www.sorsunk.net
* S o r s u n k é r t *
erdélyieknek, magyaroknak, szerte a világon
  • ÚTMUTATÓ
    • AKTUÁLIS
  • RÓLUNK
    • Kiadványterv
  • Kapcsolat
  • Tudósítás
  • Híroldal
  • Támogatás
  • BLOGOK
    • Ábrám Zoltán
    • Ágoston András
    • Gyárfás András
    • Hajdu Zoltán
    • Kiss Székely Zoltán
    • Szász István Tas
    • Reményi Tibor
    • Nagy Major Gábor
    • Nagyvarjasi Szabó István
  • Közélet
  • Fórum
  • Jegyzetek
    • Balabás István
  • Interjú
  • V.D.T.A.
  • SZ.N.T.
  • História
    • Medgyes krónikája
    • Erdélyi fejedelmeink
    • EKOSZ története
    • Dr .Búzás Gábor
  • Irodalom
    • Versek-Irodalom
  • Mühely
    • Máté Pál
  • Sorsok
  • Tudomány
  • Értékeink
  • Könyvbemutató
  • In memoriam
  • Gyerekeknek
    • Tanulságos mesék
    • Csodakereső mesék
    • Árva-egy okos ló
  • Üzenetek
  • Krix-krax
  • Főszerki
  • Webszerki
    • Impresszum
  • Trianon
    • Tündérország
  • Aranykor
  • Két év múltán
  • Wass Albert
  • Linkek
  • Egyetlen otthonunk
  • Háború
  • VALLÁSrovat
  • Segítsünk
  • *ARCHIVUM*

Felavatták a nagybányai művésztelep alapítóinak szobrát Nagybányán

Erdély  2023. május 12., 18:05

Fotó: RMDSZ/Facebook

A nagybányai művésztelep alapítóit - Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt - ábrázoló szoborcsoportot avattak pénteken Nagybányán, az erdélyi város régi főterén.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerette volna felállítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A város régi főterén felállított alkotás Hollósy Simonnak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának, Thorma Jánosnak és Ferenczy Károlynak állít emléket. A bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakok nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.

A pénteki szoboravatón mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnökhelyettese a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, hogy több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. "Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben - kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort (…)

A Maszol hírportál beszámolója szerint a szoboravatón Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja is felszólalt, aki úgy vélte, hogy a nagybányai szoboravató útmutató a jövő generációinak is. Kiemelte, hogy a kezdeményezést politikai színezettől vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatták, így szerinte a közös ünnep "friss levegőt jelent abban a világban, amiben sokszor műport lélegzünk". "A nagybányai művésztelep egy olyan közös nevező, amire románok és magyarok joggal büszkék" - idézte a vezető konzult a Maszol.

A hírportál szerint Pap Zsolt István alpolgármester úgy fogalmazott, nem kérdés, hogy az alapítók szobrának méltó helye van Nagybánya főterén, és emlékeztetett arra, hogy a szoborállítás régi vágya a helyi közösségnek. Catalin Chereches polgármester azt emelte ki, hogy el kell ismerni a közös értékeket, a pozitív példát, azokat, akik hírét vitték a városnak a világban.

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten.

A 120 ezer lakosú Nagybányán a lakosság mintegy tíz százaléka magyar nemzetiségű.

                                                                                                                                         (Székelyföld ma, részletek)

Tisztelt Címzett!

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, valamint Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala és a „G.M. Zamfirescu” Kulturális Központ nevében ez úton  tájékoztatom, hogy

2023. május 15-e és 17-e között

„Szatmári  megemlékezések évfordulók jegyében”

címmel  születésük és haláluk kerek évfordulója alkalmából

Páskándi Géza költő-, dráma- és prózaíróra,

Szilágyi Domokos költőre, esszéíróra,

Dsida Jenő költőre,

Markovits Rodion prózaíróra

és Jakabffy Elemér folyóirat-szerkesztőre, kisebbségpolitikusra emlékezünk.

             Üdvözlettel: Muzsnay Árpád                              Szatmárnémeti, 2023. május 2.

Ki a köznek él, annak élni érdemes

Az unitárius egyház tanácstermében került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége által adományozott oklevelek átadására. Több mint két évtizeddel ezelőtt ez a helyszín adott otthont a két díjazott tárgyi kiállításának, mely a világháborús (doni) áldozatoknak állított emléket. Azóta évről évre megemlékeztek az EMKE szervezésében, és Erdélyben nemcsak kezdeményezői, hanem hűséges ápolói voltak a doni emlékezetnek. Ábrám Zoltán, az EMKE területi alelnöke adta át az okleveleket az egyesület jelszavának kíséretében: “Ki a köznek él, annak élni érdemes.”

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület oklevelet adományozott Berekméri Árpád-Róbert történésznek, levéltárosnak, „a második világháború erdélyi vonatkozásai kutatójának, a doni áldozatokra való megemlékezések szervezésében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”, valamint Benkő József történésznek, hagyományőrzőnek, „világháborús tárgyi magángyűjtemény létrehozójának, a doni áldozatokra való megemlékezések szervezésében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”. Laudációt mondott Spielmann Mihály és Nagy László, korábbi EMKE-oklevelesek. Az EMKE alelnöke mecénás oklevelet adott át – és egyúttal méltatta -  Jeremiás László vállalkozónak, az Optica-Optofarm Kft. létrehozójának „a magyar közösségi, közművelődési élet támogatása érdekében kifejtett tevékenysége iránti elismerésül”. A családias rendezvényen Henn János színművész Székely János verseit tolmácsolta.                                                                                                                         DR. ÁBRÁM ZOLTÁN               

KÖZLEMÉNY

Tőkés László Kárpátalján járt

2023. április 22-én Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 33. tisztújító közgyűlésén.  Az ukrán rezsim feketelistáján szereplő, önkéntes száműzetésben élő Brenzovics László elnök kényszerű távollétében az érdekvédelmi szervezet Barta József alelnök irányításával tartotta ülését, mintegy 200 területi küldött elszánt és méltóságteljes részvételével. Az elnök a jelentését videoközvetítés útján tartotta meg.

