KÖZLEMÉNY

Emlékgyűlés volt a fővárosban az 1988-as Erdély-tüntetés évfordulóján

Méltóságteljes megemlékezést szervezett a Pesti Srácok szerkesztősége az 1988-as erdélyi falurombolás elleni tüntetés 37. évfordulójára a budapesti Hősök terén. A rendezvény egyik fő szónoka Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, majd református püspök, az Európai Parlament korábbi képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt, akinek elhangzott emlékbeszéde alább olvasható.

Az Erdély-tüntetés évfordulóján

„Magyarok! Ez az a történelmi pillanat, amikor már nem hallgathatunk és nem maradhatunk tétlenek! Négy és fél évtizeddel a szörnyű háború után újra merénylet készül az emberiség ellen. A gyilkos szándék most elsősorban magyar testvéreink ellen irányul. Emberek! Tiltakozzatok! Fejezzétek ki szolidaritásotokat a bajbajutottakkal! (…) El a kezekkel a romániai, erdélyi falvaktól!” – 1988 júniusában ez a Felhívás toborozta a Hősök terére meghirdetett Erdély-tüntetésre Budapest és csonka Magyarország népét a Nicolae Ceauşescu román kondukátor által kiagyalt diabolikus falurombolás terve elleni tiltakozásképpen. Csurka István nagy ívű beszédében, melyet Bubik István olvasott fel, „a magyar élet szomorú tragédiájaként” emlegette a sorspróbáló erdélyi fenyegetést, mely ellenben „a magyar élniakarás nagy diadalát” hívta létre „honfoglaló őseink szobrai előtt”.

„A magyar összefogás ünnepének” évfordulója alkalmából gyülekeztünk össze a mai napon. Ennek a hónapnak az elején, június 4-én a nemzeti összetartozás jegyében emlékeztünk meg a trianoni békediktátum kényszerű aláírásáról. Ezen évfordulók az én lelkemben a márciusi ifjak 12 pontjának az egyik legjelesebbikét idézik fel. Ki ne ismerné? „Unió Erdéllyel.” Azt a forradalmi időt, „Midőn eggyé lett mind a két magyar” – ahogyan Petőfi Sándor írja Két ország ölelkezése című költeményében, majd imígyen köszönti a visszatért hazát: „Ki eddig a porban hevertél, / Légy üdvözölve kebelünkön, Erdély!” 

Miként egykor a Habsburg-önkény, a román Diktátor önkényuralma és baljós falurombolási „tézisei” is felébresztették a lelkiismeretét és tettre késztették a határok által megosztott nemzetet. A történelem ritka pillanataiban fordul elő oly mértékű egymásra találás és lelkesedés, mely a magas hőfokon égő hazafiság jellemzője volt 1988. június 27-én. „Minden magyar felelős minden magyarért” – vallották az önkéntes szervezők és a fellelkesült résztvevők tízezrei, és hirdették a transzparensek azon a napon Szabó Dezső erkölcsi parancsolatát. És ez az érzület és meggyőződés kitartott mindvégig 1988–1989-ben, a kibontakozó rendszerváltozás egész idejében. Ennek folyamatába illeszkedett bele az Erdély-tüntetés, mint a legnagyobb népi megmozdulás 1956-tól fogva.

Illesse hála és elismerés azokat a magyarjainkat, akik 1988 júniusában felismerték az idők szavát, és a páratlan nemzeti megmozdulás élére állottak. Övezze az utókor hálája és elismerése azokat a társadalmi szervezeteinket, melyek az Erdély-tüntetés zászlóját felemelték. Bajos volna ezeket mind felsorolni, viszont hármukat mégis hadd említsük meg, éspedig a Magyar Demokrata Fórumot, élén Bíró Zoltánnal és Csurka Istvánnal, az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottságot, élén Nagy Lászlóval, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot, a körünkben most is jelen lévő Zétényi Zsolttal az élén. És egyúttal fogadják a nemzet háláját és köszönetét mindazok, akik – mintegy százezren – felismerték a szólás és a cselekvés történelmi idejét, és elkötelezett kiállásukkal hallatták az Anyaország szavát szorongatott erdélyi nemzettársaik védelmében. Nem is a pillanat volt önmagában történelmi – miként a Felhívás fogalmaz –, hanem ők voltak azok, akik történelmivé tették a pillanatot. Akkor még nem tudhatták, hogy felsereglésükkel az érlelődő demokratikus nemzeti rendszerváltozás útkészítői lettek, egyszersmind pedig eszmei-érzelmi megalapozói a nemzeti kormányaink által megvalósított határokon átívelő nemzetegyesítésnek, valamint az Országgyűlés által törvénybe foglalt nemzeti összetartozásnak. 

Anélkül, hogy részletes elemzésekbe bocsátkoznánk, érdemes és szükséges felidézni azt a korabeli helyzetet és rendkívüli körülményeket, melyek az Erdély-tüntetés létrejöttéhez vezettek. Amikor Nicolae Ceauşescu kondukátori teljhatalmának tévképzetében, az Úr születésének 1988. esztendejében régóta dédelgetett vérmes tervének megvalósításához hozzálátott, valójában szembement a történelemmel, kihívta maga ellen a végzetet, a saját sírját ásva meg. A gorbacsovi glasznoszty és peresztrojka fémjelezte bomlás, valamint a szovjet csatlósállamok népeinek ébredése és szabadságmozgalmai közepette árral szembe úszva akarta a történelem kerekét visszafordítani és a kibontakozó reformoknak és változásoknak gátat vetni. Eszelős falurombolási tervének ismételt meghirdetésével, ezek között is az 1988-ban, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága bővített ülésén előadott „áprilisi tézisével” a kockát végképp elvetette, és sztálini típusú anakronisztikus nacionálkommunista rezsimjének sorsát ezennel megpecsételte. Az észak-koreaihoz fogható hiánygazdaság, valamint a lakosság emberi-polgári jogaitól való megfosztása kilátástalan belpolitikai válságba taszította az országot, ezt pedig Románia totális nemzetközi elszigetelődése tetézte.

A Ceauşescu-féle homogenizációs politika részeképpen az ún. szisztematizációs és területrendezési tervnek kitüntetett célpontját képezték a nemzeti-etnikai kisebbségek. Az erdélyi németektől – a szászoktól és a sváboktól – egy 1978-ban, az NSZK-val megkötött titkos egyezmény révén kívánt szabadulni a román nemzetállam, német márkák millióiért bocsátva áruba őket. A Hargita, Kovászna és Maros megyei településrendezési tervek kiszivárgott adatai nagyfokú riadalmat keltettek magyarságunk körében. Veszélyeztetett kisebbségi közösségeink növekvő menekültáradata követte a településeink lerombolására vonatkozó híreket és intézkedéseket. A rendelkezésre álló adatok szerint csupán 1987–88-ban mintegy 150 ezer romániai német telepedett át az NSZK-ba. Míg 1987-ben mintegy ezeren hagyták el Romániát a zöldhatáron vagy kishatárátlépővel, a menekülők száma 1988-ban már 10 ezerre, 1989-ben pedig mintegy 25 ezerre rúgott.

