Felavatták a nagybányai művésztelep alapítóinak szobrát Nagybányán

Erdély  2023. május 12., 18:05

Fotó: RMDSZ/Facebook

A nagybányai művésztelep alapítóit - Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt - ábrázoló szoborcsoportot avattak pénteken Nagybányán, az erdélyi város régi főterén.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerette volna felállítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A város régi főterén felállított alkotás Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket. A bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakok nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.

A pénteki szoboravatón mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnökhelyettese a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, hogy több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. "Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben - kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (…)

A Maszol hírportál beszámolója szerint a szoboravatón Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja is felszólalt, aki úgy vélte, hogy a nagybányai szoboravató útmutató a jövő generációinak is. Kiemelte, hogy a kezdeményezést politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatták, így szerinte a közös ünnep "friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk". "A nagybányai művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék" - idézte a vezető konzult a Maszol.

A hírportál szerint Pap Zsolt István alpolgármester úgy fogalmazott, nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van Nagybánya főterén, és emlékeztetett arra, hogy a szoborállítás régi vágya a helyi közösségnek. Catalin Chereches polgármester azt emelte ki, hogy el kell ismerni a közös értékeket, a pozitív példát, azokat, akik hírét vitték a városnak a világban.

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten.

A 120 ezer lakosú Nagybányán a lakosság mintegy tíz százaléka magyar nemzetiségű.

                                                                                                                                         (Székelyföld ma, részletek)

Tisztelt Címzett!

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, valamint Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala és a „G.M. Zamfirescu” Kulturális Központ nevében ez úton  tájékoztatom, hogy

2023. május 15-e és 17-e között

„Szatmári  megemlékezések évfordulók jegyében”

címmel  születésük és haláluk kerek évfordulója alkalmából

Páskándi Géza költő-, dráma- és prózaíróra,

Szilágyi Domokos költőre, esszéíróra,

Dsida Jenő költőre,

Markovits Rodion prózaíróra

és Jakabffy Elemér folyóirat-szerkesztőre, kisebbségpolitikusra emlékezünk.

             Üdvözlettel: Muzsnay Árpád                              Szatmárnémeti, 2023. május 2.

Ki a köznek él, annak élni érdemes

Az unitárius egyház tanácstermében került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége által adományozott oklevelek átadására. Több mint két évtizeddel ezelőtt ez a helyszín adott otthont a két díjazott tárgyi kiállításának, mely a világháborús (doni) áldozatoknak állított emléket. Azóta évről évre megemlékeztek az EMKE szervezésében, és Erdélyben nemcsak kezdeményezői, hanem hűséges ápolói voltak a doni emlékezetnek. Ábrám Zoltán, az EMKE területi alelnöke adta át az okleveleket az egyesület jelszavának kíséretében: “Ki a köznek él, annak élni érdemes.”

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület oklevelet adományozott Berekméri Árpád-Róbert történésznek, levéltárosnak, „a második világháború erdélyi vonatkozásai kutatójának, a doni áldozatokra való megemlékezések szervezésében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”, valamint Benkő József történésznek, hagyományőrzőnek, „világháborús tárgyi magángyűjtemény létrehozójának, a doni áldozatokra való megemlékezések szervezésében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”. Laudációt mondott Spielmann Mihály és Nagy László, korábbi EMKE-oklevelesek. Az EMKE alelnöke mecénás oklevelet adott át – és egyúttal méltatta -  Jeremiás László vállalkozónak, az Optica-Optofarm Kft. létrehozójának „a magyar közösségi, közművelődési élet támogatása érdekében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”. A családias rendezvényen Henn János színművész Székely János verseit tolmácsolta.                                                                                                                         DR. ÁBRÁM ZOLTÁN               

KÖZLEMÉNY

Tőkés László Kárpátalján járt

2023. április 22-én Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 33. tisztújító közgyűlésén.  Az ukrán rezsim feketelistáján szereplő, önkéntes száműzetésben élő Brenzovics László elnök kényszerű távollétében az érdekvédelmi szervezet Barta József alelnök irányításával tartotta ülését, mintegy 200 területi küldött elszánt és méltóságteljes részvételével. Az elnök a jelentését videoközvetítés útján tartotta meg.