A meghívott vendégek sorában köszöntőbeszédet mondtak – többek között – Tőkés László, az EMNT elnöke, Gál Kinga európai képviselő, a Fidesz alelnöke (videó útján), Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Turos Lóránd szenátor az RMDSZ nevében, Köteles László, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség alelnöke, valamint Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács magyarbarátnak számító elnöke.

Tőkés László beszédében testvéri szolidaritását fejezte ki a kimondhatatlan megpróbáltatásokat szenvedő Ukrajna egész népe, kiváltképpen pedig a kárpátaljai magyarság, Románia állampolgáraként ugyanakkor az ukrajnai románok, továbbá a hontalanság útját járó, több milliónyi menekült iránt. Tavalyi kárpátaljai látogatásait felidézve, külön is szólt arról a páratlan testvéri együttérzésről, mely a háborút szenvedő és az országból elmenekülni kényszerülő ukránok, köztük is pedig a szenvedő magyarok iránti odaadó segítségnyújtásban nyilvánul meg. Jelképes ajándék és erkölcsi támogatás gyanánt mutatta fel és nyújtotta át a közgyűlésnek azt az angol nyelvű becses könyvet, mely Struggle for survival (Küzdelem a túlélésért) címen  az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (Platform of European Memory and Conscience) kiadásában röviddel ezelőtt jelent meg Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő előszavával, jeles kárpátaljai szerzők tollából, s amely az Ukrajnában élő magyar közösség sanyarú helyzetét és fennmaradásáért vívott harcát mutatja be a nemzetközi nyilvánosság előtt. A Platform, melynek védnöki testületében Tőkés László is helyet foglal, Szilágyi Zsolt romániai vezetőségi tag javaslatára és közreműködésével adta ki a kárpátaljai közösségünk védelmére szolgáló kiadványt.

Az EMNT elnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy amikor beköszönt a béke, az ukrán állam felülvizsgálja és módosítani fogja a kisebbségeit súlyosan diszkrimináló kisebbségi, tanügyi és médiatörvényeket, és ezáltal az európai integrációja útjában álló ezen akadályokat is elhárítja. „Távozz tőlem, Sátán!” – idézte a püspök Jézus szavát, aki egyedül késztetheti meghátrálásra a háborúskodó ördögi gonoszság sötét erőit. A kárpátaljai magyar közösség legfőbb feladata a szülőföldjén való megmaradás – idézte a KMKSZ nemes célkitűzését, reményét és jókívánságát fejezve ki az iránt, hogy Verecke honfoglaló népe valóban meg fog maradni ősei szállásterületén.

A KMKSZ végezetül megválasztotta tisztségviselőit. Brenzovics László elnök újabb három évre nyerte el a Szövetség maradéktalan bizalmát.

Nagyvárad, 2023. április 24.   Tőkés László  EMNT-elnök  sajtóirodája                                                      

Lázár János közlekedési minisztert kérdezte a Krónika riportere

        2023. március 3. (Néhány részlet, szerkesztett szöveg)

Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Elmondta, a magyar kormány arra törekszik, hogy a folyamatban lévő határon túli beruházásokat be lehessen fejezni, új projektekre azonban az idei költségvetés nem ad lehetőséget. Szerinte Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés Felkereste az RMDSZ kolozsvári szervezetét megbeszélést folytatott a történelmi magyar egyházak vezetőivel, ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, a Szent Mihály-templomba, este pedig magyar egyetemi hallgatókkal beszélgetett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.

Lázár János Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából érkezett Szatmárnémetibe, a Szilágyságba és Kolozsvárra, hogy számba vegye a magyar közösségek vagy a történelmi egyházak által anyaországi finanszírozásból végrehajtott beruházásokat, és segítséget nyújtson ezek befejezése érdekében. „Számos rendezetlen ügyünk van, ami részben kormányzati ígéret vagy éppen folyamatban lévő beruházás, amely az infláció és a háború miatt jelentős mértékű áremelkedésen mentek keresztül, emiatt kompenzálnunk kell a hiányzó részeket. Jó néhány olyan beruházás fut Erdély-szerte, amelyet a magyar kormány támogatott, ezek elkezdődtek, de jelen pillanatban forráshiányosak, vagy konkrétan ígéret született ezekre, de nem valósultak meg”

