Felhívás Székelyföld önkormányzataihoz

Október utolsó vasárnapján, az idén 31-én immár évek óta Székelyföld történelmi autonómiájára és újkori autonómiatörekvésekre hívjuk fel a figyelmet. Arra a hagyományra, amely évszázadokon keresztül megtartotta a közösséget, és amely a huszonegyedik században is – a területi autonómia intézményei révén – megmaradásunk alapját képezi. Ezen a napon ismételten jelezzük, hogy az autonómia iránti igény töretlen, nem mondunk le az önrendelkezés jogáról, nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról.

Székelyföld autonómiastatútumában rögzített intézményrendszer törvényes keretének megteremtéséig, kiépítéséig a közhatalommal felruházott székelyföldi önkormányzataink lehetősége és egyben felelőssége, hogy képviseljék a közösség autonómiaigényét, sőt – élve a román hatalom által átruházott hatáskörökkel – a területi önrendelkezés helyi zászlóvivői legyenek.

Így válik természetessé, hogy – amint az elmúlt évek során nagyon sok helyen – a helyi székely tanácsok, egyházak, politikai és civil szervezetek mellett, illetve velük együttműködve – szerepet vállalnak Székelyföld autonómia napjának megszervezésében, önkormányzati elöljáróink részt vesznek a délelőtti imaláncon és a délután 17.30 órakor fellobbanó lármafás megemlékezésen.

Ebben az évben a székelyföldi autonómiaküzdelem egész Európát megmozgató kezdeményezésének sikerét nyugtázhatjuk. A Székely Nemzeti Tanács által elindított európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók védelmében aláírásgyűjtési szakasza ugyanis lezárult, sikerült teljesíteni a kezdeményezés széleskörű támogatottságának feltételeit. A küzdelem azonban ezzel nem ért véget, szükség van arra, hogy a polgári kezdeményezésben megfogalmazott célok elérése érdekében a közösség is hallassa hangját. Az Európa-szerte másfél millió aláírással támogatott kezdeményezésből így születhet megfelelő jogszabály a nemzeti régiók védelmében.

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2021. október 20.

Felhívás a nagyvilág keresztény magyar gyülekezeteihez

„Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat...”

Amint immár közel egy évtizede minden évben, október utolsó vasárnapján közös imára hívjuk a nagyvilág keresztény, magyar gyülekezeteit. A templomi fohász az elszakított magyar közösségek megmaradását biztosító önrendelkezés igényét erősíti, a hagyománynak megfelelően este őrtüzekkel hívjuk fel a világ figyelmét Székelyföld autonómiatörekvésére. Tegyük mindezt az eukarisztia évében, a reformáció ünnepén, a magyar összefogást erősítő ökuménia jegyében.

A világjárvány elhúzódása miatt sok helyen igazodnunk kell a korlátozó intézkedésekhez. Ezért arra kérjük a gyülekezeteket, hogy az adott ország vagy település járványügyi szabályait figyelembe véve szervezzék meg mind a délelőtti együttes imaalkalmakat, mind az őrtüzek fellobbantását. Mindezek mellett tudatosítani kell az egész közösségben, hogy október utolsó vasárnapja Székelyföld Autonómiájának Napja. Ezen a napon megemlékezünk Székelyföld autonómiájának hagyományáról, és egyben jelezzük a világnak, hogy nem mondunk le az önrendelkezés jogáról, nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról.

Ebben az évben lezárul egy szakasza az autonómiaküzdelem egyik látványos és egész Európát megmozdító eseményének, a Székely Nemzeti Tanács által elindított, a nemzeti régiók védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezés érdekében gyűjtött aláírások hitelesítésével. Megköszönve az európai nemzeti régiók, hangsúlyosan a Kárpát-medence polgárainak, civil szervezeteinek, hatóságainak támogatását arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a küzdelem még nem ért véget, hiszen nem csupán az Európai Bizottsággal kell elfogadtatni a jogszabályalkotás kötelezettségét, hanem tovább kell építeni az európai nemzeti régiók mozgalmát. Ezért is számítunk arra, hogy Székelyföld települései mellett szerte Európában a Székely Autonómia Napján fellobbannak a szolidaritás lángjai.