A meghívott vendégek sorában köszöntőbeszédet mondtak – többek között – Tőkés László, az EMNT elnöke, Gál Kinga európai képviselő, a Fidesz alelnöke (videó útján), Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Turos Lóránd szenátor az RMDSZ nevében, Köteles László, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség alelnöke, valamint Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács magyarbarátnak számító elnöke.

Tőkés László beszédében testvéri szolidaritását fejezte ki a kimondhatatlan megpróbáltatásokat szenvedő Ukrajna egész népe, kiváltképpen pedig a kárpátaljai magyarság, Románia állampolgáraként ugyanakkor az ukrajnai románok, továbbá a hontalanság útját járó, több milliónyi menekült iránt. Tavalyi kárpátaljai látogatásait felidézve, külön is szólt arról a páratlan testvéri együttérzésről, mely a háborút szenvedő és az országból elmenekülni kényszerülő ukránok, köztük is pedig a szenvedő magyarok iránti odaadó segítségnyújtásban nyilvánul meg. Jelképes ajándék és erkölcsi támogatás gyanánt mutatta fel és nyújtotta át a közgyűlésnek azt az angol nyelvű becses könyvet, mely Struggle for survival (Küzdelem a túlélésért) címen  az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (Platform of European Memory and Conscience) kiadásában röviddel ezelőtt jelent meg Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő előszavával, jeles kárpátaljai szerzők tollából, s amely az Ukrajnában élő magyar közösség sanyarú helyzetét és fennmaradásáért vívott harcát mutatja be a nemzetközi nyilvánosság előtt. A Platform, melynek védnöki testületében Tőkés László is helyet foglal, Szilágyi Zsolt romániai vezetőségi tag javaslatára és közreműködésével adta ki a kárpátaljai közösségünk védelmére szolgáló kiadványt.

Az EMNT elnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy amikor beköszönt a béke, az ukrán állam felülvizsgálja és módosítani fogja a kisebbségeit súlyosan diszkrimináló kisebbségi, tanügyi és médiatörvényeket, és ezáltal az európai integrációja útjában álló ezen akadályokat is elhárítja. „Távozz tőlem, Sátán!” – idézte a püspök Jézus szavát, aki egyedül késztetheti meghátrálásra a háborúskodó ördögi gonoszság sötét erőit. A kárpátaljai magyar közösség legfőbb feladata a szülőföldjén való megmaradás – idézte a KMKSZ nemes célkitűzését, reményét és jókívánságát fejezve ki az iránt, hogy Verecke honfoglaló népe valóban meg fog maradni ősei szállásterületén.

A KMKSZ végezetül megválasztotta tisztségviselőit. Brenzovics László elnök újabb három évre nyerte el a Szövetség maradéktalan bizalmát.

Nagyvárad, 2023. április 24.   Tőkés László  EMNT-elnök  sajtóirodája                                                      

Lázár János közlekedési minisztert kérdezte a Krónika riportere

        2023. március 3. (Néhány részlet, szerkesztett szöveg)

Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Elmondta, a magyar kormány arra törekszik, hogy a folyamatban lévő határon túli beruházásokat be lehessen fejezni, új projektekre azonban az idei költségvetés nem ad lehetőséget. Szerinte Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés Felkereste az RMDSZ kolozsvári szervezetét megbeszélést folytatott a történelmi magyar egyházak vezetőivel, ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, a Szent Mihály-templomba, este pedig magyar egyetemi hallgatókkal beszélgetett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.

Lázár János Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából érkezett Szatmárnémetibe, a Szilágyságba és Kolozsvárra, hogy számba vegye a magyar közösségek vagy a történelmi egyházak által anyaországi finanszírozásból végrehajtott beruházásokat, és segítséget nyújtson ezek befejezése érdekében. „Számos rendezetlen ügyünk van, ami részben kormányzati ígéret vagy éppen folyamatban lévő beruházás, amely az infláció és a háború miatt jelentős mértékű áremelkedésen mentek keresztül, emiatt kompenzálnunk kell a hiányzó részeket. Jó néhány olyan beruházás fut Erdély-szerte, amelyet a magyar kormány támogatott, ezek elkezdődtek, de jelen pillanatban forráshiányosak, vagy konkrétan ígéret született ezekre, de nem valósultak meg”