A tárcavezető elmondta, a támogatáspolitika terén első lépés „lezárni a múltat”, a megtett ígéreteket megpróbálja teljesíteni a magyar kormány, és minden, folyamatban lévő beruházást korrektül sikerüljön befejezni. Ugyanakkor gondoskodni kell a szervezetek, struktúrák, intézmények zökkenőmentes működtetéséről, az oktatási – középiskolai, egyetemi – finanszírozásról, családtámogatásról, óvodaépítésről, ami szerinte legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit épít a külhoni területeken az anyaország. Ugyanakkor Magyarország a 2023-as költségvetés tekintetében nincs abban a helyzetben, hogy jelentős új beruházásokba fogjon, elég a folyamatban lévő fejlesztések befejezése. „Ha ezeket befejezzük 2024-ben, akkor gondolkodhatunk arról, hogy 2025-26-ban miket fogunk csinálni. Ez a realitás, erre kell mindenkinek készülni. A kérdésre, mi a véleménye az immár kivitelezővel is rendelkező kolozsvári metróprojektről, Lázár János előrebocsátotta, nagy hiba lenne részéről, ha a magyar kormány minisztereként, vagy magyar állampolgárként venné a bátorságot, és beleszólna az erdélyi magyarság, Románia ügyeibe. Elárulta, azt tapasztalja ugyanakkor, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődő város, Erdély, Románia „címervárosa”, amelyben szerinte robbanásszerű a gazdasági, társadalmi változás, fejlődés. „Ezt nyilvánvalóan le kell követni közlekedési infrastruktúrával…

Magyarország szeretne gyorsvasút-programot indítani Közép-Európában, mégpedig a kincses város bevonásával. Közölte, a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasútvonal 2024-25-re tervezett befejezésével párhuzamosan kötöttpályás nagyberuházást kezdeményeznek a magyar hatóságok. „Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötöttpálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között”… Úgy véli, érdemi minőségi javulást eredményezne Magyarország és Románia együttműködésében, ha három és fél óra alatt meg lehetne tenni a Budapest és a kincses város közötti távolságot vasúton. A krónika emlékeztetett, hogy a román hatóságok megbízásából a kivitelező már nekilátott a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal 166 kilométeres szakasza korszerűsítésének és villamosításának, ami a tervek szerint lehetővé tenné, hogy a személyvonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek óránként. Ennek kapcsán elmondta, valóban beindult a fejlesztés, csak az a kérdés, hogy ez a vasútvonal mennyiben gyorsítható még, milyen további kapacitást bír el…

Megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrég aláírt kormányrendelet erre az évre 14 millió eurót, jövőre pedig ugyanekkora összeget irányoz elő a szatmárnémeti Pannónia Szálló helyreállítására. A patinás, ám mára leromlott állapotú épületet 2018-ban vásárolta meg a magyar állam tulajdonában lévő Manevi társaság, amely azonban ígérete ellenére nem újította fel. „Mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. Nekünk, magyaroknak ezek az épületek többet érnek, mint másnak, érzelmi elköteleződésünk van eme épületek iránt, számunkra ez presztízskérdés” Elismerte, volt törekvés a magyar állam részéről a kolozsvári New York Szálló (ma Continental) megvásárlására, ám jelenleg ez nincs napirenden.

Semjén Zsolt

…Csillagok, akik utat mutatnak nekünk …

Amikor a nemzet a világpolitika viharaiban útkereszteződésnél áll, érdemes azokra a csillagokra tekinteni, akik utat mutatnak – mondta a miniszterelnök-helyettes a leányfalui Ravasz László-emlékház Márton Áron-kiállításának megnyitóján február 25-én.

Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – mondta Semjén Zsolt. Rámutatott: ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy személyükben demonstrálták azt is, hogy a kereszténység és a magyarság, a nemzethez való tartozás nem egymással szemben áll, hanem egymásra utal. Mint fogalmazott, a magyaroknak az egyetemes emberiség szempontjából elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi, magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek, és ők ezt a magyarságot akarták megőrizni.

Hozzátette: azért maradtunk meg, mert volt egy Szent István királyunk; Ravasz László, Ordass Lajos, Mindszenty József és Márton Áron pedig a Szent István-i fundamentumra épített, a kereszténységre és a magyarságra…. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában.

Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás a leányfalui Ravasz László-emlékházban látható.

(Magyar Nemzet – online, részletek)

Tudósítás a Szilágyságból

A nevem Thököly Vajk, szilágysagi költő.


- Már több mint húsz éve írok verseket, ezt eddig hat könyvben jelentettem meg, és a verseim több mint harminc előadó megzenésítette, a Fölszállott a páva előadóitól kezdve neves magyar rock zenekarokig. A mai felgyorsult világban az emberek már egyre kevesebben olvasnak verset, érdeklődnek a kultúra iránt, ezért Fábián Zoltán előadóművész barátommal úgy gondoltuk, hogy a dalt, a verset, a kortárs hangot elvisszük mi az embereknek. Így született meg egy egyedi akusztikus -zenés irodalmi műsorunk, előadásunk.Csak a tavalyi évben több mint negyven helyszínen szolgáltunk kicsi falvaktól kezdve nagy városokig.  Ha lenne rá igény szívesen elmennénk az Önök vidékére, községébe, városába is. Csatoltam videókat, képeket, médiatartalmakat,Tv és rádió riportokat, leírást magunkról Önnek, hogy lássa kik is vagyunk és milyen értékeket képviselünk, hordozunk, de az interneten a közösségi oldalakon, is elérhetők verseink, dalaink.

Jó szívvel tudom ajánlani ezen akusztikus-zenés, verses kulturális műsort Fábián Zoltán saját dalaival, és megzenésített verseimmel, jómagam pedig költeményeim szavalataival. Ezenkívül mivel ezen évben Petőfi Sándor születésének 200-ik évfordulójára is emlékezünk, az Ő gondolatai is felcsendülnek mint versben, mint dalban műsorunkban.  Hiszem, hogy terápiával szolgálunk az emberi léleknek. Azért is tartom e küldetést, szolgálatot fontosnak, mert én is és Fábián Zoltán is olyan emberi értékeket hordozunk szívünkben, dalainkban, verseinkben, amelyekre a mai felgyorsult, sokszor önmagából kiforduló világban szükség van. Mert egy kicsit reményt adnak, egy kicsit megerősítik hitünk, gyökereink, múltunk, jelenünk, jövőnk.

