátoraként lehetőségem volt megismerni őt és munkásságát. Kollégám kivételesen elhivatott, felelősségteljes és alázatos a munkájában, legyen szó kutatásról, orvosi tevékenységről vagy közösségépítésről. Kiemelkedő vezetői képességei révén számos projekt sikeréhez járult hozzá, melyek hozzájárultak a közösség fejlődéséhez és a tudományos élet gazdagításához. - Dr. Szabó Magdolna belgyógyász, diabetológus főorvos, egyetemi adjunktusa, a Szent Balázs Alapítvány elnöke

Ilkei Klementina (Sepsiszentgyörgy, élettudomány)
„A mikrobiom és a táplálkozás szerepe a 2-es típusú diabétesz kialakulásában” kutatás témája a II. típusú diabéteszes mikrobióta összetételének vizsgálata és hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja a mikrobióta összetételét, a diabétesz lefolyását. A kutatásban új, hogy eddig nem vizsgálták a különböző antidiabetikumok (pl. metmorfin) bélflóra összetételére gyakorolt hatását. Előzetes vizsgálatok különbségeket mutatnak. A kutatás ígéretes, versenyképessége nemzetközi szinten is lehetséges. -Siffel Csaba bíráló bizottsági tag „Klementina 2017-2021-es időszakban aktívan részt vett az oktatási, kutatási és tudománynépszerűsítő tevékenységekben. A kutatási munkáját több tudományos diákköri konferencián is bemutatta, és kiemelkedő eredményeket ért el. Mindig igényes, következetes, megbízható és a tudományos munka mellett elkötelezett volt.” - Dr. Mara Gyöngyvér egyetemi tanár

Nagy Kristóf Gergő (Szatmárnémeti, Élettudomány)
A kisérletes kutatások iránt elkötelezett orvostanhallgató érdeklődési területe a súlyos életveszélyt jelentő aorta tágulatok mechanizmusának pontosabb megismerése és megelőzése. Kutatómunkáját széles körű ismeretei, több intézményre kiterjedő együttműködési kapcsolatai és az új technika iránti fogékonysága nagyban segítik. Az „Aorta aneurizmák gyulladásának és falösszetételének elemzése szövettani metszeteken AI-alapú digitális képanalízisével és pontos mechanikai tulajdonságainak meghatározása” című kutatási pályázat célja, hogy diagnosztikai eszközt fejlesszen az aorta aneurizmák gyulladásos és degeneratív elváltozásainak pontosabb kimutatására. Az innovatív módszerek révén meghatározható az érrepedés kockázata, ezáltal javul a korai diagnózis és csökken a mortalitás. A pályázó eredményei nemcsak új perspektívákat nyitottak a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében, hanem jelentős mértékben hozzájárultak a digitális patológia fejlődéséhez- Dr. Matolcsy András egyetemi tanár

Sánduly Annabella (Székelyudvarhely, Műszaki tudomány)
A „Hidegen hajlított, vékonyfalú acélelemek képlékeny mechanizmusainak alkalmazása nemlineáris eltolás-számítási módszer (pushover analysis) során” című kutatás célja olyan numerikus módszer kidolgozása, amely hozzájárul földrengésbiztos, könnyű és költséghatékony acélszerkezetek tervezéséhez. A kutatást Sánduly Annabella, a Lodz-i Műszaki Egyetem doktorandusza végzi, aki a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát. Sánduly Annabella több területen is bizonyította szakmai elhivatottságát, kreativitását és csapatszellemét. Részt vett ipari polcrendszerek modellezésében és ellenőrzésében, valamint műemléképületek felújítási terveinek kidolgozásában. Jelentős kutatási tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket a CFSExpert – Szerkezeti tervező eszköz hidegen alakított acélszerkezetekhez nemzetközi projekt keretében is kamatoztatott.