A menekültek növekvő száma és sanyarú sorsa az a kovász, amely testvéri szolidaritást ébresztett a határon túli testvéreitől elidegenített Anyaország népében. Szűrös Mátyás 1988. január 25-i lelkiismeretébresztő rádióinterjúja is megtette a maga hatását. A menekültkérdés fokozódása erőteljes nyomást gyakorolt a magyar társadalomra, és egyre érzékenyebbé tette erdélyi magyarságunk ügye iránt. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint míg 1988 áprilisában a lakosság 62%-a támogatta a menekültek befogadását, decemberre ez az arány már 80%-ra emelkedett. A román határon lelőtt menekülők, valamint a magyar hatóságok általi gyakori visszatoloncolások mélységes felháborodást és tiltakozást váltottak ki. Fokozatosan a menekültek védelmére keltek az egyházak és egyes társadalmi szervezetek. Megalakult a Református Menekültmisszió Németh Géza ellenzéki lelkipásztor kezdeményezésére. A Kozma Imre atya vezette Máltai Lovagrend a keletnémet menekültekkel együtt az erdélyieket is pártfogásába vette. A Magyar Vöröskereszt és a Menedék Bizottság is oldalukra állott. Mindezeknek, valamint az elsöprő erejű Erdély-tüntetésnek meghatározó szerepe volt abban, hogy végezetre a magyar kormány is változtatott a „baráti szocialista Románia” iránti politikáján, és 1989 februárjában tárcaközi bizottságot hozott létre a menekültügy intézésére, majd 1989 márciusában – a Ceauşescu-rezsim nagy megdöbbenésére – hivatalosan csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez. A kondukátor „be nem avatkozási” doktrínája ezáltal is látványosan megbukott, a magyar össznemzeti szolidaritás pedig páratlan nemzetközi társadalmi és politikai szolidaritássá szélesedett, melynek részeképpen nemcsak a világ mértékadó országai, hanem – példának okáért – az Európai Parlament is ítéletet mondott Ceauşescu falurombolási terve felett.

A mostani évforduló arra is alkalmat kínál, hogy saját erdélyi ellenállásunk egy jeles eseményét is felelevenítsem. 1988. szeptember 6-án a Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Kara Aradon tartott ülésén memorandumot intézett egyházi főhatóságaihoz, melyben erdélyi történelmi egyházaink veszélyeztetett népének és gyülekezeteinek a megvédésére szólította fel őket. Tulajdonképpen ez a rendkívüli cselekmény jelentette a temesvári történet kezdetét, mely a következő esztendőben a rendszerellenes népfelkelés kirobbanásához vezetett.

Abban az időben, röviddel az erdélyi tüntetés után és attól is indíttatva mi is úgy éreztük, hogy tovább már nem hallgathatunk: a hallgatás falát át kell törni. Hogyha nem ezt tesszük, akkor – Jézus szavával szólva – lerombolt falvaink és templomaink kövei fognak megszólalni. Szegedi Molnár János megfogalmazásában elfogadott aradi állásfoglalásunkat akkor még a pártállami klerikális reakció és a titkosszolgálat – vagyis a hírhedt Securitate – elfojtotta, de az igazság és a szabadság szavát már nem lehetett elhallgattatni: és végezetre összeomlott a Ceauşescu-diktatúra. 

Alig több mint tíz napja, hogy Nagy Imre és mártírtársai temetésének évfordulóján azt a napot ünnepeltük, melyen a kommunista rendszer megdőlt Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök akkori üzenete ma is érvényes: a szabadság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás örök értékek, amelyekért mindenkor ki kell állanunk. Ehhez viszont azt is tegyük hozzá, hogy idegenbe szakadt magyarságunk mellett is mindenkor síkra kell szállanunk – amint tették ezt az Erdély-tüntetésen. A jelen viszonyok között Kárpátalja magyarsága az, amely végveszedelmében segítségért kiált.

1988. június 27-én az Erdély-tüntetés egyik kiemelkedő mozzanata volt, amikor a sokaság vastapsától kísérve, Csoóri Sándort követve a Hősök terére bevonult az erdélyi menekültek népes küldöttsége. A köztük volt román testvéreink jelenléte arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadság egy és oszthatatlan. Ma, amikor széles politikai támogatottsággal ismét ordas eszmék uszulnak az erdélyi magyarságra, változatlanul szívünkön kell viselnünk Erdély sorsát, és meg kell óvnunk minden reá leselkedő veszedelemtől. Ezek közül is fokozott figyelmet és éberséget kell tanúsítanunk a régóta kitervelt és időről időre meglebegtetett országos közigazgatási átrendezés törvénytervezete iránt., mely a maga nemében az átkos emlékű falurombolási tervet juttatja eszünkbe. Isten óvjon ettől!

Végezetre átadom az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács köszöntését.

Isten áldjon és őrizzen meg benneteket!

Budapest, 2025. június 27.                                                Tőkés László  

(A szerk. utólagos megjegyzése:  A fenti ünnepélyes eseményről, Tőkés László püspök úr beszédéről a honi médiában semmilyen híradást nem sikerült fellelnem. Végül ma, június 29-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában szép összefoglaló hangzott el, de itt sem esett szó T. L. beszédéről. Mindennek fényében érezzük megtiszteltetésnek, hogy a magunk módján ezt a sértő hiányt pótolhattuk. K.P.)

Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO Hírlevél XII. évf. 126 szám

2025. május 22.

A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezet. A politikai életben felületet biztosít a nemzetben gondolkodó publicistáknak és serkenti a véleményalkotás demokratikus formáit.

Az elmúlt több mint harminc évben a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökeként tevékenykedtem. 2003-ban azért indítottam a Hírlevelet, hogy a VMDP és a magam hasznára is, foglalkozhassam a Kárpát-medencében alakuló magyar-magyar viszonyokkal.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) keretében arra törekszem, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak. A KIFO Hírlevél ezt a célt immár tizenkettedik éve szolgálja.

Ennek megfelelően a cél az, hogy a Fidesz-KDNP rendre hozza az újabb kétharmados győzelmeket. Egyben az esélyt, hogy Orbán Viktor vezetésével Magyarország 2030-ig besorolhasson az EU legsikeresebb öt tagja közé. Igaz ugyan, hogy a kormányzáshoz elég a 100 képviselő, de a társadalmi változások kivitelezéséhez, láthatóan, kétharmados többségre van szükség.

A cél tehát az, hogy a kettős állampolgárok megfelelően járuljanak hozzá a nemzeti erők további kétharmados győzelméhez. S ezzel a magyar nemzet határmódosítás nélküli integrációjához.

Európában a többi nemzeti politikát folytató erővel együtt, meg kell nyerni a Soros-párti bevándorlást szervező balliberálisokkal vívott kemény küzdelmet. Később meg a dzsender- és a háború-párti brüsszeli bürokráciával.

http://www.sorsunk.net/blogok/agoston-andras/

Ágoston András      

Bizalomra alapozott célok

Orbán Viktor holnap Belgrádba látogat

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére ma újra egyeztetett a Karmelita kolostorban Budapesten dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a magyar kormányfővel – másfél hónappal április 10-i találkozójuk után, számolt be Facebook-bejegyzésében.

„Miniszterelnök úr pénteken hivatalos látogatásra érkezik Belgrádba, ahol Aleksandar Vučić szerb államfővel találkozik – ennek előkészítéseként tekintettük át a vajdasági magyar közösség számára legfontosabb kérdéseket és szempontokat”, írta.

A partnerség, a bizalom és a közös célok képezik a magyar nemzet sikerének alapját, zárta sorait a pártelnök. (magyarszo.hu)

„Ez egy fantasztikus eredmény!” – Orbán Viktor elárulta, hányan küldték eddig vissza a Voks 2025-öt

A kormányfő szerint a véleménynyilvánító szavazáson való részvétel a „várakozásokat is felülmúlja”.

