A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget.

Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért, nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később, egy Temesvár melletti erdőben találták meg.

Tőkés László: Érzéseim nincsenek, csak reményeim

Este hét órakor bezártak a szavazókörök, feszült hangulatnak egyelőre nincs nyoma a Bálnánál.

Hozzátette: arra nem számított, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát. Ezért küldte haza a tiltakozókat.

A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet.  Ennek a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza   – jelentette ki.

Úgy vélte azonban hogy Isten akarata teljesült abban is, hogy az emberek nem hallgattak rá, és nem mentek haza.

Én magam ilyen forgatókönyvet nem tudtam volna írni azokban a napokban. Ma is elismeréssel tartozom azoknak, akik a forradalmi mozgalmat elindították

– jelentette ki Tőkés László.

Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december 16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.

A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában. Temesváron december 16–20. között, Bukarestben december 21–22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok.

EMLÉKKŐ ÉS EMLÉKHELY AVATÁS

A GYŐRI ERDÉLYI KÖR, fennállásának 33. évfordulóján, emlékkövet és emlékhelyet avatott, fel.

2019-ben megálmodott tervünk vált valóra, hogy nyomot hagyjunk magunk után és egy olyan teret alakíthassunk ki, ahol találkozhatunk és akár rendezvényeket is tudunk szervezni.

2022 október 14. a Győr Rózsák-terén, 15 ó.-kor, egy kis változatos műsorral egybekötve avattuk fel a faragott, feliratos, 3 tonnás Erdélyből hozott márványkövet.

A megnyitó beszédet Pintye Tamás (elnök) fogalmazta meg:

Szeretettel köszöntöm Győr város vezetését, meghívott vendégeinket, testvérvárosaink képviselőit, egyesületi tagjainkat, barátainkat.

Hosszú, göröngyös utat tettünk meg az Erdélyben tomboló diktatúrát követően. Az áttelepültek, a menekültek keresték, majd sorra megtalálták új hazájukat. Nem mentük nyugatra meggazdagodni, hanem itt maradtunk, magyaroknak maradni, gyermekeinket az anyaországban felnevelni. Magunkkal hoztuk értékeinket, hagyományainkat, szakmánkat, tudásunkat, és mindezt az új haza érdekében akartuk-akarjuk felhasználni.

Magyarország elsőként bejegyzett erdélyi egyesülete a GYEK,  2019-ben volt harminc éves.  A jubileumot igyekeztünk méltóképpen megünnepelni, és azt egy fotókkal teli jubileumi kiadvánnyal koronáztuk meg. Ahogyan a kiadványunk címe „Voltunk-leszünk” is kifejezi: szilárd bennünk a belső kényszer, hogy nyomot hagyjunk magunk után.  Ehhez kapcsolódott az elhatározás, hogy utóbb egy találkozóhelyet alakítsunk ki a szabadtéri rendezvények részére. Köszönjük polg . m. Úrnak, és a városvezetésnek a segítségét, hogy e helyet részünkre biztosította.  Egyben szándékunkat fejezzük ki, hogy e helyet a jövőben továbbfejlesszük.

Legyen ez a faragott, feliratos kő annak jele, hogy létezünk, és további céljaink vannak. Hiszen az erdélyi szellemiség lényege a magyarságtudat őrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak.

Rövid köszöntőmet e kőhöz kapcsolódó, ide illőnek érzett egyik régebbi versemmel szeretném befejezni.               

K Ő

Beléd botlani nem tanácsos Te keményen ellenállsz, Fájdalmat is okozhatsz, Ha az ember nem vigyáz. Szilárd vagy, mint a szikla, Erősen tartod magad, Konokul őrzöd helyedet És nem hátrálsz, bár rúgnak. Lehetsz kerek, szögletes Repedt, hasadt, kopott De neked ott kell lenned Mert így van értelmed.

Vándor megáll melletted Rád is ülhet, ha fáradt Fel is vehet, ha kellesz Valamire neki jó lehetsz. Nézd a követ, ő néma De szemlélője e világnak, Ő mesélhetne oly sokat Fülelj jól, talán érted. Ha megérted, nem hiába Jöttél te is a világra Hisz életed is válhat Kővé,     ha lelked árva!

Dr. Ábrám Zoltán

Tamási Áron a nemzeti összetartozás jegyében

         Idén egybeesett a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú és a tizenkét éve törvénybe foglalt nemzeti összetartozás napjának időpontja. Másnap, pünkösd vasárnapján az immár tizenkét esztendeje Farkaslakán a Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban felállított nemzeti összetartozás emlékmű előtt hagyomány szerint színvonalas megemlékezést tartottak egyházi és közéleti személyiségek, a helybeli fúvósok, dalárda, vitézek, székely ruhás és ünneplőbe öltözött közösség részvételével. Egyébként a legelső erdélyi trianoni emlékmű, az Apostoli kettős kereszt emlékmű felavatására 2010. június 6-án került sor; a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának.