A tárcavezető elmondta, a támogatáspolitika terén első lépés „lezárni a múltat”, a megtett ígéreteket megpróbálja teljesíteni a magyar kormány, és minden, folyamatban lévő beruházást korrektül sikerüljön befejezni. Ugyanakkor gondoskodni kell a szervezetek, struktúrák, intézmények zökkenőmentes működtetéséről, az oktatási – középiskolai, egyetemi – finanszírozásról, családtámogatásról, óvodaépítésről, ami szerinte legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit épít a külhoni területeken az anyaország. Ugyanakkor Magyarország a 2023-as költségvetés tekintetében nincs abban a helyzetben, hogy jelentős új beruházásokba fogjon, elég a folyamatban lévő fejlesztések befejezése. „Ha ezeket befejezzük 2024-ben, akkor gondolkodhatunk arról, hogy 2025-26-ban miket fogunk csinálni. Ez a realitás, erre kell mindenkinek készülni. A kérdésre, mi a véleménye az immár kivitelezővel is rendelkező kolozsvári metróprojektről, Lázár János előrebocsátotta, nagy hiba lenne részéről, ha a magyar kormány minisztereként, vagy magyar állampolgárként venné a bátorságot, és beleszólna az erdélyi magyarság, Románia ügyeibe. Elárulta, azt tapasztalja ugyanakkor, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődő város, Erdély, Románia „címervárosa”, amelyben szerinte robbanásszerű a gazdasági, társadalmi változás, fejlődés. „Ezt nyilvánvalóan le kell követni közlekedési infrastruktúrával…

Magyarország szeretne gyorsvasút-programot indítani Közép-Európában, mégpedig a kincses város bevonásával. Közölte, a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasútvonal 2024-25-re tervezett befejezésével párhuzamosan kötöttpályás nagyberuházást kezdeményeznek a magyar hatóságok. „Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötöttpálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között”… Úgy véli, érdemi minőségi javulást eredményezne Magyarország és Románia együttműködésében, ha három és fél óra alatt meg lehetne tenni a Budapest és a kincses város közötti távolságot vasúton. A krónika emlékeztetett, hogy a román hatóságok megbízásából a kivitelező már nekilátott a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal 166 kilométeres szakasza korszerűsítésének és villamosításának, ami a tervek szerint lehetővé tenné, hogy a személyvonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek óránként. Ennek kapcsán elmondta, valóban beindult a fejlesztés, csak az a kérdés, hogy ez a vasútvonal mennyiben gyorsítható még, milyen további kapacitást bír el…

Megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrég aláírt kormányrendelet erre az évre 14 millió eurót, jövőre pedig ugyanekkora összeget irányoz elő a szatmárnémeti Pannónia Szálló helyreállítására. A patinás, ám mára leromlott állapotú épületet 2018-ban vásárolta meg a magyar állam tulajdonában lévő Manevi társaság, amely azonban ígérete ellenére nem újította fel. „Mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. Nekünk, magyaroknak ezek az épületek többet érnek, mint másnak, érzelmi elköteleződésünk van eme épületek iránt, számunkra ez presztízskérdés” Elismerte, volt törekvés a magyar állam részéről a kolozsvári New York Szálló (ma Continental) megvásárlására, ám jelenleg ez nincs napirenden.

Semjén Zsolt

…Csillagok, akik utat mutatnak nekünk …

Amikor a nemzet a világpolitika viharaiban útkereszteződésnél áll, érdemes azokra a csillagokra tekinteni, akik utat mutatnak – mondta a miniszterelnök-helyettes a leányfalui Ravasz László-emlékház Márton Áron-kiállításának megnyitóján február 25-én.

Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – mondta Semjén Zsolt. Rámutatott: ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.

Hozzátette: azért maradtunk meg, mert volt egy Szent István királyunk; Ravasz László, Ordass Lajos, Mindszenty József és Márton Áron pedig a Szent István-i fundamentumra épített, a kereszténységre és a magyarságra…. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában.

Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás a leányfalui Ravasz László-emlékházban látható.