„Most kaptam a hírt, átlépte a leadott voksok száma az egymilliót az Ukrajna gyorsított uniós tagságáról szóló szavazáson” – jelentette be Orbán Viktor csütörtökön a Facebookon.

A miniszterelnök hangsúlyozta: „ez egy fantasztikus eredmény, talán a várakozásokat is felülmúlja.”

Ezzel együtt arra biztatott mindenkit, hogy adja le a szavazatát, ha eddig még nem tette.

Brüsszelben egyre nagyobb a nyomás, egyre nehezebben tudjuk megvédeni Magyarország érdekeit, egyre inkább be akarják nyomni az ukránokat az Európai Unióba. Ha meg akarjuk védeni a családjaink megélhetését, a gazdáinkat, a rezsicsökkentést, akkor szükségünk van arra, hogy elmondjuk a véleményünket. (mandiner.hu)

Moszkva 1

Vlagyimir Putyin védelmi zóna felállítását rendelte el

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az orosz hadsereg célja egy biztonsági pufferzóna kialakítása az ukrán határ mentén. A Kreml a civil lakosság védelmére hivatkozva fokozza a hadműveleteket a határ menti területeken, miközben az ukrán fél egyre gyakrabban alkalmaz az orosz álláspont szerint, „terrorista módszereket”. Vlagyimir Putyin a tervvel kapcsolatban egyeztetett magas rangú tisztviselőkkel

Magyar Nemzet

2025. 05. 22.

Oroszország fegyveres erői azon dolgoznak, hogy a határ mentén pufferzónát alakítsanak ki, közölte Vlagyimir Putyin egy kormányülésen. Az orosz elnök szerint erre azért van szükség, mert Ukrajna és a vele együttműködő külföldi zsoldosok olyan célpontokat támadnak, amelyeknek nincs katonai jelentősége, köztük civil járműveket és mentőautókat is.

Vlagyimir Putyin megbeszélést folytatott a határ menti területekről

Putyin kiemelte:

Egy közvetlen beszélgetés során (a Kurszki terület lakosaival) megvitattuk azokat a kérdéseket, amelyek a leginkább aggasztják az embereket, azoknak a falvaknak és városoknak a lakóit, akik a bombázásoktól, a katonai akcióktól és azoktól az, őszintén szólva, terrorista módszerektől szenvedtek, amelyeket az ukrán alakulatok és a külföldi zsoldosok használtak és használnak.

A bejelentés szerint az orosz hadsereg jelenleg aktívan semlegesíti az ellenséges erőket a határ mentén, különös figyelmet fordítva azokra a térségekre, ahol korábban harcok zajlottak. Ilyen például a Kurszki, Belgorodi és Brjanszki terület, amelyek közvetlenül az ukrán határ mellett helyezkednek el.

Átfogó újjáépítési program indul

Putyin bejelentette, hogy komplex programot készítenek elő a harcok által érintett határ menti orosz területek helyreállítására. A program célja, hogy a lakosság számára biztonságos körülményeket teremtsenek, és újraindítsák az alapvető infrastruktúrákat.

Tudjuk, hogy a Kurszki régió és a harcvonalhoz közel eső más határ menti régiók lakosainak további támogatásra van szükségük. Ide tartozik a Belgorodi és a Brjanszki régió is. Minden térségnek megvannak a maga sajátos problémái, amelyeket figyelembe kell vennünk a helyreállítási intézkedések során – fogalmazott az elnök. Az államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, a belügyet és a katasztrófavédelmi szerveket, hogy vegyenek részt az újjáépítésben, és dolgozzanak ki egy összehangolt intézkedési tervet. Ezenfelül arra utasította a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassák az érintett területek helyreállítására irányuló munkálatokról. (magyarnemzet.hu)

Moszkva 2

Lavrov kőkeményen üzent Trumpnak: egyetemi hallgatók előtt fogalmazta meg az ukrajnai béke legfőbb akadályát

Az orosz külügyminiszter úgy véli, a Nyugat már 2014-ben is becsapta Oroszországot, és most újra csapdát állít Ukrajna ügyében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyetemi hallgatók és oktatók előtt beszélt az ukrajnai helyzetről. A külügyminiszter szerint Oroszországot nem fogják becsapni azok, „akik először az ukrajnai tűzszünet kihirdetését javasolják, majd később a konfliktus rendezését”– írta meg a Ria Novosztyi.

„Most, amikor azt mondják nekünk: »Legyen tűzszünet, aztán majd meglátjuk« – nem, fiúk. Már voltunk ilyen helyzetben, és ezt többé nem akarjuk” – mondta.

Lavrov emlékeztetett arra, hogy a Nyugat szerinte már 2014-ben is átverte Oroszországot, amikor puccsot hajtottak végre Kijevben. Állítása szerint akkor az ukrán ellenzék és a kormány már megállapodott egymással, de a megegyezés végül nem valósult meg. Példaként említette a minszki megállapodásokat is, amelyekről szerinte később maguk az európai vezetők ismerték el, hogy csupán időt akartak nyerni Ukrajnának a felkészülésre.

Hasonló mintázatot látott 2022-ben is, amikor Moszkva és Kijev az isztambuli tárgyalások során közel került a megállapodáshoz, ám Lavrov állítása szerint európai nyomásra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül elállt ettől. A miniszter továbbá kiemelte, hogy ma az európai politikusok ismét szankciókat követelnek Oroszország ellen az Egyesült Államoktól, amit szerinte nem lehet másként értelmezni, mint egy újabb próbálkozást a konfliktus elhúzására. (mandiener.hu)

Moszkva 2

Oroszország bejelentést tett a béketárgyalásokról

Moszkva szerint egyelőre nincs konkrét megállapodás az újabb orosz–ukrán találkozóról. Oroszország ugyanakkor megerősítette, hogy kész együtt dolgozni egy béketervezet keretein, de feltételeket is szabott

Magyar Nemzet

2025. 05. 22.

Oroszország és Ukrajna május 16-án, Isztambulban folytatott először közvetlen megbeszéléseket 2022 tavasza óta. Bár a találkozó során megállapodás született egy 1000-1000 fős hadifogolycsere előkészítéséről, a Kreml most világossá tette, hogy nincs újabb egyeztetés kitűzve, és a következő találkozó időpontját még nem rögzítették.

Oroszország és Ukrajna egyelőre nem ül össze tárgyalni

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nincsen kitűzve konkrét időpont az orosz–ukrán tárgyalások folytatására:

Nincs konkrét megállapodás a következő találkozóról. Ezt még egyeztetni kell.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a hadifoglyok cseréje „időigényes és összetett folyamat”, de minden érintett fél érdeke, hogy gyorsan és hatékonyan haladjon az egyeztetés. Moszkva már átadta Kijevnek azoknak a foglyoknak a listáját, akiket viszont akar látni, de még nem kapott válaszlistát az ukrán féltől, tette hozzá az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Kijev is készül a lehetséges hadifogolycserére, amit „az isztambuli tárgyalások egyetlen kézzelfogható eredményének” nevezett.

A tárgyalások egyéb pontjai, így a fegyverszünet és a politikai rendezés terén nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok hónapok óta fokozott nyomást gyakorol a felekre egy tűzszünet érdekében.

Putyin készen áll egy béketervezet elkészítésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország kész egy lehetséges béketervezet keretein belül tárgyalni Ukrajnával, de ehhez Kijevnek le kellene állítania a mozgósítást, és meg kellene szüntetni a nyugati fegyverszállításokat is.