         „Nincs módunkban kitérni a hűség elől.” Tamási Áron 125 Emlékév – hirdette az óriásplakát, amely szülőföldjén kiemelten a falu szülöttjére irányította a figyelmet. A római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa közötti síron, mint mindig, nemzeti színű szalagok gyűjteménye. Szemben a Hargitáról származó sok tonnás bazalttömb síremlék, “több tonnás hegyi beszéd”, a szülőföldhöz ragaszkodás legjellegzetesebb erdélyi alkotása. A kövön ez a felirat olvasható: “Törzsében székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának.” A faragóművészek, Szervátiusz Jenő és fia, Tibor tiszteletére munkásságukat ismertető fényképkiállítás látogatható az egykori elemi iskola épületében, ahol a Kossuth-díjas író elsajátította a betűvetés rejtélyeit. További két, szabadtéri fotókiállítást tekinthet meg a sírhoz és az emlékműhöz elzarándokoló utas: előbbi a végakarata szerint a szülőfalujában eltemetett Tamási Áron életútját, alkotói pályafutását hozza közelképbe, míg utóbbi a Trianon-emlékmű számos megvilágítását, két tucatnyi arcát mutatja be. Az összkép a szomszédos Ábel bölcsője panzió székely kapujának feliratával zárul: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

         Egyébként ötven éve, az emlékhely létrejötte utáni esztendőben Tamási szülőházát múzeummá nyilvánították, hogy megőrizze az író tárgyi és szellemi jelenlétét. Tamási Áron egy közel százötven éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes házban született 1897. szeptember 19-én. Születésének 125. éve a nemzeti összetartozás jegyében alkalmat nyújt mindannyiunk számára, hogy sírjához elzarándokoljunk, emlékét ápoljuk a nagyvilágban otthont kereső és találó, szülőföldünkhöz ragaszkodó lelkülettel.

Dr. Ábrám Zoltán

Büntetés vagy kegyelem?

            Covid 19 – Büntetés vagy kegyelem? Elgondolkodtató tárlat az elmúlt két év mindennapjairól, reményről és reménytelenségről. Budapesten a hatodik kerületi Szent Teréz templom altemplomában látogatható ez a mindannyiunk számára igen tanulságos kiállítás. A termet megtöltő fényképek két részre oszlanak, a keresztfára feszített Megváltó választja el őket. A bal oldaliak a járvány előtti időszakot idézik fel, míg a jobb oldaliak a koronavírus-járvány idején készültek. Az előbbiek megtelt templomokat, közösségi rendezvényeket, emberekkel zsúfolt utcákat, önfeledt gyermekeket és időseknek szóló öleléseket sorakoztatnak fel, a megszokott világunkat mutatják be. Utóbbiak a járvány ideje alatt bevezetett kényszerintézkedésekhez hozzászoktatott világunkat: papi magány a híveket nélkülöző templomban, maszkos nővérek, kihalt utcák és terek, rács mögötti mély csend. Maszkok, védőöltözetek, fertőtlenítőszerek. Hosszú listán szerepelnek a gyülekezet halottainak nevei és életkora, továbbá a hozzátartozók bejegyzései, imái az elhunytakért, hálaadása az esetleges felépülésért. Külön fényképválogatás mutatja be a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felemelő jeleneteit.

            A 2021-es év sajtófotója zárja a tárlatot. A világ legrangosabbjának számító World Press fényképpályázatra tavaly 130 ország több mint négyezer fotóriportere nevezett be. Az első ölelés – a díjnyertes képen az egyik öregotthon lakóját öt hónap után először ölelték meg, mivel nem fogadhattak látogatókat, de az „ölelésfüggöny” nevű találmánynak köszönhetően az emberek végre újra megölelhették egymást.

            „Kedves látogató! Ha végignézed ezt a tárlatot, és elgondolkodsz az életeden, szívből kívánom, hogy tudd megválaszolni a címben olvasható kérdést, hogy vajon mindez büntetés volt-e vagy kegyelem?” A tárlat itt véget ér, a kérdésre adott válasz azonban még hosszasan érlelődik a látogatóban. Útravalóul szolgál számára a bibliai üzenet: „Én vagyok a kezdet és a vég, a feltámadás és az élet.”, valamint az egyszerű szavak a vendégkönyvből: „Ez jel számunkra. Ajándék, hogy együtt legyünk. Gyakorlat, hogy figyeljünk egymásra. És meg kell értenünk, hogy milyen jel, milyen ajándék és milyen gyakorlat.”