Október 31-én arra kell gondolnunk, hogy a sikerhez, a győzelemhez a közösségi akarat és a hit a legfontosabb, így zenghet továbbra is szívünkben az Eukarisztikus kongresszus himnusza.

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2021. szeptember 27.

A jogorvoslat útját választjuk Lettországban

Ez év szeptember 16-án Lettország elesett című közleményünkben hoztuk nyilvánosságra közösségi oldalunkon azt a rossz hírt, hogy a Lett Köztársaság Központi Választási Bizottsága mindössze 5395 támogató nyilatkozat érvényességét erősítette meg, és ezzel Lettország kikerült azon tizenegy állam sorából, ahol a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezésnek sikerült elérni a támogató nyilatkozatok számának alsó küszöbét. A közleményben azt is jeleztük, hogy tájékoztatást kértünk az illetékes lett hatóságtól, és mérlegeljük a jogorvoslat útját. 2021. szeptember 21-én megérkezett a Lett Köztársaság Központi Választási Bizottságának részletes, pontos és korrekt válasza. A válasz tételesen felsorolja az érvénytelenített támogató nyilatkozatok különböző kategóriáit, e kategóriák között a Lettország területén élő, de lett állampolgársággal nem rendelkező támogató nyilatkozatok száma 775, amelyek megerősítése elégséges lett volna a küszöb eléréséhez.

Kezdeményezésünk ilyen módon szembekerült a lettországi „állampolgárság nélküliség” intézményével, amelyet oroszul: институт безгражданства/insztitut bezgrázsdánsztvá megnevezéssel jelölnek. Ez az intézmény ismert volt számunkra. A hivatalos válaszlevél pedig az ebbe a kategóriába tartozó személyeket úgy határozza meg, mint „a volt Szovjetunió állampolgárait, akik nem szerezték meg Lettország, vagy bármely más ország állampolgárságát”.

Hangsúlyozzuk, hogy ezen a ponton találkozik a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés a Minority Safepack polgári kezdeményezés beterjesztett szövegének 5.2. bekezdésével, amely szerint a kezdeményezők javasolják „az állam nélküli személyek” és családjaik jogainak közelítését az uniós állampolgárok jogaihoz.

Számunkra a lettországi helyzet megoldásához az egyetlen lehetséges út a jogorvoslat útja, amennyiben ezt ott élő barátaink, szövetségeseink is megértik és támogatják.

Ebben a küzdelemben a legnagyobb kihívás megértetni minden egyes tagállammal –beleértve Lettországot, Romániát, Szlovákiát is –, hogy a kezdeményezés nem irányul az Unió egyetlen állama ellen sem, és egyformán szolgálja az Unió harmonikus fejlődésén keresztül a nemzeti régiók közösségeit, a tagállamokat és az egész Európai Uniót.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely, 2021. szeptember 22.