Dicsérő levél további pályázónak
Az ösztöndíjbizottság a dicsérő levélben részesülő pályázó munkájának értékességét fejez ki, valamint felhívja a figyelmet a következő fordulóban pályázás lehetőségére, és további sok sikert kíván.

Az idén dicséretben részesülő pályázó: Kajcsa Kriszta (Csíkszereda, Történettudomány) Magyarország által a romániai magyarság oktatásának támogatása, mindezt a szórványkollégiumi rendszerek, a Szülőföldön magyarul pályázat egyetemi programok és ösztöndíjrendszerek révén vizsgálva-a rendszerváltás után című pályázata.

Az alapítvány köszönetet mond az elbírálást végző Ösztöndíj Tanács tagjainak: Romhányi Balázs (Budapest, elnök), Kovács Katalin (Kolozsvár), Markaly Aranka (Csikkarcfalva), Siffel Csaba (Atlanta), Karlócai Miklós (Frankfurt). Az alapítvány külön köszönetet mond Büki Boróka (Budapest) szervező munkájáért a pályázatok feldolgozásában.

A Székely Előfutár Alapítvány az Előfutár Szövetség (Forerunner Federation) tagja, elkötelezett támogatója a kisebbségi nemzetek versenyképes részvételének az élenjáró tudományok és nagyhatású művészetek területén. A regionális fejlődés támogatásával, az alapítvány fellép a társadalmi nyitottságért és a kulturális sokszínűségért.

         Balás András
Forerunner Federation
520 W. 21st Street
Unit G-2, PMB 119
Norfolk, VA 23517, U.S.A.
Phone: 1-757-639-65760000

Szász I. Tas megnyitó beszéde az Erdélyi művészek Leányfalun 

2024. augusztus 19-i rendezvényén

       Kedves, hűséges Barátaim!

Az eltelt hosszú évek nem csupán feljogosítanak, de köteleznek is arra, hogy a néhány megszokott, rögtönzött mondatom helyett, bár röviden, de rögzített formában szólaljak meg.

36 év alatt, a rendhagyó alkalmakkal együtt, több mint félszáz kiállítás és pódiumest alkalmával már jóval több, mint másfélszáz képzőművészt, előadóművészt, tudóst, politikust mutattunk be a közönségnek. A helyben vagy a határokon belül és túl megtartott előadások száma több százra tehető.

E sorozat címe az Erdélyi Művészek Leányfalun mellett, amiként havonta elhangzó eladásaim címei mellett is ott van egy jelszóvá vált gondolat: „A nemzeti egység nevében!” 36 évvel ezelőtt is felismertük jelentőségét, de mára mindennél fontosabb lett.

Joggal kérdezhetik, hogy miként szolgálhatja az egységet, ha itt kizárólag erdélyi értékek jelennek meg évről évre, sőt a Hitel Múzeum‑Galériában és sok más helyszínen napról napra is.

Nos, éppen ezzel próbálom azt az egységet szolgálni, amelynek szükségességét már Bocskai István fejedelem is felismerte és végrendeletben hagyta reánk. Ha tehát nem jöttünk rá magunktól, már azóta tudhatjuk, hogy a magyar megmaradást csak egy határokon felüli egység képes biztosítani.

Azt is tudom, hogy ma már a magyar, a nemzet vagy akár az Isten-haza-család mellett a „megmaradás” szó is célkeresztjébe került a mindent besározni próbáló szándéknak. Mert vannak ezeknek megtagadói, de letagadói nem lehetnek, mert ezzel a valóságot tagadnák le.

A mai szuverenista-föderalista világmegosztottság előtt ismertük az internacionalista versus nemzetit, azelőtt már megsínylettük a világforradalom agresszív utópiájának következményeit, de még ezt megelőzően is átélt-elszenvedett a kontinensünk - sőt a teljes emberiség is - számos ismert, vagy a történelem homályába süllyedt utópiát.