Előadásunk megállja a helyét, templomban, kulturális központban, iskolában, vagy bármilyen színpadon, ahol igény van a magyar kortárs kultúrára.

Kérem nézze meg képeink, videóink és tiszteljen meg válaszával.

Elérhetőségünk Thököly Vajk 0040740526620 (Szilágyzovány) thokolyvajk@gmail.com

                          Fábián Zoltán  0036203827503 (Kosd)   fabianzoltan87@gmail.com

Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette

Magyar Nemzet
Forrás: MTI  2022.12.15. 18:24 
Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette

A háláját fejezte ki Tőkés László a temesváriaknak a romániai kommunista diktatúrát megdöntő, 1989-es forradalom kezdetének 33. évfordulóján tartott temesvári sajtótájékoztatón, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért is hálás, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak.

A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget.

Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért, nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később, egy Temesvár melletti erdőben találták meg.

Tőkés László: Érzéseim nincsenek, csak reményeim

Este hét órakor bezártak a szavazókörök, feszült hangulatnak egyelőre nincs nyoma a Bálnánál.

Hozzátette: arra nem számított, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát. Ezért küldte haza a tiltakozókat.

A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet.  Ennek a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza   – jelentette ki.

Úgy vélte azonban hogy Isten akarata teljesült abban is, hogy az emberek nem hallgattak rá, és nem mentek haza.

Én magam ilyen forgatókönyvet nem tudtam volna írni azokban a napokban. Ma is elismeréssel tartozom azoknak, akik a forradalmi mozgalmat elindították

– jelentette ki Tőkés László.

Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december 16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.

A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában. Temesváron december 16–20. között, Bukarestben december 21–22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok.

EMLÉKKŐ ÉS EMLÉKHELY AVATÁS






A GYŐRI ERDÉLYI KÖR, fennállásának 33. évfordulóján, emlékkövet és emlékhelyet avatott, fel.

2019-ben megálmodott tervünk vált valóra, hogy nyomot hagyjunk magunk után és egy olyan teret alakíthassunk ki, ahol találkozhatunk és akár rendezvényeket is tudunk szervezni.

2022 október 14. a Győr Rózsák-terén, 15 ó.-kor, egy kis változatos műsorral egybekötve avattuk fel a faragott, feliratos, 3 tonnás Erdélyből hozott márványkövet.


A megnyitó beszédet Pintye Tamás (elnök) fogalmazta meg:

Szeretettel köszöntöm Győr város vezetését, meghívott vendégeinket, testvérvárosaink képviselőit, egyesületi tagjainkat, barátainkat.

Hosszú, göröngyös utat tettünk meg az Erdélyben tomboló diktatúrát követően. Az áttelepültek, a menekültek keresték, majd sorra megtalálták új hazájukat. Nem mentük nyugatra meggazdagodni, hanem itt maradtunk, magyaroknak maradni, gyermekeinket az anyaországban felnevelni. Magunkkal hoztuk értékeinket, hagyományainkat, szakmánkat, tudásunkat, és mindezt az új haza érdekében akartuk-akarjuk felhasználni.

Magyarország elsőként bejegyzett erdélyi egyesülete a GYEK,  2019-ben volt harminc éves.  A jubileumot igyekeztünk méltóképpen megünnepelni, és azt egy fotókkal teli jubileumi kiadvánnyal koronáztuk meg. Ahogyan a kiadványunk címe „Voltunk-leszünk” is kifejezi: szilárd bennünk a belső kényszer, hogy nyomot hagyjunk magunk után.  Ehhez kapcsolódott az elhatározás, hogy utóbb egy találkozóhelyet alakítsunk ki a szabadtéri rendezvények részére. Köszönjük polg . m. Úrnak, és a városvezetésnek a segítségét, hogy e helyet részünkre biztosította.  Egyben szándékunkat fejezzük ki, hogy e helyet a jövőben továbbfejlesszük.

Legyen ez a faragott, feliratos kő annak jele, hogy létezünk, és további céljaink vannak. Hiszen az erdélyi szellemiség lényege a magyarságtudat őrzése és továbbadása a fiatalabb generációknak.

Rövid köszöntőmet e kőhöz kapcsolódó, ide illőnek érzett egyik régebbi versemmel szeretném befejezni.               

K Ő

Beléd botlani nem tanácsos
Te keményen ellenállsz,

Fájdalmat is okozhatsz,

Ha az ember nem vigyáz.


Szilárd vagy, mint a szikla,

Erősen tartod magad,
Konokul őrzöd helyedet

És nem hátrálsz, bár rúgnak.


Lehetsz kerek, szögletes
Repedt, hasadt, kopott
De neked ott kell lenned

Mert így van értelmed.


Vándor megáll melletted

Rád is ülhet, ha fáradt
Fel is vehet, ha kellesz
Valamire neki jó lehetsz.


Nézd a követ, ő néma

De szemlélője e világnak,

Ő mesélhetne oly sokat
Fülelj jól, talán érted.


Ha megérted, nem hiába
Jöttél te is a világra
Hisz életed is válhat Kővé,     ha lelked árva!