Moszkva szerint ezek elengedhetetlen feltételei egy „átfogó rendezésnek”.

Közben ukrán katonai források arról számoltak be, hogy Oroszország nyári offenzívára készül újabb területek elfoglalása céljából. Dmitrij Peszkov visszautasította a Wall Street Journal állítását, amely szerint Trump egy zárt körű híváson azt mondta volna európai vezetőknek, hogy Putyin nem akar tárgyalni, mert úgy véli, hogy nyerésre áll.

Tudjuk, mit mondott Trump Putyinnak. Azt nem tudjuk, mit mondott az európaiaknak. De amit mi tudunk, az nem egyezik az említett cikk tartalmával – mondta Peszkov. (magyarnemzet.hu)

Gazdaság

Megszólalt a sztárközgazdász: fényes jövőt jósol Magyarországnak

Kegyetlenül berúgta az ajtót a magyar gazdaság

„Ray Dalio szerint Magyarország a következő években Európa egyik gazdasági motorja lesz” – mutatott rá Facebook-oldalán Sebestyén Géza.

„Dalio 2024-ben a világ jelentős országainak 2050-ig várható növekedési mutatóit számította ki 81 mutatószám segítségével. Az általa becsült éves reál GDP-növekedést mutatja az infografika. Dalio szerint a legnagyobb potenciál Indiában van, ahol az éves átlagos növekedés 6,3 százalék lesz. Ezután az Emírségek és Indonézia következik 5,5 százalékos éves bővüléssel.

Az európai államok közül Dalio Lengyelországban látja a legnagyobb lehetőségeket. Északi barátaink éves várható növekedését 2,9 százalékra becsüli. A befektető ugyanekkora bővülést vár Oroszországtól is. Az európai rangsorban Svédország (2,3 százalék évente) található a harmadik helyen.

A vezető hármas mögött egyenként 1,9 százalékos várható növekedéssel három ország található. Magyarország mellett Írország és a Cseh Köztársaság.

Azaz korunk egyik legsikeresebb közgazdásza szerint hazánk nem a csőd szélén táncol, ahogyan ezt bizonyos médiumok nap mint nap leírják, hanem a kontinens egyik gazdasági motorja. A magyar mutató különösen jónak tekinthető annak a fényében, hogy a sztárközgazdász Németország és Olaszország esetében évente fél százalékos gazdasági zsugorodást vár” – fogalmazott a közgazdász.

Raymond Thomas Dalio sikeres befektető, a világ 124. leggazdagabb embere. Emellett nagy hatású gondolkozó is. (mandiner.hu)

Tuzson Bence: Bepereljük az Európai Bíróságot

A kormány be fogja perelni az Európai Bíróságot, hogy azt a kárt, amit okoztak, fizessék ki – jelentette ki Tuzson Bence a Mozgásban című műsorban. G. Fodor Gábor vendége ezúttal az igazságügyi miniszter volt, aki arról beszélt, milyen ellenlépéseket tervez a kormány Brüsszel azon büntetésével szemben, amiért nem csatlakoztunk be a menekültügyi rendszerbe. A tárcavezető a műsorban beszélt többek között még az átláthatósági törvényről, a bírák politizálásáról és a jogrendszer átalakításáról is

Munkatársunktól

2025. 05. 22.

Az Európai Unió kritikái mindig jogi köntösbe bújtatott politikai támadások – erről beszélt Tuzson Bence a Mozgásban című műsorban. G. Fodor Gábor vendége ezúttal az igazságügyi miniszter volt, aki aláhúzta: a magyar kormány ezért is állítja, hogy nincs egyenlő mérce. – Az a jogi helyzet ami nálunk problémás, az máshol nem – húzta alá.

Mint mondta, ezek a támadások egyre inkább kiszélesednek, de már a múltban is volt hasonló példa: az 50-es években is a politikai kérdéseket jogi eszközökkel rendezték le, ennek a „visszamászását” látjuk ezekben az esetekben. – Egyszerűen csak azért, mert a politika nem alkalmas megoldani ezeket a problémákat, ezért keresnek hozzá jogi eszközöket. Rendkívül veszélyes tendenciáról beszélünk – hangsúlyozta.

Szétverik az Európai Uniót?

Tuzson Bence kitért Marine Le Pen és Calin Georgescu példáján arra is, milyen következményekkel járhat, ha az igazságszolgáltatás bele akar szólni a politikába. Hangsúlyozta: ezek a jogi aktusok tulajdonképpen a végén ránk is kihatnak. Amikor van egy politikai kérdés és azt elkezdi az Európai Unió rendszeresen jogi eszközökkel  lejáratni, annak mindig az a vége, hogy akivel ezt csinálják – jelen esetben Magyarországgal –, megpróbál a megfelelő eszközökkel elmenekülni azok alól.

Ha ezt rendszeresen csinálja mondjuk az Európai Bizottság, ennek az lesz a vége, hogy a különböző országok a különböző jogi aktusokat nem fogják végrehajtani. A bírósági ítéleteket, az Európai Bíróság ítéleteit nem fogják végrehajtani – hangsúlyozta, majd hozzátette: szerinte ha ez a végrehajtás megszűnik, az egyenesen szétveri az Európai Uniót.

Amikor az igazságszolgáltatás beleszól a politikába

A műsorban szóba került az is, hogy a Magyar Bírói Egyesület szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyezteti a jogállamiságot. A miniszter leszögezte: azzal, hogy ez a szervezet beszállt a politikai küzdelembe, átlépett egy határt. – A szuverenitás védelmének az egyik legfontosabb része, hogy miképp tudjuk az ország szuverenitását megvédeni. Ha ebben az alapkérdésben állást foglal egy ilyen szervezet, ami egyébként érdekvédelmi szervezetnek deklarálja magát, az különösen probléma – mutatott rá.

A témában kitértek az átláthatósági törvényre is, amely kapcsán a tárcavezető leszögezte: a cél, hogy a külföldi befolyástól mentesítsék az országot. Szerinte külföldi példák alapján látható, hogyan fizettek kívülről szervezeteket, amelyek aztán politikai állásfoglalást tettek, és bizonyos értelemben be is szálltak a választási kampányokba. Ugyanakkor Magyarországon sem ismeretlen ez a folyamat, elég csak a 2022-es választásokra visszagondolni – emlékeztetett.

Perbe fogjuk az Európai Bíróságot

A műsorvezető rákérdezett arra is, milyen ellenlépéseket tervez a kormány Brüsszel azon támadásával szemben, amiért nem csatlakoztunk be a menekültügyi rendszerbe. Emiatt kapott Magyarország egy 200 millió eurós alapbírságot, amely naponta további egymillió euróval növekszik. Tuzson Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben van egy passzus, amely szerint hogyha egy uniós intézmény kárt okoz valamelyik országnak, akkor azt a kárt meg kell térítenie.

Ezért a kormány be fogja perelni az Európai Bíróságot, hogy azt a kárt, amit okoztak, fizessék ki – emelte ki.

Tuzson Bence ezután a Voks 2025 kapcsán hangsúlyozta: egy ország akkor lehet sikeres, ha a politikai döntéseket mindig az emberek véleményére alapozza. – Ez időnként persze könnyen megnyilvánul a választások idején, (…) de vannak olyan kérdések, amelyek jönnek. Ilyen például az Ukrajna EU-s csatlakozása. Látjuk, hogy óriási bajt tud okozni – mutatott rá. Szavazásra buzdítva hangsúlyozta: csak akkor lehet sikeres egy ország vezetése és a szuverenitásvédelmi küzdelem, ha a nép segíti, kiáll a kormány mellett.