Arra is rájöhettünk, bele kell törődni sajnos abba, hogy akinek nem fontos a magyarként megmaradás, attól ne várjunk megértést. De a magyar viszonylatban egyelőre még létező csendes többség érzi ennek fontosságát, és a nemzeti egységet elfogadja vezérlő elvének.

A magyarok számára úgy rendeltetett, hogy ez az egység nem egy politikai államban testesül meg, hanem - Illyés Gyulát idézve - hazánk a magasban van. Ezt nevezi a tudomány kultúrnemzetnek, mi akár szülőföldnek vagy Kárpát-medencének, ahol pillanatnyilag még többségben vagyunk.

A Hitel Múzeum-Galéria alapítványom, amely szeretné biztosítani ennek az itt hagyományt teremtő munkának a folytatását is, a kolozsvári Hitel nemzetpolitika szemle alapvető céljait követi.

Ez pedig a nevelőnek szánt értelmiség felépítése, hogy aztán az minél szélesebbé növelje a nemzet gerincét jelentő középosztályt, azt az osztályt, amely feladatul kapta ezt a történelmi fejlődés során. Ez a réteg, a műveltség vagy a szellemiek terén ma már egészen mást jelent, mint 100 évvel ezelőtt. Nem diploma és nem foglalkozás, társadalmi „státus”, hanem igény dolga. És szeretném hozzátenni, hogy felelősségérzeté is.

Ebbe illeszkedik be - a közírói szinten közvetített és a mai információáradatot megkerülni próbáló sűrített ismeretterjesztő írások és előadások mellett - a művészetek tudaterősítő hatásának segítségül hívása is.

Az Erdélyi Művészek Leányfalun sorozat ugyanakkor azt is igazolja, hogy Erdély ma is képes adni az összmagyarságnak.

Ez igen fontos, mert felbukkant már egy olyan szándék, amely még történelmünkről is leválasztaná Erdély múltját. Teszik ezt akkor, amikor az új tulajdonos több mint 200 éve éppen azért tesz meg mindent, hogy annak kizárólagos, „magyarmentes” román múltját kitalálja.

Az ezt cáfolni képes magyar nyomok kitörlése ármányosan folytatódik. Ilyen kísérlet a legújabb, és meglepő visszhangtalanság közepette zajló csíksomlyói csendőrkiképző- és gyakorló, valamint lőtér beékelése a szent és össznemzetivé vált zarándokutunkba.

De célunk a nemzettudat erősítése is, a keresztény hittel szorosan összekapaszkodva. És ebben Erdély nagy segítség lehet az összmagyarság számára, mert súly alatt ott sokkal erősebben formálódott és születik meg nemzedékről nemzedékre. Nem azért, mert ott ez könnyebb volna, hanem mert ott erre nagyobb az esély mint itt, ahol magyarnak lenni hétköznapi, és sajnos egyre szürkülő tény.

A jeles kolozsvári teológus, László Dezső szavai szerint ott ez „a kisebbségi élet egyik ajándéka”. Kedves erdélyi vendégeim ezt jól tudják, s kérem a határon innen születetteket, higgyék el nekünk.

A nemzettudat pedig a hittel karöltve az egyedüli erő, amely a mai veszedelmek áradata ellen gátat tud emelni a maga áldozatvállalásával és egészséges veszélyérzetével.

Kérem tehát, hogy a művészi élmény és szellemi örömök befogadása közben ezekre is gondoljanak, és (jómagam leszek vagy nem leszek, de) a jövőben is támogassák ennek az alapítványnak a fennmaradását érdeklődésükkel és főleg szellemiségének továbbításával.

Megjelent a VÁRAD április száma

A Nagyváradon szerkesztett VÁRAD című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2024. évi 4. száma most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

A lapindító Restitutio in integrum rovat a múlt rendszerben megbélyegzett bihari születésű költő, Erdélyi József (1896–1978) Lovaspóló a Vérmezőn című versét hozza előtérbe. Prózai írásokkal Zenta László, Szili István, Wessely György magyarországi, Szentgyörgyi László és P. Buzogány Árpád székelyföldi, valamint Kovács-Széles Andrea partiumi szerzők szerepelnek a lapszámban. Verssel ezúttal Lipcsei Márta, Benő Attila, Debreczeny György, Fábián Judit és Ványai Fehér József jelentkezik, továbbá Hellmut Seiler német költő, akinek a fordítója a kolozsvári Benő Eszter. 