(Magyar Nemzet – online, részletek)

Tudósítás a Szilágyságból

Jó szívvel tudom ajánlani ezen akusztikus-zenés, verses kulturális műsort Fábián Zoltán saját dalaival, és megzenésített verseimmel, jómagam pedig költeményeim szavalataival. Ezenkívül mivel ezen évben Petőfi Sándor születésének 200-ik évfordulójára is emlékezünk, az Ő gondolatai is felcsendülnek mint versben, mint dalban műsorunkban.  Hiszem, hogy terápiával szolgálunk az emberi léleknek. Azért is tartom e küldetést, szolgálatot fontosnak, mert én is és Fábián Zoltán is olyan emberi értékeket hordozunk szívünkben, dalainkban, verseinkben, amelyekre a mai felgyorsult, sokszor önmagából kiforduló világban szükség van. Mert egy kicsit reményt adnak, egy kicsit megerősítik hitünk, gyökereink, múltunk, jelenünk, jövőnk.

Előadásunk megállja a helyét, templomban, kulturális központban, iskolában, vagy bármilyen színpadon, ahol igény van a magyar kortárs kultúrára.

Kérem nézze meg képeink, videóink és tiszteljen meg válaszával.

Elérhetőségünk Thököly Vajk 0040740526620 (Szilágyzovány) thokolyvajk@gmail.com

EMLÉKKŐ ÉS EMLÉKHELY AVATÁS

A GYŐRI ERDÉLYI KÖR, fennállásának 33. évfordulóján, emlékkövet és emlékhelyet avatott, fel.

2019-ben megálmodott tervünk vált valóra, hogy nyomot hagyjunk magunk után és egy olyan teret alakíthassunk ki, ahol találkozhatunk és akár rendezvényeket is tudunk szervezni.

2022 október 14. a Győr Rózsák-terén, 15 ó.-kor, egy kis változatos műsorral egybekötve avattuk fel a faragott, feliratos, 3 tonnás Erdélyből hozott márványkövet.

A megnyitó beszédet Pintye Tamás (elnök) fogalmazta meg:

Szeretettel köszöntöm Győr város vezetését, meghívott vendégeinket, testvérvárosaink képviselőit, egyesületi tagjainkat, barátainkat.

Hosszú, göröngyös utat tettünk meg az Erdélyben tomboló diktatúrát követően. Az áttelepültek, a menekültek keresték, majd sorra megtalálták új hazájukat. Nem mentük nyugatra meggazdagodni, hanem itt maradtunk, magyaroknak maradni, gyermekeinket az anyaországban felnevelni. Magunkkal hoztuk értékeinket, hagyományainkat, szakmánkat, tudásunkat, és mindezt az új haza érdekében akartuk-akarjuk felhasználni.

Magyarország elsőként bejegyzett erdélyi egyesülete a GYEK,  2019-ben volt harminc éves.  A jubileumot igyekeztünk méltóképpen megünnepelni, és azt egy fotókkal teli jubileumi kiadvánnyal koronáztuk meg. Ahogyan a kiadványunk címe „Voltunk-leszünk” is kifejezi: szilárd bennünk a belső kényszer, hogy nyomot hagyjunk magunk után.  Ehhez kapcsolódott az elhatározás, hogy utóbb egy találkozóhelyet alakítsunk ki a szabadtéri rendezvények részére. Köszönjük polg . m. Úrnak, és a városvezetésnek a segítségét, hogy e helyet részünkre biztosította.  Egyben szándékunkat fejezzük ki, hogy e helyet a jövőben továbbfejlesszük.

Legyen ez a faragott, feliratos kő annak jele, hogy létezünk, és további céljaink vannak. Hiszen az erdélyi szellemiség lényege a magyarságtudat őrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak.

Rövid köszöntőmet e kőhöz kapcsolódó, ide illőnek érzett egyik régebbi versemmel szeretném befejezni.               

K Ő

Dr. Ábrám Zoltán

Tamási Áron a nemzeti összetartozás jegyében

         Idén egybeesett a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú és a tizenkét éve törvénybe foglalt nemzeti összetartozás napjának időpontja. Másnap, pünkösd vasárnapján az immár tizenkét esztendeje Farkaslakán a Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban felállított nemzeti összetartozás emlékmű előtt hagyomány szerint színvonalas megemlékezést tartottak egyházi és közéleti személyiségek, a helybeli fúvósok, dalárda, vitézek, székely ruhás és ünneplőbe öltözött közösség részvételével. Egyébként a legelső erdélyi trianoni emlékmű, az Apostoli kettős kereszt emlékmű felavatására 2010. június 6-án került sor; a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának.