Jön az MI alapú jogtár

A műsorban fontosnak nevezte még a tárcavezető azt is, hogy az embereknek minél átláthatóbb legyen a jogrendszer. – Ha neked van egy ügyed, mondjuk te szeretnél egy vállalkozást beindítani és bögréket gyártani, akkor téged nem érdekel, hogy ez hány jogszabályban van benne, hanem azt tudjad, hogy egyébként ez mit jelent. Milyen kötelezettségeid vannak, kell engedély ehhez, hogy kell céget alapítani, stb. stb. Ha ezt röviden, egyszerűen megkapod ezt a választ, ez a legjobb – magyarázta. Tuzson Bence aláhúzta: ezért a teljes jogtárat mesterséges intelligencia alapúvá fogják átalakítani.

Példája szerint ha ebbe beírjuk, hogy szeretnénk bögrét gyártani, majd megkérdezzük, mit kell hozzá tennünk, akkor a program el fogja nekünk magyarázni, hogy milyen kötelezettségeink vannak. A miniszter hangsúlyozta: a kormánynak hosszú távon az a terve, hogy az emberek helyett néhány éven belül képes legyen már kérelmeket is benyújtani.

Tuzson Bence a műsorban – többek között – szólt még a bírák 2027-ig tartó fizetésemelési programjáról, az áldozatsegítő központokról és a kormány drogterjesztés elleni fellépéséről is. (magyarnemzet.hu)

Borbély Zsolt Attila:

Félreállították a nemzettagadót

MAGYAR ÖNRENDELKEZÉS – Gyurcsány Ferenc soha nem moshatja le magáról a 2004. december 5-i gyalázatot.

Egy évvel a 2026-os sorsdöntő választások előtt még nem tudható, hogy mi lesz a globalista világelit legújabb magyarországi projektjének a sorsa. Alapvetően két realista forgatókönyv képzelhető el. Az egyik, hogy az új ellenzéki messiás, akit egyébként a saját szavazóinak jelentős része sem kedvel, s csak eszköznek tekint a nemzeti kormány megbuktatására, a korábbi Péterek sorsára jut.

A másik, nemzeti szempontból kisebb katasztrófával felérő lehetőség a gyurcsányi modell: hatalomra jutva bukik orra, mert hogy egy országot képtelen lesz vezetni, azt minden józan ember beláthatja.

Különösen olyan emberekkel, akiket ő maga nevez agyhalottaknak és Soros-ügynököknek.

De bármelyik forgatókönyv valósul is meg, arra minden esély megvan, hogy tíz-húsz éves távlatból úgy emlékezzünk erre az abszurd közjátékra, mint Márki-Zay Péter nagyotmondásaira, amelyek közül kimagaslik az a halál komolyan megfogalmazott és vitában is vállalt állítás, miszerint Orbán Viktor a felelős az orosz–ukrán háborúért. Ehhez hasonló tragikomikus mondat volt az ellenzék vezetőjétől, hogy Gyurcsány Ferenc lemondását a Fidesz időzítette május 8-ra, hogy elterelje a figyelmet az ő nagy leleplezéséről, miszerint a hadügyminiszter le merte szögezni, hogy a honvédségnek a háborúra kell készülni. Az „atombomba” egyébként még a saját sajtójában sem robbant, de még pukkanni sem pukkant.

Gyurcsány Ferenc lemondása mögött sok minden meghúzódhat: a csaknem húszéves sikertelenség okozta kiégés, az országjárást övező érdektelenség által indukált csalódottság vagy akár a globalista hatalmi centrum informális, de explicit utasítása. Tény viszont, hogy a volt miniszterelnök sorozatos csúfos kudarca a hatalom újbóli megragadására és szánalmas visszavonulása elégtétel lehetett sok hazafinak, akkor is, ha inkább a rácsok mögött látták volna szívesen.

A nemzeti oldalon egyre erősödő toposz, hogy Magyar Péter még Gyurcsánynál is rosszabb. Nem kétséges, lehet erre találni különböző szempontrendszerek alapján megfogalmazott érveket, kezdve onnan, hogy nagyotmondásban Magyar Péter übereli az exminiszterelnököt, pedig ő is elég komoly versenyző volt e műfajban, egészen odáig, hogy a családi beszélgetést titokban rögzítő, majd nyilvánosságra hozott, sokat emlegetett hangfelvétel alighanem az újkori magyar demokrácia erkölcsi mélypontja.

Nemzetpolitikai szempontból viszont Gyurcsány Ferenc alulmúlhatatlan. Egyfajta nulla Kelvin-fok ebben a tekintetben.

A tág értelemben vett nemzetpolitika vonatkozásában köteteket lehetne írni arról, hogy a gyurcsányi politika miként képviselte minden fontos kérdésben az ellentétjét annak, amit a magyar érdek megkívánt, legyen szó emlékezetpolitikáról, szociálpolitikáról, külpolitikáról vagy katonapolitikáról. Maradjunk ezért most a szűk értelemben vett nemzetpolitikánál.

Jellemző, hogy a 2002-es választás legvisszataszítóbb és még a minden bokorban egy etnicista fasisztát kereső, az élők sorából két éve távozott Tamás Gáspár Miklós által is elítélt huszonhárommillió román munkavállalóval való riogatás is hozzá kötődik, amint azt megtudhattuk Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvéből.

Ennek az eszmei nyomvonalnak volt a meghosszabbítása a 2004. december 5-i gyalázat, amikor Gyurcsány az élére állt a külhoni magyarok, legfőképpen az erdélyiek ellen uszító rágalomkampánynak, aminek jövendölései közül egyébként semmi nem vált be, miután 2010-ben a magyar parlament megszavazta a magyar állampolgárság kibővítését a népszavazás-kezdeményezők által megfogalmazott kérdés szellemében.

Akkor kap igazán reflektorfényt a gyurcsányi nyílt magyarellenesség, ha a külhoni nemzettársaink millióinak lelki sebeket okozó kampányt összevetjük a volt miniszterelnök extrém migránspártiságával, valamint a nemzeteket és nemzetállamokat egyaránt középtávon felszámolásra ítélő Európai Egyesült Államok rémlátomásának támogatásával. Az üzenet világos: az ország magyar jellegét erősítő erdélyi magyarok nem kellenek, ellenben a terrort, az erőszakot, az európai gondolkodással ellentétes, vallásilag megalapozott értékrendet valló, beilleszkedni képtelen iszlám tömegek igen.

Ezek köztudott, kellő nyilvánosságot kapott tények. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy hozzá kötődik egy vissza nem térő történelmi lehetőség kihasználásának elszabotálása. Az erdélyi magyarság tízévente kétszázezer lélekkel fogyatkozott a rendszerváltás óta eltelt időben. Ezt a vészes apadást állíthatta volna meg az 1992/1993 fordulóján megfogalmazott RMDSZ-es autonómiaprogram valóra váltása.

Magyarország teljes jogú uniós tagként a háromszintű autonómia intézményesítéséhez köthette volna Románia EU-csatlakozásának megszavazását. Ehhez képest Gyurcsányék közös román–magyar kormányülést szerveztek, azt üzenve a világnak, hogy itt minden rendben van, 2005. szeptember 26-án pedig megszavaztatták a parlamenttel Románia és Bulgária uniós csatlakozását.