A szám képzőművészét, Csordás Piski Ibolyát Tóth Hajnal mutatja be Újrahasznosítás, újraértelmezés, átlényegülés című írásában, de ugyanő közöl interjút Kalapács József rockzenésszel, aki erdélyi és partiumi miniturnén vett részt budapesti együttesével a romániai Cargo együttessel közösen. Lencar Péter ezúttal az Érdekvédelmi terület című filmdrámáról ír, míg Fried Noémi Lujza Megállítani Arturo Uit címmel a váradi társulat Brecht-bemutatójáról.

Helytörténeti vonatkozásúak Gurzó K. Enikő (Mi köti össze Munkácsyt Nagyváraddal?), Farkas László (A nagyváradi Vulcan-szobor avatási ünnepsége 1927-ben) és Szilágyi Gyula (Találkozásaim Tabéry Gézával) írásai. Haraji Adalbert miniesszéjében a szegénység ördögi körének megtörési esélyeit járja körül.

Minden könyvnek két szerzője van – ez alatt a cím alatt található a VÁRAD áprilisi számában egy tudósítás az egyik legismertebb kortárs román író, a több alkalommal irodalmi Nobel-díjra jelölt Mircea Cărtărescu találkozójáról az olvasókkal. Akik ezúttal is megtalálják a friss lapszámban Barabás Zsuzsa keresztrejtvényét, a megfejtés beküldésével előfizetést lehet nyerni.

A szerkesztőség e-mail címe: varadszerkesztoseg@gmail.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.

Palkó Sándor László   / elhangzott Sokorópátkán az Összetartozás Kapuja avató ünnepségén.

Tisztelt Egybegyűltek!

Nagybátyám hajlott korára való tekintettel kért meg, hogy tolmácsoljam a gondolatait.

Tisztelt MAGYAROK!

Határon innen és túl.

Tisztelt Mindenki!

Először is köszönöm a meghívást.

Nagy megtiszteltetés és kicsit megnyugtató is itt állni most.

Megtiszteltetés, ezen helyen együtt lenni azokkal, akik ennek az összefogásnak az élére állva megvalósítottak egy olyan székely kaput, mely egyedülálló a maga nemében.

Köszönöm a meghívást Vajda Péternek az ötletgazdának.

Ezen a megemlékezésen meghívott vendégnek lenni MEGTISZTELTETÉS.

Kicsit megnyugtató is, hogy az anyaország nem felejti el és nem engedi elfelejteni minden magyarok  történetének LEGNAGYOBB megpróbáltatását.

KÖSZÖNÖM.

A történelem, a MAGYAROK TÖRTÉNELMÉ -nek több ezer éve alatt ilyen szűkre sohasem mérték a megmaradásunkat, mint 1920.június 4-én.

Akkor elvették nemcsak a területeink és lakosságunk 2/3-át, hanem elvették a következő ÉVSZÁZADUNKAT, a tartós újra egymásra találásunk esélyét.

MAGYAR és MAGYAR    MAGYAR és SZÉKELY közt

ÉN (A NAGYBÁTYÁM) BUKOVINAI SZÉKELYEK GYERMEKEKÉNT megéltem ezen összetartozni vágyás akaratának  MINDEN STÁCIÓJÁT.

A MI GOLGOTÁNK 1764. január 7-én kezdődött és a huszadik század közepén érte el a LEGNAGYOBB mélységét.

Albert Gábor: EMELT FŐVEL című könyve bemutatja

ezen a székelységen belül is leghátrahagyottabb SZÉKELYEK, a BUKOVINAI SZÉKELYEK azon útján:

MELY A HADIK ANDRÁS által kormányzott területekről - BÁNÁTON keresztül -  vezetett a megmaradt MAGYARORSZÁGRA.