         „Nincs módunkban kitérni a hűség elől.” Tamási Áron 125 Emlékév – hirdette az óriásplakát, amely szülőföldjén kiemelten a falu szülöttjére irányította a figyelmet. A római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa közötti síron, mint mindig, nemzeti színű szalagok gyűjteménye. Szemben a Hargitáról származó sok tonnás bazalttömb síremlék, “több tonnás hegyi beszéd”, a szülőföldhöz ragaszkodás legjellegzetesebb erdélyi alkotása. A kövön ez a felirat olvasható: “Törzsében székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának.” A faragóművészek, Szervátiusz Jenő és fia, Tibor tiszteletére munkásságukat ismertető fényképkiállítás látogatható az egykori elemi iskola épületében, ahol a Kossuth-díjas író elsajátította a betűvetés rejtélyeit. További két, szabadtéri fotókiállítást tekinthet meg a sírhoz és az emlékműhöz elzarándokoló utas: előbbi a végakarata szerint a szülőfalujában eltemetett Tamási Áron életútját, alkotói pályafutását hozza közelképbe, míg utóbbi a Trianon-emlékmű számos megvilágítását, két tucatnyi arcát mutatja be. Az összkép a szomszédos Ábel bölcsője panzió székely kapujának feliratával zárul: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Dr. Ábrám Zoltán

Büntetés vagy kegyelem?

            Covid 19 – Büntetés vagy kegyelem? Elgondolkodtató tárlat az elmúlt két év mindennapjairól, reményről és reménytelenségről. Budapesten a hatodik kerületi Szent Teréz templom altemplomában látogatható ez a mindannyiunk számára igen tanulságos kiállítás. A termet megtöltő fényképek két részre oszlanak, a keresztfára feszített Megváltó választja el őket. A bal oldaliak a járvány előtti időszakot idézik fel, míg a jobb oldaliak a koronavírus-járvány idején készültek. Az előbbiek megtelt templomokat, közösségi rendezvényeket, emberekkel zsúfolt utcákat, önfeledt gyermekeket és időseknek szóló öleléseket sorakoztatnak fel, a megszokott világunkat mutatják be. Utóbbiak a járvány ideje alatt bevezetett kényszerintézkedésekhez hozzászoktatott világunkat: papi magány a híveket nélkülöző templomban, maszkos nővérek, kihalt utcák és terek, rács mögötti mély csend. Maszkok, védőöltözetek, fertőtlenítőszerek. Hosszú listán szerepelnek a gyülekezet halottainak nevei és életkora, továbbá a hozzátartozók bejegyzései, imái az elhunytakért, hálaadása az esetleges felépülésért. Külön fényképválogatás mutatja be a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felemelő jeleneteit.

            A 2021-es év sajtófotója zárja a tárlatot. A világ legrangosabbjának számító World Press fényképpályázatra tavaly 130 ország több mint négyezer fotóriportere nevezett be. Az első ölelés – a díjnyertes képen az egyik öregotthon lakóját öt hónap után először ölelték meg, mivel nem fogadhattak látogatókat, de az „ölelésfüggöny” nevű találmánynak köszönhetően az emberek végre újra megölelhették egymást.

            „Kedves látogató! Ha végignézed ezt a tárlatot, és elgondolkodsz az életeden, szívből kívánom, hogy tudd megválaszolni a címben olvasható kérdést, hogy vajon mindez büntetés volt-e vagy kegyelem?” A tárlat itt véget ér, a kérdésre adott válasz azonban még hosszasan érlelődik a látogatóban. Útravalóul szolgál számára a bibliai üzenet: „Én vagyok a kezdet és a vég, a feltámadás és az élet.”, valamint az egyszerű szavak a vendégkönyvből: „Ez jel számunkra. Ajándék, hogy együtt legyünk. Gyakorlat, hogy figyeljünk egymásra. És meg kell értenünk, hogy milyen jel, milyen ajándék és milyen gyakorlat.”

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

Közben folynak a perek a vakcinagyártó cégek, biolaborok ellen, de erről a média hallgat.

Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke

Petőfi-emlékév, marosvásárhelyi emlékezés

A magyar országgyűlés Petőfi Sándor – a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a méltó megemlékezések megszervezésének biztosítása céljából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. Tekintettel a költő január elsejei születésére, kettős emlékévről beszélhetünk, amely 2022. január elsején veszi kezdetét, bár kiemelt időszaka - a magyarországi tanévhez igazodva - 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között lesz. Az emlékév egyik célja, hogy a nemzettudat, a nemzeti összetartozás erősödjön, és azt szeretnék, ha az évforduló alkalmat adna arra is, hogy a magyar irodalmat és ezen keresztül a magyar kultúrát megmutathatnák a világnak. Dr. Kásler Miklós miniszter szavaival élve: “Petőfi honfiúi szeretettel szerette hazáját, mindent képes volt feláldozni, akár még az életét is. Tehát fiatalságunknak ezt a tisztaságát kellene megérteni, továbbá, hogy a forradalmi tettek mögött lehetnek rendkívül tiszta gondolatok, nagyon nemes érzések, egy nemzet sorsát előrevivő mozzanatok”.

     A marosvásárhelyi magyarság szívében elevenen él a világszabadság nagy költőjének alakja, emlékét az utókor kegyelettel őrzi. Marosvásárhely közössége méltóképpen adóz az élete utolsó előtti éjszakáját városunkban töltő Petőfi Sándor emlékének. A Görög-házon elhelyezett emléktábla után halálának százötvenedik évfordulóján a közeli Teleki-házra került Petőfi-dombormű. A harmadik emlékjel a költő 2000. december 16-án felavatott egész alakos bronzszobra, amely alkalmat ad a születése napján, valamint a nemzeti ünnepen sorra kerülő ünnepségek megtartására.

A hagyományoknak megfelelően január elsején, szombaton fél egy órakor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete ünnepséget tartott a Petőfi-szobornál a költő születésére és szellemiségére emlékezve.

A 2022-es esztendő az orvosi Nobel-díjas Békésy György emlékéve.

Dr. Áder János köztársasági elnök – írásban – vállalta, a Békésy György emlékév fővédnökségét.

Békésy György (1899–1972) az orvostudományi Nobel Díjat 1961-ben kapta meg. Még életében hatalmas műtárgy-gyűjteményt sikerült létrehoznia, melyet végren­deletileg a Nobel Alapítványnak adományozott. A Nobel Alapítvány e műtár­gyakból 1974-ben állandó kiállítást szervezett Stockholmban. E kiállítást a svéd király a következő mondattal nyitotta meg: „A Nobel Alapítvány megalapí­tása óta ekkorra értékű adományt nem kapott.” Ehhez nyugodtam hozzátehetjük, hogy a svéd király állítása igaz 2022-ben is.

A Békésy György Emlékbizottság elnöke tárgyalást folytatott a Nobel Alapítvánnyal, és ígéretet kapott arra, hogy a Békésy-féle műgyűjteményt egy évre kölcsönadják Magyaror­szágnak. Jelenleg egy megfelelő Múzeumot keresünk a kiállítás számára. Ennek költségeit előlegként a magyar államtól igényelnénk, hiszen a várható hatalmas hazai és külföldi látogatottság miatt az feltételezhetően  nullszaldós lesz.

Prof. Dr. Vincze János egy 350 oldalas könyvet publikált – a szöveg magyar és angol nyelveken íródott –, melynek címe: „A Nobel-díjas biofizikus nemes Békésy György életútja”.

Az Emlékbizottság elnöke javasolta a Magyar Nemzet Bank vezetőségének, hogy 2022-ben bocsájtson ki emlékérmet Békésy György halálának 50. évfordulója alkalmából. A MNB vezetősége ezt a javaslatot elfogadta. Felkérte Prof. Dr. Vincze Jánost egy tájékoztató megtartására az MNB által meghívott művészek számára. A művészek 23 grafikai javaslatot készítettek, melyet egy héttagú zsűri bírált el (a zsűri tagja volt Vincze János is). A zsűrizés után elkészült az érme gipsz-modellje, jelenleg a műhelymunka folyik. A Békésy emlékérme két formában kerül majd bemutatásra 2022. július 3-án: a színesfém változat 2000 forint értékű, az ezüst változat pedig 7500 forint értékű. Mindkét emlékérmet 4000–4000 példányban fogják kiadni.

Boldog Új Évet kívánok!                                      Budapest, 2022, január 2.  

Baráti tisztelettel  Prof. Dr. Vincze János         Békésy György Emlékbizottság

* * * * * * * * * * * * * * * * * *