Győrött, a Simor János püspök téren felavatták a Székely himnusz emlékművet, mely Csaba királyfit ábrázolja.

   Dr. Dézsi Csaba András polgármester felidézte a székely himnusz születésének és elterjedésének történetét, beszélt arról, hogy apai ágon ő is erdélyi származású. A helyszínre pedig azért esett a választás, mert a gyönyörű platánfák alatt, a tér közepén állva olyan, mintha egy kápolnában lennénk. Mi, magyarok akkor maradhatunk meg magyaroknak, ha összefogunk és együtt mozdulunk, együtt gondolkodunk itt, ezen a területen, amit őseink elfoglaltak. Hiszen az egyetlen nép, akinek érdeke és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, azok mi, magyarok vagyunk!”

   A székely himnusz szövegét Csanády György (1895–1952), zenéjét Mihalik Kálmán (1896–1922) szerezte száz évvel ezelőtt. Az alkotás ünnepélyes átadására a zeneszerző, Mihalik Kálmán halálának századik évfordulóján, szeptember 6-án került sor. Az emlékmű állításának aktualitása még, hogy a székely himnusz idén került be a magyar örökségek közé.

   A Győri Erdélyi Kör kezdeményezésére már tavaly szerették volna méltón megünnepelni a himnusz századik születésnapját, de a járvány és egyéb tényezők miatt ez nem volt lehetséges.

Pintye Tamás, a kör vezetője lapunknak elmondta, az ő ötleteik alapján, a polgármester támogatásával született meg a döntés a szobor felállításáról. A székely himnusz kapcsán pedig arról beszélt, hogy a himnusz terjedéséért és kultuszáért sokat tettek a hazánkban működő erdélyi körök. „Az országos szövetségünk itt Győrben alakult meg 1991-ben. Emlékszem, a kezdeti években, 1989–90-ben még kissé félénken énekeltük, nem tudtuk, hogy az anyaországiak hogyan fogadják. Aztán pár év után már országszerte egyre jobban elterjedt. Mi pedig, győri erdélyiek, 1989 óta őrizzük a székely himnusz kultuszát, immár 33 éve. Nemzettörténetünk kiemelkedő részét képezi, annyi hányattatás, küzdelem, a leszakított-elszakított – akár tömbben, akár szórványban élő – magyarság integrálása, nemzeti kormányunk több évtizednyi erőfeszítésének köszönhetően. Ma már a világ minden sarkában felhangzik a magyar himnusz után a székely himnusz is” – fogalmazott Pintye Tamás.

A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Az alkotó a mitikus Csaba királyfi alakját választotta, aki végiglovagol a Tejúton, aki népének, a székelyeknek mindig segítséget nyújt. Alakja megjelenik a székely himnuszban, ahogy a szikla is, melyre, mint talapzatra, a bronzszobrot tervezte a művész.


A kőtömb elejébe vésték a Csaba királyfi feliratot székely rovásírással és latin betűkkel (magyarul), valamint az oldalára a székely himnusz első versszakát:

                    Ki tudja merre, merre visz a végzet,
                    Göröngyös úton, sötét éjjelen.
                    Vezesd még egyszer győzelemre néped,
                    Csaba királyfi, csillag ösvényen.

                    Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
                    Népek harcának zajló tengerén.
                    Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
                     Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.

Maga a kőtömb csaknem 8 tonna, 1,5 méter magas, ezen foglal helyet a 2,3 méteres bronz alkotás. „A gazdag magyar mondakör, a valós motívumok jelennek meg az alkotáson. Csaba királyfi egyik kezén egy totemállatot, egy turulmadarat tart, amely hozzátartozik népünk mondaköréhez, ezzel együtt a székely himnuszhoz is. Csaba királyfi bal keze az életfás, palmettás díszítésű, övéről lelógó kardján pihen, fegyverzetét honfoglalás kori motívumok díszítik. Az övet csodaszarvasos veretek díszítik, tarsolylemezén az életfa motívum szerepel. Mellkasát lemezes bőrvért fedi, közepén az „Emese álma” legenda a nagyszentmiklósi kincs ábrázolása alapján.

Csaba királyfi legendáját dolgozták fel, Bende Ildikó színművész, Hegedűs Béla hegedűs és a Rábca Néptáncegyüttes táncosainak közreműködésével.






vitéz Kiss-Surányi Csilla törzskapitány                 

Csinód, 2022. Nagyboldogasszony ünnepén

HÉT ÉVES A CSINÓDI ÖKUMENIKUS  KÁPOLNA

Hét esztendővel ezelőtt 3 hónap alatt magyar összefogás eredményeként a csinódi kertünkbe Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére egy ökumenikus csutak- kápolnát építettünk. Ezt a különleges épületet nemcsak a 2014-ben történt balesetem utáni felépülésem okán megfogalmazódott hálaérzetből emeltük, hanem engesztelési céllal és közösségi jövőépítő szándékkal is.

Álomban kapott égi üzenetet teljesítettünk azzal, hogy három hónapon át a családom mindenik tagja a kápolnaépítésnek szentelte az idejét. A építésre buzdító üzenet nem tartalmazta azt, hogy a kápolna milyen legyen és pontosan hol álljon. Mivel mi protestánsokként költöztünk fel egy római katolikus csángók által létrehozott havasi tanyavilágba, úgy gondoltuk, hogy ennek a kápolnának felekzetek felettinek kell lennie. Az Úr mindnyájukat megáldott teremtő erővel. Nekünk ahhoz adott elegendő hitet és erőt, hogy egy olyan kápolnát építsünk, amelyik minden  magyar embernek utat mutathat Isten felé.