Egy történetet szeretnék elmesélni, ami velem - NAGYBÁTYÁMMAL - történt meg a menekülés során:

            1944. SZIKICS

Ekkor már 4 éve éltek a szüleim a Bánáti Istensegítsen.  1944.októbere.

Édesapám elmondásából tudom, hogy 1944. októberében kijöttek hozzánk a szerb faluvezetés előjárói.

MEGKÉRDEZTÉK ÉDESAPÁMAT:  MILYEN ÁLLAMPOLGÁR AKAR LENNI?

Ő azt felelte:

                     "MAGYARNAK SZÜLETTEM és MAGYARKÉNT is AKAROK MEGHALNI."

Ezzel a válasszal elmentek, majd 1 óra múlva visszajöttek, azzal, hogy:

"Egy órát kap az összecsomagolásra és álljon a piactér elejébe, de a csomag nem lehet 6kg-nál nehezebb."

Befogta a lovakat és úgy mentünk le a piactérre.

A lovaskocsiról leszállították a partizánok és a csomag lecsökkentésére utasították.

     ÉDESAPÁM "NYAKAS SZÉKELY EMBER"-ként ellenállt.

Erre közölték vele, hogy elrettentő példaként a falhoz állítják és itt helyben kivégzik.

Ő megfogta a csomagokat és a falhoz állva maga mellérakta azzal a mondattal, hogy:

   "HA MEGHALOK, LEGALÁBB TUDJÁK MEG, HOGY MIÉRT?

HATAN vagyunk, ezt a csomagot nem adom, maradt ott elég."

Ekkor partizánok parancsnoka utasította a kivégzésre elszántakat, hogy  FEJEZZÉK EZT BE!

Majd szólt édesapámnak, hogy: "Palkó bácsi menjen vissza és üljenek fel a kocsira."

(DE, közben odasúgta a partizánjainak, hogy a jobbik lovat fogják ki a kocsi elől.)

Így csak lassan tudtunk haladni, a hideg esős, szeles őszi időben így értünk SZIKICS-re.

Én addigra már nagyobb megbetegedtem, torokgyíkot kaptam.

Már a gyertyát is a kezembe szorították, mivel mégcsak egyéves voltam,  hogy keresztényként haljak meg.

Ekkor az huruttól elzáródott légcsövem egy nagy köhögéssel megszabadul attól a dugótól, ami miatt fulladoztam.

Így menekültem meg ÉN és így menekültünk azokban a napokban, hetekben.

HÁT, ÍGY TÖRTÉNT.  NEHÉZ IDŐK VOLTAK.

E kapu számomra nemcsak egy "A" SZÉKELYKAPU lesz, hanem HÍD mely legközelebb hozza hozzám őseim földét és az ott élőket.

Ha egészségem engedi rendszeresen meglátogatom e - SZÁMOMRA - szent helyet.

Köszönöm a figyelmet.

Köszönöm az ÖSSZETARTOZÁSUNK!

ÉLJEN MAGYARORSZÁG!  ÉLJEN ERDÉLY!        

Felavatták a nagybányai művésztelep alapítóinak szobrát Nagybányán

Erdély  2023. május 12., 18:05

Fotó: RMDSZ/Facebook

A nagybányai művésztelep alapítóit - Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt - ábrázoló szoborcsoportot avattak pénteken Nagybányán, az erdélyi város régi főterén.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerette volna felállítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A város régi főterén felállított alkotás Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket. A bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakok nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.

A pénteki szoboravatón mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnökhelyettese a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, hogy több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. "Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben - kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (…)

A Maszol hírportál beszámolója szerint a szoboravatón Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja is felszólalt, aki úgy vélte, hogy a nagybányai szoboravató útmutató a jövő generációinak is. Kiemelte, hogy a kezdeményezést politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatták, így szerinte a közös ünnep "friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk". "A nagybányai művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék" - idézte a vezető konzult a Maszol.