Allen Coliban, Brassó polgármestere • Fotó: Facebook/Allen Coliban A brassóiak befogadók, túlnyomó többségében támogatóak voltak a reagálások – számolt be lapunknak Allen Coliban, Brassó polgármestere az augusztus 20. alkalmából tett önkormányzati gesztust illetően. Mint arról beszámoltunk, a magyar államalapítás és Szent István ünnepe tiszteletére a megyeszékhely önkormányzata piros-fehér-zöld színekben világította ki a Cenk-hegytömb oldalán látható óriásbetűket, amelyek a település román nevét jelenítik meg. Szép gesztus: piros-fehér-zöld színekre vált a brassói városháza az államalapítás tiszteletére A román irányítású önkormányzatoktól teljesen szokatlan, ám annál nemesebb gesztust tesz a romániai magyarok irányába Brassó város polgármesteri hivatala az államalapítás és Szent István ünnepe tiszteletére. HIRDETÉS A Krónika megkereste a kezdeményezés kapcsán a Mentsétek meg Romániát (USR) színeit képviselő polgármestert, aki érdeklődésünkre elmondta: a brassóiak büszkék arra, hogy ezzel a gesztussal a toleranciát erősítik Erdélyben. Megkérdeztük Allen Colibantól, ennek a gesztusnak a hatására számíthatunk-e olyan romániai településeken is hasonló lépésekre, ahol nagy létszámban, de kisebbségben élnek magyarok. „Nem tudom, de mindenképpen remélem. Végső soron mindannyian nagyjából ugyanazt akarjuk: infrastruktúrát, magasabb életszínvonalat, jó egészségügyet, oktatást. A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei” – fogalmazott lapunknak a tavaly szeptemberben megválasztott városvezető. A több mint 250 ezer lakosú Brassóban egyébként a 2002-es népszámláláson 23 ezren, a 2011-esen már csak 16,5 ezren vallották magyarnak magukat. Emlékeztettük a polgármestert arra, hogy az utóbbi időben magyarellenes megnyilvánulásokat tapasztalhattunk a hazai stadionokban, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is nyíltan él soviniszta üzenetekkel. Az erre adandó megfelelő választ firtató kérdésünkre Coliban azt mondta: a magyar zászló színeiben kivilágított brassói betűk jelentik a jó választ ezekre a jelenségekre. „A válasz a tolerancia és a nevelés. Az AUR-t a társadalom peremén lévő emberek alkotják, egykori pribékek, szélsőséges nacionalisták. Olyan emberek, akik a saját dicsőségükben érdekeltek, nem a polgárok ügyeiben” – hangsúlyozta a polgármester. A Cenk alatti város elöljárója meg kívánja változtatni azt, ahogyan eddig mentek a dolgok Brassóban • Fotó: Pinti Attila A Brassó fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos stratégiára vonatkozó kérdésünkre a városvezető elmondta: ebben az évben az alapjait helyezik el annak az építkezési folyamatnak, amelyet elterveztek. „Tudjuk, hogy nagyok az elvárások. Meg kívánjuk változtatni azt, ahogyan eddig mentek a dolgok Brassóban. Véget vetünk a »jó lesz ez így is» típusú mentalitásnak. Néhány héten belül elkészül az utóbbi egy esztendő mérlege, bemutatjuk, honnan indultunk, hol tartunk és hol leszünk az elkövetkező években” – nyilatkozta Allen Coliban. Brassó polgármestere egyébként aktív részese a kongresszus előtt álló USR belső harcainak. Egy minapi felszólalásában arról beszélt, hogy a Dacian Cioloș vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjával (PLUS) való egyesülés még nem fejeződött be, s az USR–PLUS továbbra is kétféleképpen nyilvánul meg, belső széthúzás jellemzi. Coliban Irineu Darău brassói szenátor csapatát erősíti a magát jobbközépként meghatározó párt elnöki pozíciójáért folytatott küzdelemben, aki egyfajta harmadik utat kíván képviselni a Dan Barna és Dacian Cioloș elnökjelöltek által képviselt összecsapásban.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/brassoi-valaszok-a-sovinizmusra?fbclid=IwAR2hXpxT_cmFcdlUu1dcrFZDcNlXoa6zXyq5tDYsVX039tOGG9qCED7l7ss#)

A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere. Az elöljáró szerint az AUR-t a társadalom peremén lévő emberek alkotják, „egykori pribékek”, szélsőséges nacionalisták, olyanok, akik csak a saját dicsőségükben érdekeltek.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/brassoi-valaszok-a-sovinizmusra?fbclid=IwAR2hXpxT_cmFcdlUu1dcrFZDcNlXoa6zXyq5tDYsVX039tOGG9qCED7l7ss#)

Megkoronázták a Patkót

SZILÁGYI ISTVÁN

Egy pillanatra nem figyelünk oda, vagy pont elkerüljük a Patkót, s arra ébredünk, hogy megkoronázták a Patkót, sőt, ha innen nézzük, mintha a református templomra is kereszt került volna. De megnyugodhatnak a kálvinisták, csak a Szent Korona felnagyított másolata került a tér közepébe.

Ha pedig körbejárjuk az így létrejött kupolát, a koronázások és a fő magyar állami jelkép izgalmas történetét követhetjük nyomon, elölről pedig a hungarikumokat ismerhetjük meg. Ha pedig bebújunk a korona keresztpántjai alá, belülről is megcsodálhatjuk az ikonokat, és megismerhetjük azok szimbolikáját.