A kápolna megváltoztatta az életünket. Általa elfogadókká és befogadókká váltunk, hiszen napi rendszerességgel érkeznek a kertünkbe zarándokok a Kárpát-haza és a Világ minden tájáról. Mindennapjainkban a zarándokok fogadása felülír minden más családi programot, ugyanis mi EGY urat szolgálunk. 

A hét esztendő alatti szolgálatunk alatt nagyon sok kegyelemben volt részünk. Ezek közül most kiemelek hetet:

-         Boldogasszony állandó jelenléte

-         Új emberi kapcsolatok az életünkben

-         Harmadik gyermekünk megszületése–vándorbölcső program elindítása

-         Megtérések a kápolnában

-         Gyógyulások, gyermekáldások - élő szív megjelenése a gyertyalángban

-         Az ÉLŐ HIT ÚTJA 7 stációval (2020)

-         Szent Pio jelenléte a kápolnában

ww.uzvolgye.hu                                          Sepsiszéki Nagy Balázs

A születésnapra több mint 2oo székelyföldi és magyarországi lélek gyűlt össze, többségében római katolikusok, de szép számban reformátusok és unitáriusok is. Miseszolgálatot végzett Kutasi Attila paksi plébános, áldoztatott Farkas Zsombor tisztelendő. Gitáron játszott Dani Mária zenetanár.

Köszönet érte!

Dr. Ábrám Zoltán

Tamási Áron a nemzeti összetartozás jegyében

         Idén egybeesett a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú és a tizenkét éve törvénybe foglalt nemzeti összetartozás napjának időpontja. Másnap, pünkösd vasárnapján az immár tizenkét esztendeje Farkaslakán a Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban felállított nemzeti összetartozás emlékmű előtt hagyomány szerint színvonalas megemlékezést tartottak egyházi és közéleti személyiségek, a helybeli fúvósok, dalárda, vitézek, székely ruhás és ünneplőbe öltözött közösség részvételével. Egyébként a legelső erdélyi trianoni emlékmű, az Apostoli kettős kereszt emlékmű felavatására 2010. június 6-án került sor; a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának.

         „Nincs módunkban kitérni a hűség elől.” Tamási Áron 125 Emlékév – hirdette az óriásplakát, amely szülőföldjén kiemelten a falu szülöttjére irányította a figyelmet. A római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa közötti síron, mint mindig, nemzeti színű szalagok gyűjteménye. Szemben a Hargitáról származó sok tonnás bazalttömb síremlék, “több tonnás hegyi beszéd”, a szülőföldhöz ragaszkodás legjellegzetesebb erdélyi alkotása. A kövön ez a felirat olvasható: “Törzsében székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának.” A faragóművészek, Szervátiusz Jenő és fia, Tibor tiszteletére munkásságukat ismertető fényképkiállítás látogatható az egykori elemi iskola épületében, ahol a Kossuth-díjas író elsajátította a betűvetés rejtélyeit. További két, szabadtéri fotókiállítást tekinthet meg a sírhoz és az emlékműhöz elzarándokoló utas: előbbi a végakarata szerint a szülőfalujában eltemetett Tamási Áron életútját, alkotói pályafutását hozza közelképbe, míg utóbbi a Trianon-emlékmű számos megvilágítását, két tucatnyi arcát mutatja be. Az összkép a szomszédos Ábel bölcsője panzió székely kapujának feliratával zárul: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

         Egyébként ötven éve, az emlékhely létrejötte utáni esztendőben Tamási szülőházát múzeummá nyilvánították, hogy megőrizze az író tárgyi és szellemi jelenlétét. Tamási Áron egy közel százötven éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes házban született 1897. szeptember 19-én. Születésének 125. éve a nemzeti összetartozás jegyében alkalmat nyújt mindannyiunk számára, hogy sírjához elzarándokoljunk, emlékét ápoljuk a nagyvilágban otthont kereső és találó, szülőföldünkhöz ragaszkodó lelkülettel.

Dr. Ábrám Zoltán

Büntetés vagy kegyelem?

            Covid 19 – Büntetés vagy kegyelem? Elgondolkodtató tárlat az elmúlt két év mindennapjairól, reményről és reménytelenségről. Budapesten a hatodik kerületi Szent Teréz templom altemplomában látogatható ez a mindannyiunk számára igen tanulságos kiállítás. A termet megtöltő fényképek két részre oszlanak, a keresztfára feszített Megváltó választja el őket. A bal oldaliak a járvány előtti időszakot idézik fel, míg a jobb oldaliak a koronavírus-járvány idején készültek. Az előbbiek megtelt templomokat, közösségi rendezvényeket, emberekkel zsúfolt utcákat, önfeledt gyermekeket és időseknek szóló öleléseket sorakoztatnak fel, a megszokott világunkat mutatják be. Utóbbiak a járvány ideje alatt bevezetett kényszerintézkedésekhez hozzászoktatott világunkat: papi magány a híveket nélkülöző templomban, maszkos nővérek, kihalt utcák és terek, rács mögötti mély csend. Maszkok, védőöltözetek, fertőtlenítőszerek. Hosszú listán szerepelnek a gyülekezet halottainak nevei és életkora, továbbá a hozzátartozók bejegyzései, imái az elhunytakért, hálaadása az esetleges felépülésért. Külön fényképválogatás mutatja be a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felemelő jeleneteit.