A hírportál szerint Pap Zsolt István alpolgármester úgy fogalmazott, nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van Nagybánya főterén, és emlékeztetett arra, hogy a szoborállítás régi vágya a helyi közösségnek. Catalin Chereches polgármester azt emelte ki, hogy el kell ismerni a közös értékeket, a pozitív példát, azokat, akik hírét vitték a városnak a világban.

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten.

A 120 ezer lakosú Nagybányán a lakosság mintegy tíz százaléka magyar nemzetiségű.

                                                                                                                                         (Székelyföld ma, részletek)

Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette

Magyar Nemzet
Forrás: MTI  2022.12.15. 18:24 
Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette
A háláját fejezte ki Tőkés László a temesváriaknak a romániai kommunista diktatúrát megdöntő, 1989-es forradalom kezdetének 33. évfordulóján tartott temesvári sajtótájékoztatón, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért is hálás, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak.

A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget.

Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért, nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később, egy Temesvár melletti erdőben találták meg.

Hozzátette: arra nem számított, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát. Ezért küldte haza a tiltakozókat.

A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet.  Ennek a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza   – jelentette ki.

Úgy vélte azonban hogy Isten akarata teljesült abban is, hogy az emberek nem hallgattak rá, és nem mentek haza.

Én magam ilyen forgatókönyvet nem tudtam volna írni azokban a napokban. Ma is elismeréssel tartozom azoknak, akik a forradalmi mozgalmat elindították

– jelentette ki Tőkés László.

Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december 16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.

A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában. Temesváron december 16–20. között, Bukarestben december 21–22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok.

EMLÉKKŐ ÉS EMLÉKHELY AVATÁS






A GYŐRI ERDÉLYI KÖR, fennállásának 33. évfordulóján, emlékkövet és emlékhelyet avatott, fel.

2019-ben megálmodott tervünk vált valóra, hogy nyomot hagyjunk magunk után és egy olyan teret alakíthassunk ki, ahol találkozhatunk és akár rendezvényeket is tudunk szervezni.

2022 október 14. a Győr Rózsák-terén, 15 ó.-kor, egy kis változatos műsorral egybekötve avattuk fel a faragott, feliratos, 3 tonnás Erdélyből hozott márványkövet.


A megnyitó beszédet Pintye Tamás (elnök) fogalmazta meg:

Szeretettel köszöntöm Győr város vezetését, meghívott vendégeinket, testvérvárosaink képviselőit, egyesületi tagjainkat, barátainkat.

Hosszú, göröngyös utat tettünk meg az Erdélyben tomboló diktatúrát követően. Az áttelepültek, a menekültek keresték, majd sorra megtalálták új hazájukat. Nem mentük nyugatra meggazdagodni, hanem itt maradtunk, magyaroknak maradni, gyermekeinket az anyaországban felnevelni. Magunkkal hoztuk értékeinket, hagyományainkat, szakmánkat, tudásunkat, és mindezt az új haza érdekében akartuk-akarjuk felhasználni.

Magyarország elsőként bejegyzett erdélyi egyesülete a GYEK,  2019-ben volt harminc éves.  A jubileumot igyekeztünk méltóképpen megünnepelni, és azt egy fotókkal teli jubileumi kiadvánnyal koronáztuk meg. Ahogyan a kiadványunk címe „Voltunk-leszünk” is kifejezi: szilárd bennünk a belső kényszer, hogy nyomot hagyjunk magunk után.  Ehhez kapcsolódott az elhatározás, hogy utóbb egy találkozóhelyet alakítsunk ki a szabadtéri rendezvények részére. Köszönjük polg . m. Úrnak, és a városvezetésnek a segítségét, hogy e helyet részünkre biztosította.  Egyben szándékunkat fejezzük ki, hogy e helyet a jövőben továbbfejlesszük.