Közben folynak a perek a vakcinagyártó cégek, biolaborok ellen, de erről a média hallgat.

Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke

Petőfi-emlékév, marosvásárhelyi emlékezés

A magyar országgyűlés Petőfi Sándor – a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a méltó megemlékezések megszervezésének biztosítása céljából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. Tekintettel a költő január elsejei születésére, kettős emlékévről beszélhetünk, amely 2022. január elsején veszi kezdetét, bár kiemelt időszaka - a magyarországi tanévhez igazodva - 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között lesz. Az emlékév egyik célja, hogy a nemzettudat, a nemzeti összetartozás erősödjön, és azt szeretnék, ha az évforduló alkalmat adna arra is, hogy a magyar irodalmat és ezen keresztül a magyar kultúrát megmutathatnák a világnak. Dr. Kásler Miklós miniszter szavaival élve: “Petőfi honfiúi szeretettel szerette hazáját, mindent képes volt feláldozni, akár még az életét is. Tehát fiatalságunknak ezt a tisztaságát kellene megérteni, továbbá, hogy a forradalmi tettek mögött lehetnek rendkívül tiszta gondolatok, nagyon nemes érzések, egy nemzet sorsát előrevivő mozzanatok”.

     A marosvásárhelyi magyarság szívében elevenen él a világszabadság nagy költőjének alakja, emlékét az utókor kegyelettel őrzi. Marosvásárhely közössége méltóképpen adóz az élete utolsó előtti éjszakáját városunkban töltő Petőfi Sándor emlékének. A Görög-házon elhelyezett emléktábla után halálának százötvenedik évfordulóján a közeli Teleki-házra került Petőfi-dombormű. A harmadik emlékjel a költő 2000. december 16-án felavatott egész alakos bronzszobra, amely alkalmat ad a születése napján, valamint a nemzeti ünnepen sorra kerülő ünnepségek megtartására.

A hagyományoknak megfelelően január elsején, szombaton fél egy órakor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete ünnepséget tartott a Petőfi-szobornál a költő születésére és szellemiségére emlékezve.

******************************************************************************************************************************

A 2022-es esztendő az orvosi Nobel-díjas Békésy György emlékéve.

Dr. Áder János köztársasági elnök – írásban – vállalta, a Békésy György emlékév fővédnökségét.

Békésy György (1899–1972) az orvostudományi Nobel Díjat 1961-ben kapta meg. Még életében hatalmas műtárgy-gyűjteményt sikerült létrehoznia, melyet végren­deletileg a Nobel Alapítványnak adományozott. A Nobel Alapítvány e műtár­gyakból 1974-ben állandó kiállítást szervezett Stockholmban. E kiállítást a svéd király a következő mondattal nyitotta meg: „A Nobel Alapítvány megalapí­tása óta ekkorra értékű adományt nem kapott.” Ehhez nyugodtam hozzátehetjük, hogy a svéd király állítása igaz 2022-ben is.

A Békésy György Emlékbizottság elnöke tárgyalást folytatott a Nobel Alapítvánnyal, és ígéretet kapott arra, hogy a Békésy-féle műgyűjteményt egy évre kölcsönadják Magyaror­szágnak. Jelenleg egy megfelelő Múzeumot keresünk a kiállítás számára. Ennek költségeit előlegként a magyar államtól igényelnénk, hiszen a várható hatalmas hazai és külföldi látogatottság miatt az feltételezhetően  nullszaldós lesz.

Prof. Dr. Vincze János egy 350 oldalas könyvet publikált – a szöveg magyar és angol nyelveken íródott –, melynek címe: „A Nobel-díjas biofizikus nemes Békésy György életútja”.

Az Emlékbizottság elnöke javasolta a Magyar Nemzet Bank vezetőségének, hogy 2022-ben bocsájtson ki emlékérmet Békésy György halálának 50. évfordulója alkalmából. A MNB vezetősége ezt a javaslatot elfogadta. Felkérte Prof. Dr. Vincze Jánost egy tájékoztató megtartására az MNB által meghívott művészek számára. A művészek 23 grafikai javaslatot készítettek, melyet egy héttagú zsűri bírált el (a zsűri tagja volt Vincze János is). A zsűrizés után elkészült az érme gipsz-modellje, jelenleg a műhelymunka folyik. A Békésy emlékérme két formában kerül majd bemutatásra 2022. július 3-án: a színesfém változat 2000 forint értékű, az ezüst változat pedig 7500 forint értékű. Mindkét emlékérmet 4000–4000 példányban fogják kiadni.

Boldog Új Évet kívánok!                                      Budapest, 2022, január 2.  

Baráti tisztelettel  Prof. Dr. Vincze János         Békésy György Emlékbizottság

* * * * * * * * * * * * * * * * * *