Az augusztus 11-éig látható installáció főtámogatója az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság, ötletgazdája Elekes Gyula tűzzománc-művész, a Művelődési Ház volt igazgatója, grafikai tervezője, kivitelezője Bilaus András, a fotókat Szelényi Károly készítette, közreműködött Pap Gábor művészettörténész. (uh.ro)

******************************************************************

Dr. Dabis Attila pert nyert a román állammal szemben

- a jogvédelem útján lehet sikereket elérni -

2021. március 31-én a román Legfelső Semmítő- és Ítélőszék lezárta Dr. Dabivs Attilának, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának kitiltási ügyét. Az ítélet megsemmisíti Románia Határrendészeti Főfelügyelőségének 2018. március 9-i határozatát, amelyben három évre kitiltják Dr. Dabis Attilát Románia területéről, arra való hivatkozással, hogy olyan cselekedeteket hajtott végre melyek súlyosan veszélyeztették a nemzetbiztonságot.

Ezt követően a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja jogorvoslati eljáráshoz folyamodott, azaz megtámadta a Román Határrendészet kitiltási határozatát. Több mint három éves jogvita végére tett pontot a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék folyó év március 31-én, amely egyben kötelezi az illetékes román hatóságot 2000 lej perköltség megtérítésére is.

A Székely Nemzeti Tanács 2018. április 4-én megerősítette Dr. Dabis Attila megbízatását, kimondva, hogy az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad mozgáshoz való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes és alapjogsértő. E közlemény értékeli a külügyi megbízott munkáját, kimondva, hogy ő a „Székely Nemzeti Tanács döntése alapján a testület elnökének megbízásából képviselte nemzetközi szinten Székelyföld autonómiatörekvését. Minden fellépése, kezdeményezése teljes mértékben bele illik a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáiba, azok semmiképp sem sértik Románia alkotmányos rendjét, hanem éppen ellenkezőleg segítik a román hatóságokat, hogy szakítsanak a szekuritátés múlttal, mindazzal a Románia számára káros és veszélyes örökséggel, amelyet a Ceaușescu-diktatúra hagyott örökül.”

Három év kitiltás és a március 31-i bírósági döntés után két fontos következtetésre jutunk. Egy: még reménytelennek látszó helyzetben is érdemes, mi több, erkölcsi kötelesség jogorvoslati eljáráshoz folyamodni, amennyiben közösségi ügyről, illetve alapvető jogaink védelméről van szó. A második: egy jogsértő intézkedés nem lehet akadálya annak, hogy jogszerű érdekérvényesítő tevékenységünket a megváltozott körülmények között is folytassuk.

Az elmúlt három évben Székely Nemzeti Tanács minden küldötte Dr. Dabis Attila mellett állt erkölcsi bátorításban, biztatásban, és lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy az általa indított jogorvoslati eljárás sikerre vezessen, azért, hogy legrövidebb időn belül ünnepélyesen köszönthessük sorainkban, itt, Székelyföldön.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Sepsiszentgyörgy, 2021. április 2., Nagypéntek

NYILATKOZAT

Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Nagyvárad, 2021. február 22.