Legyen ez a faragott, feliratos kő annak jele, hogy létezünk, és további céljaink vannak. Hiszen az erdélyi szellemiség lényege a magyarságtudat őrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak.

Rövid köszöntőmet e kőhöz kapcsolódó, ide illőnek érzett egyik régebbi versemmel szeretném befejezni.               

                K Ő

Beléd botlani nem tanácsos
Te keményen ellenállsz,

Fájdalmat is okozhatsz,

Ha az ember nem vigyáz.


Szilárd vagy, mint a szikla,

Erősen tartod magad,
Konokul őrzöd helyedet

És nem hátrálsz, bár rúgnak.


Lehetsz kerek, szögletes
Repedt, hasadt, kopott
De neked ott kell lenned

Mert így van értelmed.


Vándor megáll melletted

Rád is ülhet, ha fáradt
Fel is vehet, ha kellesz
Valamire neki jó lehetsz.


Nézd a követ, ő néma

De szemlélője e világnak,

Ő mesélhetne oly sokat
Fülelj jól, talán érted.


Ha megérted, nem hiába
Jöttél te is a világra
Hisz életed is válhat Kővé,     ha lelked árva!



Győrött, a Simor János püspök téren felavatták a Székely himnusz emlékművet, mely Csaba királyfit ábrázolja.

   Dr. Dézsi Csaba András polgármester felidézte a székely himnusz születésének és elterjedésének történetét, beszélt arról, hogy apai ágon ő is erdélyi származású. A helyszínre pedig azért esett a választás, mert a gyönyörű platánfák alatt, a tér közepén állva olyan, mintha egy kápolnában lennénk. Mi, magyarok akkor maradhatunk meg magyaroknak, ha összefogunk és együtt mozdulunk, együtt gondolkodunk itt, ezen a területen, amit őseink elfoglaltak. Hiszen az egyetlen nép, akinek érdeke és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, azok mi, magyarok vagyunk!”

   A székely himnusz szövegét Csanády György (1895–1952), zenéjét Mihalik Kálmán (1896–1922) szerezte száz évvel ezelőtt. Az alkotás ünnepélyes átadására a zeneszerző, Mihalik Kálmán halálának századik évfordulóján, szeptember 6-án került sor. Az emlékmű állításának aktualitása még, hogy a székely himnusz idén került be a magyar örökségek közé.

   A Győri Erdélyi Kör kezdeményezésére már tavaly szerették volna méltón megünnepelni a himnusz századik születésnapját, de a járvány és egyéb tényezők miatt ez nem volt lehetséges.

Pintye Tamás, a kör vezetője lapunknak elmondta, az ő ötleteik alapján, a polgármester támogatásával született meg a döntés a szobor felállításáról. A székely himnusz kapcsán pedig arról beszélt, hogy a himnusz terjedéséért és kultuszáért sokat tettek a hazánkban működő erdélyi körök. „Az országos szövetségünk itt Győrben alakult meg 1991-ben. Emlékszem, a kezdeti években, 1989–90-ben még kissé félénken énekeltük, nem tudtuk, hogy az anyaországiak hogyan fogadják. Aztán pár év után már országszerte egyre jobban elterjedt. Mi pedig, győri erdélyiek, 1989 óta őrizzük a székely himnusz kultuszát, immár 33 éve. Nemzettörténetünk kiemelkedő részét képezi, annyi hányattatás, küzdelem, a leszakított-elszakított – akár tömbben, akár szórványban élő – magyarság integrálása, nemzeti kormányunk több évtizednyi erőfeszítésének köszönhetően. Ma már a világ minden sarkában felhangzik a magyar himnusz után a székely himnusz is” – fogalmazott Pintye Tamás.

A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Az alkotó a mitikus Csaba királyfi alakját választotta, aki végiglovagol a Tejúton, aki népének, a székelyeknek mindig segítséget nyújt. Alakja megjelenik a székely himnuszban, ahogy a szikla is, melyre, mint talapzatra, a bronzszobrot tervezte a művész.