Azt sem feledhetjük, hogy midőn a 2010-ben megválasztott magyar Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárság kiterjesztését minden azt igénylő magyarra, a három ellenszavazat közül az egyik Gyurcsányé volt. Azóta is a külhoni magyarok szavazati jogának megvonását a DK, valamint Jakab Péter veti fel újra és újra.

Amint az történni szokott, összenő az, ami összetartozik.

Mindezek után az sem volt meglepő, hogy amikor 2013. október 27-ére a Székely Nemzeti Tanács megszervezte a nemzetközi közösség figyelmét a régió autonómiaigényére ráirányítani igyekvő nagyszabású akciót, a Székelyek Nagy Menetelését, ami mellett egységesen kiállt minden magyar szervezet és nemzetben gondolkodó magyar politikus, beleértve még a baloldal pártjait is (!), Gyurcsány énekelt ki egyedül a kánonból.

Meg egyébként Markó Béla, de ő akkor már nem töltötte be az RMDSZ elnöki tisztségét. Markó csak hozta a kötelezőt, akárcsak a minap, amikor beállva az Orbán Viktor tihanyi beszédét féktelen demagógiával félreértelmező globalista-ballib kórusba, nem átallotta azt nyilatkozni, hogy a romániai elnökválasztás Orbán Viktor veresége volt. Holott a valóság ennek szöges ellentéte. A világháló legnépszerűbb közösségi fórumán a választások előtti héten nem lehetett úgy végiggörgetni a hírfolyamot, hogy ne jöjjön be egy Orbán Viktor és Kelemen Hunor kézfogását ábrázoló fotó, azzal az üzenettel, hogy a magyar kormány mindenben az RMDSZ álláspontját támogatja. Markó a nemzeti oldal 2010-es átütő győzelme óta minden alkalmat megragad, hogy paradigmális kérdésekben támadja az Orbán-kormányt, legyen szó a nemzetállamról, az illiberális demokráciáról vagy a határkerítésről. 1996-ig visszanyúló, jól dokumentált történet ez, amit itt és most nem részleteznék, hiszen nem Markónak, hanem elvbarátjának a nemzetpolitikai öröksége a téma.

Gyurcsány Ferenc képviselte a magyar közéletben a kendőzetlen, nyílt, már-már hivalkodó nemzetellenességet.

Mindezt Magyar Péter sem képes alulmúlni, annál is inkább, mert ő megkísérli összebékíteni a vizet a tűzzel, a nemzeti retorikát és szimbolikát a nemzetek felszámolására törekvő unió szolgálatával. A farizeus, jogtipró, korrupt, nemzet- és kereszténységellenes brüsszeli keserű pirulát cukormázzal vonja be, s úgy igyekszik beadni azt a magyar választóknak.

Láttunk már ilyet, az MDF az utolsó korszakában ugyanilyen hangokat pengetett, s a gyászos emlékű Bokros Lajost küldte ki az Európai Parlamentbe. Sorsát ismerjük: a szebb napokat látott párt az SZDSZ karjai­ban kötött ki, majd együtt kerültek a történelem szemétdombjára.

Csak idő kérdése, hogy a lufi kipukkanása után ez történjen a Tisza Párttal is. Jobb lenne előbb, mint utóbb. (magyarnemzet.hu)

Izrael

Netanjahu bejelentette: az utolsó négyzetcentiig megszállják Gázát

Azt is elmondta, mik Izrael békefeltételei

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján egyértelművé tette: a 2023 októberében kezdődött gázai háború csak akkor ér véget, ha Izrael minden stratégiai célját eléri – és ezek között szerepel, hogy Gáza teljes területe izraeli biztonsági ellenőrzés alá kerüljön.”

Az izraeli hadművelet, amely a „Gideon harci szekerei” fedőnevet viseli, a kormányfő szerint addig fog tartani, amíg Hamász leszerel, vezetői távoznak, és minden túsz haza nem tér – írta meg az Euronews.

Az áldozatok éppen egy rendezvényről távoztak, amikor a támadás történt.

Készen állok befejezni a háborút, de csakis olyan világos feltételekkel, amelyek biztosítják Izrael jövőbeni biztonságát” – jelentette ki Netanjahu Jeruzsálemben.

A feltételek közé tartozik, hogy a Hamász minden túszt szabadon enged, leteszi a fegyvert és teljesen eltűnik Gázából.

A háború lezárását követően Izrael Netanjahu szerint készen áll végrehajtani Donald Trump korábbi amerikai elnök tervét, amely a Gázai övezet jövőjét érinti.

A Trump-féle terv korábban nemzetközi felháborodást váltott ki, mivel az az övezet teljes „kiürítését” és az ott élők elvándoroltatását vetítette előre. „Ez egy jó terv, és valódi különbséget jelentene. Egyszerűen azt jelenti: akik Gázából el akarnak menni, elmehetnek” – mondta az izraeli miniszterelnök.

Hozzátette: Trump nemrég telefonon is megerősítette személyes támogatását, így cáfolva azokat a híreszteléseket, miszerint megromlott volna a viszony Izrael és Washington között.

Netanjahu megjegyezte, hogy kész egy ideiglenes tűzszünetre is, ha az a túszok elengedését szolgálja.

Izraeli hírszerzési információk szerint a Hamász által fogva tartott 58 túsz közül csupán húszan élhetnek még.

A Hamász viszont csak akkor hajlandó a teljes túszcsere-megállapodásra, ha Izrael kivonul Gázából, és leállítja a katonai műveleteket – a fegyverletételre és vezetőik száműzetésére irányuló izraeli követeléseket elutasítják.

A nemzetközi közösség egyre erősebben bírálja Izrael katonai fellépését: az Egyesült Királyság felfüggesztette a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Izraellel, Kanada és Franciaország pedig „konkrét lépéseket” helyezett kilátásba a hadműveletek megfékezésére.

Az Európai Unió is felülvizsgálja Izraellel kötött kereskedelmi egyezményét. Netanjahu válasza nem késett: „Szégyen, hogy Nagy-Britannia nem a Hamászra, hanem egy olyan nőre szab ki szankciókat, akit naponta fenyegetnek Júdeában és Szamáriában.”

Netanjahu zárásként ismételten kijelentette:

Aki most a háború leállítására szólít fel, az valójában a Hamász hatalomban tartását követeli.”

Izrael tehát nem hajlandó kompromisszumra, csak a feltételek teljesülése után jöhet el a béke – de az már nem a mostani Gáza lesz. (mandiner.hu)

Köszönjük, hogy elolvasta a KIFO hírlevelet.

Kedves Barátaim!

Végéhez közeledik a tavaszi menetelés, elérkeztünk a nyári szünet előtti utolsó előadáshoz.

Isten kegyelméből újrakezdés a hagyományos augusztus 19-i – ezúttal 38. – Erdélyi Művészek Leányfalun kiállítás és pódiumest alkalmával, majd szeptembertől tovább a szokott ütemben, remélhetőleg a második péntekeken.

Kérem a hívogatót továbbítani baráti, ismerősi körben.

Változatlan szeretettel és barátsággal várok minden érdeklődőt: 

                               Szász István Tas

KÖZLEMÉNY

Ma is a kommunizmus átkos örökségével viaskodunk

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását minden év február 25-én a magyar Országgyűlés rendelte el 2000-ben. Négy évre rá felavatták Nagyváradon azt az emléktáblát, amely a Partiumi Keresztény Egyetem Teleki utca 27. szám alatti székházának belső udvarán, az ún. partiumi panteonban található. Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Rózsás János ((1926–2012) egykori Gulag-fogoly leplezte le. Azóta mindig itt hajtanak fejet a váradi magyar polgári-nemzeti oldal képviselői az emléknapon.