            A 2021-es év sajtófotója zárja a tárlatot. A világ legrangosabbjának számító World Press fényképpályázatra tavaly 130 ország több mint négyezer fotóriportere nevezett be. Az első ölelés – a díjnyertes képen az egyik öregotthon lakóját öt hónap után először ölelték meg, mivel nem fogadhattak látogatókat, de az „ölelésfüggöny” nevű találmánynak köszönhetően az emberek végre újra megölelhették egymást.

            „Kedves látogató! Ha végignézed ezt a tárlatot, és elgondolkodsz az életeden, szívből kívánom, hogy tudd megválaszolni a címben olvasható kérdést, hogy vajon mindez büntetés volt-e vagy kegyelem?” A tárlat itt véget ér, a kérdésre adott válasz azonban még hosszasan érlelődik a látogatóban. Útravalóul szolgál számára a bibliai üzenet: „Én vagyok a kezdet és a vég, a feltámadás és az élet.”, valamint az egyszerű szavak a vendégkönyvből: „Ez jel számunkra. Ajándék, hogy együtt legyünk. Gyakorlat, hogy figyeljünk egymásra. És meg kell értenünk, hogy milyen jel, milyen ajándék és milyen gyakorlat.”

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs
Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45
- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs
Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45
- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs
Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45
- a Maszol.ro portálról

A székelyek lehessenek székelyek – kezdeményezi az RMDSZ a népszámlálási kérdőív módosítását

Borsi Balázs
Borsi Balázs 2022. január 18., kedd, 16:45
- a Maszol.ro portálról
Olvassátok el, mi minden kiderül az oltakozás őrületről és a WHO befolyásoló magatartásáról:     vakcinaháboru

Közben folynak a perek a vakcinagyártó cégek, biolaborok ellen, de erről a média hallgat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán hivatalosan is kérelmezi a 2022-es népszámlálás kérdőívének módosítását, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésre adható válaszok között a magyar mellett alkategóriaként megjelenjen a székely és a csángó regionális identitás is – tudta meg a Maszol. A politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita alakult ki a kérdésről főleg a közösségi médiában. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a népszámlálási kérdőív még csak egy tervezet, amely módosítható, úgy is kell kezelni.

Az RMDSZ 31 esztendeje egy olyan romániai egységes magyar társadalmat épít, amely föl tudja mutatni mindenféle tekintetben azt, hogy teljes értékű közösség és a román állami intézményekkel kiépített viszonyát is ennek függvényében lehet alakítani. „Természetes az, hogy ezen az egységes romániai magyar társadalmon belül vannak különböző regionális identitások. Mi az elmúlt harminc évben és az én RMDSZ-es mandátumom ideje alatt is nagyon hangsúlyosan a regionális identitások megerősítése mellett voltunk és vagyunk, ugyanis ezeket nagyon fontos komponenseknek tartom a nemzeti identitáson belül” – mondta el a Maszolnak Kelemen Hunor. Hozzátette, számtalan olyan kezdeményezésük volt, amellyel éppen a regionális identitásokat próbálták megerősíteni.

Megváltoztatják a kérdőívet, hogy székely lehessen, aki az akar lenni

„Akkor, amikor népszámlálásról van szó, attól féltünk mindig, hogy a magyar népességbe nem számolják bele esetleg azokat, akik a regionális identitásukat vallják meg. Ez a félelem valós félelem volt a mi esetünkben is, a próbanépszámláláson is felmerült, hogy a székelyeket nem fogják a magyarokhoz hozzászámolni. Most van egy tervezet a népszámlálási kérdőívről, amely még nem végleges, tehát változni fog, és ebben a magyar nemzetiségnél nincsen alkategória” – húzta alá az RMDSZ elnöke.

- a Maszol.ro portálról

Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke

Petőfi-emlékév, marosvásárhelyi emlékezés

A magyar országgyűlés Petőfi Sándor – a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a méltó megemlékezések megszervezésének biztosítása céljából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. Tekintettel a költő január elsejei születésére, kettős emlékévről beszélhetünk, amely 2022. január elsején veszi kezdetét, bár kiemelt időszaka - a magyarországi tanévhez igazodva - 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között lesz. Az emlékév egyik célja, hogy a nemzettudat, a nemzeti összetartozás erősödjön, és azt szeretnék, ha az évforduló alkalmat adna arra is, hogy a magyar irodalmat és ezen keresztül a magyar kultúrát megmutathatnák a világnak. Dr. Kásler Miklós miniszter szavaival élve: “Petőfi honfiúi szeretettel szerette hazáját, mindent képes volt feláldozni, akár még az életét is. Tehát fiatalságunknak ezt a tisztaságát kellene megérteni, továbbá, hogy a forradalmi tettek mögött lehetnek rendkívül tiszta gondolatok, nagyon nemes érzések, egy nemzet sorsát előrevivő mozzanatok”.

     A marosvásárhelyi magyarság szívében elevenen él a világszabadság nagy költőjének alakja, emlékét az utókor kegyelettel őrzi. Marosvásárhely közössége méltóképpen adóz az élete utolsó előtti éjszakáját városunkban töltő Petőfi Sándor emlékének. A Görög-házon elhelyezett emléktábla után halálának százötvenedik évfordulóján a közeli Teleki-házra került Petőfi-dombormű. A harmadik emlékjel a költő 2000. december 16-án felavatott egész alakos bronzszobra, amely alkalmat ad a születése napján, valamint a nemzeti ünnepen sorra kerülő ünnepségek megtartására.