A kőtömb elejébe vésték a Csaba királyfi feliratot székely rovásírással és latin betűkkel (magyarul), valamint az oldalára a székely himnusz első versszakát:

                    Ki tudja merre, merre visz a végzet,
                    Göröngyös úton, sötét éjjelen.
                    Vezesd még egyszer győzelemre néped,
                    Csaba királyfi, csillag ösvényen.

                    Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
                    Népek harcának zajló tengerén.
                    Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
                     Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.

Maga a kőtömb csaknem 8 tonna, 1,5 méter magas, ezen foglal helyet a 2,3 méteres bronz alkotás. „A gazdag magyar mondakör, a valós motívumok jelennek meg az alkotáson. Csaba királyfi egyik kezén egy totemállatot, egy turulmadarat tart, amely hozzátartozik népünk mondaköréhez, ezzel együtt a székely himnuszhoz is. Csaba királyfi bal keze az életfás, palmettás díszítésű, övéről lelógó kardján pihen, fegyverzetét honfoglalás kori motívumok díszítik. Az övet csodaszarvasos veretek díszítik, tarsolylemezén az életfa motívum szerepel. Mellkasát lemezes bőrvért fedi, közepén az „Emese álma” legenda a nagyszentmiklósi kincs ábrázolása alapján.

Csaba királyfi legendáját dolgozták fel, Bende Ildikó színművész, Hegedűs Béla hegedűs és a Rábca Néptáncegyüttes táncosainak közreműködésével.






vitéz Kiss-Surányi Csilla törzskapitány                 

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

- a Maszol.ro portálról
Olvassátok el, mi minden kiderül az oltakozás őrületről és a WHO befolyásoló magatartásáról:     vakcinaháboru

Közben folynak a perek a vakcinagyártó cégek, biolaborok ellen, de erről a média hallgat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán hivatalosan is kérelmezi a 2022-es népszámlálás kérdőívének módosítását, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésre adható válaszok között a magyar mellett alkategóriaként megjelenjen a székely és a csángó regionális identitás is – tudta meg a Maszol. A politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita alakult ki a kérdésről főleg a közösségi médiában. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a népszámlálási kérdőív még csak egy tervezet, amely módosítható, úgy is kell kezelni.

Az RMDSZ 31 esztendeje egy olyan romániai egységes magyar társadalmat épít, amely föl tudja mutatni mindenféle tekintetben azt, hogy teljes értékű közösség és a román állami intézményekkel kiépített viszonyát is ennek függvényében lehet alakítani. „Természetes az, hogy ezen az egységes romániai magyar társadalmon belül vannak különböző regionális identitások. Mi az elmúlt harminc évben és az én RMDSZ-es mandátumom ideje alatt is nagyon hangsúlyosan a regionális identitások megerősítése mellett voltunk és vagyunk, ugyanis ezeket nagyon fontos komponenseknek tartom a nemzeti identitáson belül” – mondta el a Maszolnak Kelemen Hunor. Hozzátette, számtalan olyan kezdeményezésük volt, amellyel éppen a regionális identitásokat próbálták megerősíteni.

Megváltoztatják a kérdőívet, hogy székely lehessen, aki az akar lenni

„Akkor, amikor népszámlálásról van szó, attól féltünk mindig, hogy a magyar népességbe nem számolják bele esetleg azokat, akik a regionális identitásukat vallják meg. Ez a félelem valós félelem volt a mi esetünkben is, a próbanépszámláláson is felmerült, hogy a székelyeket nem fogják a magyarokhoz hozzászámolni. Most van egy tervezet a népszámlálási kérdőívről, amely még nem végleges, tehát változni fog, és ebben a magyar nemzetiségnél nincsen alkategória” – húzta alá az RMDSZ elnöke.

- a Maszol.ro portálról

BLU201205-7807-1810