az „1989. december 21.” Egyesület állásfoglalása tárgyában

Az „1989. december 21.” Egyesület Igazgatótanácsa (Consiliul Director al Asociației „21 Decembrie 1989”) röviddel ezelőtt testületileg foglalt állást annak a sokkoló eseménynek a tárgyában, hogy Ion Stelian román igazságügyminiszter azt a Rǎzvan-Horațiu Radu jogászt nevezte ki a tárca főtitkári tisztségébe, aki 2011-ben, az ún. Vlase-ügyben és más esetekben az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) delegált román kormánymegbízottként (agent guvernamental) részrehajló módon fogta pártját az 1989 decemberében tömeggyilkosságokat elkövető bűnözőknek. A botrányos eset annál is súlyosabb, mivel közvetett módon a Mentsétek Meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) politikai pártszövetség is bűnrészességet vállal az ügyben, az általa kijelölt igazságügyminiszter kinevezési aktusa által.
Tudnivaló, hogy az EJEB a brassói illetőségű Niculae és Elena Vlase által, Nicușor nevű fiúk meggyilkolása ügyében indított perben egyértelműen elmarasztalta a román államot, amelynek illetékes szervei 22 év után sem szolgáltattak igazságot a fiatalember meggyilkolásával kapcsolatos perben, sőt az eset elévülésére való hivatkozással utasították vissza annak jogszerű elbírálását. Ezzel szemben az EJEB az emberi jogok európai egyezménye 2. cikkelye alapján hozta meg elmarasztaló ítéletét, mely az élethez való jogot posztulálja, kimondva ugyanakkor, hogy az ártatlan polgári személyek életének kioltása emberiség ellen elkövetett, elévülhetetlen bűncselekménynek számít.
Az ügyben felperesi minőségben szintén részt vevő „1989. december 21.” Egyesület állásfoglalásában rámutat, hogy Rǎzvan-Horațiu Radu volt kormányzati megbízott annak idején „megpróbálta eltussolni a jelenkori román történelem legsúlyosabb bűncselekményeit”. A Teodor Mǎrieș által elnökölt egyesület az ország alkotmányába ütköző cselekedetnek ítéli Radu egykori bírósági ténykedését, rendkívül súlyosnak ítélve Romániai jelenlegi helyzetét, lévén hogy a román állam saját törvényei és az Európai Bíróság rendelkezései ellenére, 32 év múltán, mindmáig nem szolgáltatott igazságot az 1989-ben elkövetett bűncselekmények ügyében.
A megfogalmazott vádakkal szemben az Igazságügyminisztérium magas tisztségébe kinevezett jogász-politikus arrogáns és cinikus módon azzal védekezett, hogy kormányzati megbízottként az Európai Bíróságon ő tulajdonképpen „csak a román állam érdekeit védelmezte”.
A Temesvári Református Egyházközség egykori lelkipásztoraként, ahonnan 1989. december 15-én a kommunista diktatúra elleni népfelkelés kiindult, támogatásomról biztosítom az „1989. december 21.” Egyesület mértékadó állásfoglalását. Velük együtt magam is arra szólítom fel országunk közméltóságait, élükön Klaus Iohannis államelnökkel, hogy a törvény, valamint az európai bíróság vonatkozó határozatainak értelmében segítsék elő a forradalom perének a lezárását, az emberiség ellen 1989 decemberében elkövetett bűncselekmények ügyében való igazságtételt.
Mérhetetlen képmutatásról és álszentségről tanúskodik, hogy az Európai Parlament román képviselőinek egyöntetű támogatásával elfogadott 2019. december 19-i, a román forradalom 30. évfordulójára emlékező állásfoglalás megállapításai és meghagyásai ellenére Romániában azóta sem történt érdemi előrelépés a forradalom idején meggyilkolt 1142, megsebesült 3138 és illegálisan letartóztatott és megkínzott 760 áldozat ügyében. Az ünnepélyes dokumentum tételesen felrója a román államnak az egykori bűncselekmények valódi elkövetői azonosításának az elmaradását, továbbá „felhívja a román államot, hogy fokozza erőfeszítéseit a forradalommal kapcsolatos igazság feltárása érdekében (…) tekintettel a román nép azon jogára, hogy harminc évvel az 1989. decemberi forradalmat követően megtudja az igazságot”. Mindez még várat magára.
Megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan, hogy több mint három évtizeddel az 1989 decemberi véres események után Románia parlamentje olyan képviselőnek igazolja a mandátumát, aki katonatisztként egykor maga is tevőlegesen részt vett a forradalmi megmozdulások elfojtásában. Hasonlóképpen vissza kell utasítanunk nevezett Rǎzvan-Horațiu Radu, az ellenforradalmárokkal cinkos igazságügyi főtitkár érdemtelen kinevezését, magasrangú minisztériumi tisztségéből való leváltását kezdeményezve.
Csak remélnünk lehet, hogy az 1989-es romániai forradalmi változásokban élen járó erdélyi magyarság nevében, az Erdélyi Magyar Szövetség álláspontjával egybehangzóan, az előttünk álló parlamenti, illetve kormányzati ciklusban az RMDSZ hallatni fogja szavát a forradalmi igazságtétel, illetve az ezzel kapcsolatban tapasztalható anomáliák ügyében.

***********************************************************************************************