Idén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hirdette meg a megemlékezést. Nagy József Barna, az EMNT régióelnöke köszöntötte az emléktáblánál február 25-én délben megjelenteket, majd átadta a szót Tőkés Lászlónak, az EMNT alapító elnökének. A püspök rövid történeti áttekintés után emlékeztetett: a világuralomra törő kommunizmus a Sátán uralmát honosította meg ott, ahol elterjedt, s egyik legfőbb jellemzője az istentelenség, az ateizmus volt. Urai saját magukat állították Isten helyére az Antikrisztus képében. A Gonosz Birodalmát ma már egyaránt nevezzük gyilkos rezsimnek és vérszomjas rendszernek, ami több mint százmillió embert pusztított el az idők során, sokszorosát a nácizmusnak tulajdonítható áldozatoknak. Mi magyarok is alaposan megszenvedtük a kommunista diktatúrákat, előbb 1919-ben „uszultak ránk az ordas eszmék”, majd éppen nyolcvan évvel ezelőtt kezdték elhurcolni a Gulag-haláltáborokba felmenőinket a szovjetek. De a „nemzeti kommunistáink” is kivették részüket a népirtásból, Magyarországon és Romániában egyaránt.

Tőkés László rámutatott: a diktatúrák a mi gyengeségeinkre, félelmeinkre, megalkuvásainkra is építettek, ezek voltak a rezsimek tartópillérei. A 35 évvel ezelőtti eseményekre utalva felemelő közös élményünkként emelte ki éppen ezen félelmeink leküzdését: erőt vettünk akkor gyengeségünkön, megtörtük hallgatásunkat, szabadságkövetelő kiáltásaink és reménységet adó imádságaink célba értek. Még akkor is, ha pár hónap múlva már újból követelni kellett a kommunizmussal való végső leszámolást – lásd az 1990. márciusi Temesvári kiáltványt –, még akkor is, ha ma is, annyi év után is annak átkos örökségével viaskodunk.

Emlékbeszéde végén a püspök felidézte, hogy az elmúlt három és fél évtizedben számtalanszor kísértett életünkben az egykori diktatúra, amely bűncselekményszámba menő asszimilációs és homogenizációs politikát folytatott a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek ellen. Nem is olyan régen még biztonsági kockázatnak minősítette a román nemzetállam titkosszolgálata a magyar kisebbséget. Amelynek számbeli apadása nem csak a „természetes” demográfiai folyamatoknak tulajdonítható… 

Végezetül az EMNT és Erdélyi Magyar Néppárt nevében annak helyi vezetői, a volt politikai foglyok reprezentánsaként pedig Duma István helyezték el a tisztelet a bronz domborműves tábla alatt, amelyen Jékely Zoltán verssora áll: „Kiket kiirtott az idő gazul”. A megemlékezés a Szózat eléneklésével és áldásmondással zárult.

         Nagyvárad, 2025. február 25.

Tőkés László  EMNT-elnök sajtóirodája                              

Calin Georgescu  a megmentő ?

katt ide >>>  roman melyallam

Megjelent a VÁRAD április száma

A Nagyváradon szerkesztett VÁRAD című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2024. évi 4. száma most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.

A lapindító Restitutio in integrum rovat a múlt rendszerben megbélyegzett bihari születésű költő, Erdélyi József (1896–1978) Lovaspóló a Vérmezőn című versét hozza előtérbe. Prózai írásokkal Zenta László, Szili István, Wessely György magyarországi, Szentgyörgyi László és P. Buzogány Árpád székelyföldi, valamint Kovács-Széles Andrea partiumi szerzők szerepelnek a lapszámban. Verssel ezúttal Lipcsei Márta, Benő Attila, Debreczeny György, Fábián Judit és Ványai Fehér József jelentkezik, továbbá Hellmut Seiler német költő, akinek a fordítója a kolozsvári Benő Eszter. 

A szám képzőművészét, Csordás Piski Ibolyát Tóth Hajnal mutatja be Újrahasznosítás, újraértelmezés, átlényegülés című írásában, de ugyanő közöl interjút Kalapács József rockzenésszel, aki erdélyi és partiumi miniturnén vett részt budapesti együttesével a romániai Cargo együttessel közösen. Lencar Péter ezúttal az Érdekvédelmi terület című filmdrámáról ír, míg Fried Noémi Lujza Megállítani Arturo Uit címmel a váradi társulat Brecht-bemutatójáról.

Helytörténeti vonatkozásúak Gurzó K. Enikő (Mi köti össze Munkácsyt Nagyváraddal?), Farkas László (A nagyváradi Vulcan-szobor avatási ünnepsége 1927-ben) és Szilágyi Gyula (Találkozásaim Tabéry Gézával) írásai. Haraji Adalbert miniesszéjében a szegénység ördögi körének megtörési esélyeit járja körül.

Minden könyvnek két szerzője van – ez alatt a cím alatt található a VÁRAD áprilisi számában egy tudósítás az egyik legismertebb kortárs román író, a több alkalommal irodalmi Nobel-díjra jelölt Mircea Cărtărescu találkozójáról az olvasókkal. Akik ezúttal is megtalálják a friss lapszámban Barabás Zsuzsa keresztrejtvényét, a megfejtés beküldésével előfizetést lehet nyerni.

A szerkesztőség e-mail címe: varadszerkesztoseg@gmail.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.

Palkó Sándor László   / elhangzott Sokorópátkán az Összetartozás Kapuja avató ünnepségén.

Tisztelt Egybegyűltek!

Nagybátyám hajlott korára való tekintettel kért meg, hogy tolmácsoljam a gondolatait.

Tisztelt MAGYAROK!

Határon innen és túl.

Tisztelt Mindenki!

Először is köszönöm a meghívást.

Nagy megtiszteltetés és kicsit megnyugtató is itt állni most.

Megtiszteltetés, ezen helyen együtt lenni azokkal, akik ennek az összefogásnak az élére állva megvalósítottak egy olyan székely kaput, mely egyedülálló a maga nemében.

Köszönöm a meghívást Vajda Péternek az ötletgazdának.

Ezen a megemlékezésen meghívott vendégnek lenni MEGTISZTELTETÉS.

Kicsit megnyugtató is, hogy az anyaország nem felejti el és nem engedi elfelejteni minden magyarok  történetének LEGNAGYOBB megpróbáltatását.

KÖSZÖNÖM.

A történelem, a MAGYAROK TÖRTÉNELMÉ -nek több ezer éve alatt ilyen szűkre sohasem mérték a megmaradásunkat, mint 1920.június 4-én.

Akkor elvették nemcsak a területeink és lakosságunk 2/3-át, hanem elvették a következő ÉVSZÁZADUNKAT, a tartós újra egymásra találásunk esélyét.

MAGYAR és MAGYAR    MAGYAR és SZÉKELY közt

ÉN (A NAGYBÁTYÁM) BUKOVINAI SZÉKELYEK GYERMEKEKÉNT megéltem ezen összetartozni vágyás akaratának  MINDEN STÁCIÓJÁT.

A MI GOLGOTÁNK 1764. január 7-én kezdődött és a huszadik század közepén érte el a LEGNAGYOBB mélységét.

Albert Gábor: EMELT FŐVEL című könyve bemutatja

ezen a székelységen belül is leghátrahagyottabb SZÉKELYEK, a BUKOVINAI SZÉKELYEK azon útján:

MELY A HADIK ANDRÁS által kormányzott területekről - BÁNÁTON keresztül -  vezetett a megmaradt MAGYARORSZÁGRA.

Egy történetet szeretnék elmesélni, ami velem - NAGYBÁTYÁMMAL - történt meg a menekülés során:

            1944. SZIKICS

Ekkor már 4 éve éltek a szüleim a Bánáti Istensegítsen.  1944.októbere.

Édesapám elmondásából tudom, hogy 1944. októberében kijöttek hozzánk a szerb faluvezetés előjárói.

MEGKÉRDEZTÉK ÉDESAPÁMAT:  MILYEN ÁLLAMPOLGÁR AKAR LENNI?

Ő azt felelte:

                     "MAGYARNAK SZÜLETTEM és MAGYARKÉNT is AKAROK MEGHALNI."

Ezzel a válasszal elmentek, majd 1 óra múlva visszajöttek, azzal, hogy:

"Egy órát kap az összecsomagolásra és álljon a piactér elejébe, de a csomag nem lehet 6kg-nál nehezebb."

Befogta a lovakat és úgy mentünk le a piactérre.

A lovaskocsiról leszállították a partizánok és a csomag lecsökkentésére utasították.

     ÉDESAPÁM "NYAKAS SZÉKELY EMBER"-ként ellenállt.

Erre közölték vele, hogy elrettentő példaként a falhoz állítják és itt helyben kivégzik.

Ő megfogta a csomagokat és a falhoz állva maga mellérakta azzal a mondattal, hogy:

   "HA MEGHALOK, LEGALÁBB TUDJÁK MEG, HOGY MIÉRT?

HATAN vagyunk, ezt a csomagot nem adom, maradt ott elég."

Ekkor partizánok parancsnoka utasította a kivégzésre elszántakat, hogy  FEJEZZÉK EZT BE!

Majd szólt édesapámnak, hogy: "Palkó bácsi menjen vissza és üljenek fel a kocsira."

(DE, közben odasúgta a partizánjainak, hogy a jobbik lovat fogják ki a kocsi elől.)

Így csak lassan tudtunk haladni, a hideg esős, szeles őszi időben így értünk SZIKICS-re.

Én addigra már nagyobb megbetegedtem, torokgyíkot kaptam.

Már a gyertyát is a kezembe szorították, mivel mégcsak egyéves voltam,  hogy keresztényként haljak meg.

Ekkor az huruttól elzáródott légcsövem egy nagy köhögéssel megszabadul attól a dugótól, ami miatt fulladoztam.

Így menekültem meg ÉN és így menekültünk azokban a napokban, hetekben.

HÁT, ÍGY TÖRTÉNT.  NEHÉZ IDŐK VOLTAK.

E kapu számomra nemcsak egy "A" SZÉKELYKAPU lesz, hanem HÍD mely legközelebb hozza hozzám őseim földét és az ott élőket.

Ha egészségem engedi rendszeresen meglátogatom e - SZÁMOMRA - szent helyet.

Köszönöm a figyelmet.

Köszönöm az ÖSSZETARTOZÁSUNK!

ÉLJEN MAGYARORSZÁG!  ÉLJEN ERDÉLY!        

Felavatták a nagybányai művésztelep alapítóinak szobrát Nagybányán

Erdély  2023. május 12., 18:05

Fotó: RMDSZ/Facebook

A nagybányai művésztelep alapítóit - Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt - ábrázoló szoborcsoportot avattak pénteken Nagybányán, az erdélyi város régi főterén.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerette volna felállítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A város régi főterén felállított alkotás Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket. A bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakok nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.

A pénteki szoboravatón mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnökhelyettese a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, hogy több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. "Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben - kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (…)

A Maszol hírportál beszámolója szerint a szoboravatón Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja is felszólalt, aki úgy vélte, hogy a nagybányai szoboravató útmutató a jövő generációinak is. Kiemelte, hogy a kezdeményezést politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatták, így szerinte a közös ünnep "friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk". "A nagybányai művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék" - idézte a vezető konzult a Maszol.

A hírportál szerint Pap Zsolt István alpolgármester úgy fogalmazott, nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van Nagybánya főterén, és emlékeztetett arra, hogy a szoborállítás régi vágya a helyi közösségnek. Catalin Chereches polgármester azt emelte ki, hogy el kell ismerni a közös értékeket, a pozitív példát, azokat, akik hírét vitték a városnak a világban.

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten.

A 120 ezer lakosú Nagybányán a lakosság mintegy tíz százaléka magyar nemzetiségű.

                                                                                                                                         (Székelyföld ma, részletek)

EMLÉKKŐ ÉS EMLÉKHELY AVATÁS

A GYŐRI ERDÉLYI KÖR, fennállásának 33. évfordulóján, emlékkövet és emlékhelyet avatott, fel.

2019-ben megálmodott tervünk vált valóra, hogy nyomot hagyjunk magunk után és egy olyan teret alakíthassunk ki, ahol találkozhatunk és akár rendezvényeket is tudunk szervezni.

2022 október 14. a Győr Rózsák-terén, 15 ó.-kor, egy kis változatos műsorral egybekötve avattuk fel a faragott, feliratos, 3 tonnás Erdélyből hozott márványkövet.

A megnyitó beszédet Pintye Tamás (elnök) fogalmazta meg:

Szeretettel köszöntöm Győr város vezetését, meghívott vendégeinket, testvérvárosaink képviselőit, egyesületi tagjainkat, barátainkat.

Hosszú, göröngyös utat tettünk meg az Erdélyben tomboló diktatúrát követően. Az áttelepültek, a menekültek keresték, majd sorra megtalálták új hazájukat. Nem mentük nyugatra meggazdagodni, hanem itt maradtunk, magyaroknak maradni, gyermekeinket az anyaországban felnevelni. Magunkkal hoztuk értékeinket, hagyományainkat, szakmánkat, tudásunkat, és mindezt az új haza érdekében akartuk-akarjuk felhasználni.

Magyarország elsőként bejegyzett erdélyi egyesülete a GYEK,  2019-ben volt harminc éves.  A jubileumot igyekeztünk méltóképpen megünnepelni, és azt egy fotókkal teli jubileumi kiadvánnyal koronáztuk meg. Ahogyan a kiadványunk címe „Voltunk-leszünk” is kifejezi: szilárd bennünk a belső kényszer, hogy nyomot hagyjunk magunk után.  Ehhez kapcsolódott az elhatározás, hogy utóbb egy találkozóhelyet alakítsunk ki a szabadtéri rendezvények részére. Köszönjük polg . m. Úrnak, és a városvezetésnek a segítségét, hogy e helyet részünkre biztosította.  Egyben szándékunkat fejezzük ki, hogy e helyet a jövőben továbbfejlesszük.

Legyen ez a faragott, feliratos kő annak jele, hogy létezünk, és további céljaink vannak. Hiszen az erdélyi szellemiség lényege a magyarságtudat őrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak.

Rövid köszöntőmet e kőhöz kapcsolódó, ide illőnek érzett egyik régebbi versemmel szeretném befejezni.               

                K Ő

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45

- a Maszol.ro portálról

Közben folynak a perek a vakcinagyártó cégek, biolaborok ellen, de erről a média hallgat.