A hagyományoknak megfelelően január elsején, szombaton fél egy órakor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete ünnepséget tartott a Petőfi-szobornál a költő születésére és szellemiségére emlékezve.

******************************************************************************************************************************

Tisztelt Barátaim/Ismerőseim!

A 2022-es esztendő az orvosi Nobel-díjas Békésy György emlékéve.

Dr. Áder János köztársasági elnök – írásban – vállalta, a Békésy György emlékév fővédnökségét.

Békésy György (1899–1972) az orvostudományi Nobel Díjat 1961-ben kapta meg. Még életében hatalmas műtárgy-gyűjteményt sikerült létrehoznia, melyet végren­deletileg a Nobel Alapítványnak adományozott. A Nobel Alapítvány e műtár­gyakból 1974-ben állandó kiállítást szervezett Stockholmban. E kiállítást a svéd király a következő mondattal nyitotta meg: „A Nobel Alapítvány megalapí­tása óta ekkorra értékű adományt nem kapott.” Ehhez nyugodtam hozzátehetjük, hogy a svéd király állítása igaz 2022-ben is.

A Békésy György Emlékbizottság elnöke tárgyalást folytatott a Nobel Alapítvánnyal, és ígéretet kapott arra, hogy a Békésy-féle műgyűjteményt egy évre kölcsönadják Magyaror­szágnak. Jelenleg egy megfelelő Múzeumot keresünk a kiállítás számára. Ennek költségeit előlegként a magyar államtól igényelnénk, hiszen a várható hatalmas hazai és külföldi látogatottság miatt az feltételezhetően  nullszaldós lesz.

Prof. Dr. Vincze János egy 350 oldalas könyvet publikált – a szöveg magyar és angol nyelveken íródott –, melynek címe: „A Nobel-díjas biofizikus nemes Békésy György életútja”.

Az Emlékbizottság elnöke javasolta a Magyar Nemzet Bank vezetőségének, hogy 2022-ben bocsájtson ki emlékérmet Békésy György halálának 50. évfordulója alkalmából. A MNB vezetősége ezt a javaslatot elfogadta. Felkérte Prof. Dr. Vincze Jánost egy tájékoztató megtartására az MNB által meghívott művészek számára. A művészek 23 grafikai javaslatot készítettek, melyet egy héttagú zsűri bírált el (a zsűri tagja volt Vincze János is). A zsűrizés után elkészült az érme gipsz-modellje, jelenleg a műhelymunka folyik. A Békésy emlékérme két formában kerül majd bemutatásra 2022. július 3-án: a színesfém változat 2000 forint értékű, az ezüst változat pedig 7500 forint értékű. Mindkét emlékérmet 4000–4000 példányban fogják kiadni.

Boldog Új Évet kívánok!                                      Budapest, 2022, január 2.  

Baráti tisztelettel  Prof. Dr. Vincze János         Békésy György Emlékbizottság

* * * * * * * * * * * * * * * * * *

Mikor dőlt el Erdély sorsa? Az elfelejtett december 22. – Borbély Zsolt Attila írása az Erdély.ma portálnak

2021-12-22 Borbély Zsolt Attila


Nicolae Ceausescu 1989. december 22-i bukása után csodálatos terebélyesedésnek indult a szabad sajtó. A politikai szabadság első euforikus napjaiban az évtizedes fizikai és szellemi kiéheztetést követően mindenki szomjúhozta az igaz szót, mint sivatagi vándor az éltető, tiszta vizet. Román emberek vásároltak magyar újságot (is), azzal, hogy majd a szomszéd lefordítja. 1990 januárjában indult útjára két ifjúsági lap Temesváron, a Vétó, a Temisz lapja, valamint a Diákfórum, a TMD sajtóorgánuma.

Utóbbi hasábjain jelent meg egy történelmi visszatekintésű szöveg benne egy súlyos tárgyi tévedéssel, amit a korrektorok nem szúrtak ki: „amikor 1918-ban, Trianonban” szétdarabolták Magyarországot, stb.

1918. december 1. és 1920. június 4. között lezajlott Magyarország idegen megszállása, több rendszerváltás, 133 napos kommunista terror, majd annak megtorlása, a rablóbékéhez vezető tárgyalások, megkezdődött a Horthy Miklós nevéhez fűződő konszolidáció.

Miért írta le a Diákfórum publicistája az idézett mondatot?

Mert a román propaganda, a román oktatás, a román nemzetideológia azt sulykolta évtizedeken keresztül fittyet hányva a történelmi tényeknek, hogy 1918. december 1-én dőlt el Erdély sorsa.

Holott ekkor csak egy nagygyűlésen mondta az összegyűlt román tömeg, hogy Romániához kívánnak tartozni.

A magyar történelmi köztudat azóta sem integrálta azt a tényt, hogy 1918. december 22-én hasonló nagyságrendű magyar tömeg Erdély Magyarországhoz tartozása mellett állt ki Kolozsváron.

December 1. hivatalos román olvasata az, hogy ekkor történt a „Nagy Egyesülés”.

Van ennek a dátumnak egy „magyar” balliberális olvasata, mely szerint azért került sor e népgyűlésre és azért csonkították meg a történelmi Magyarországot, mert a magyar vezetés nem bánt kellő empátiával a kisebbségeivel. Ez az önhibáztató, önmarcangoló megközelítésmód nem veszi figyelembe, hogy az akkori Európában példaértékű volt a Deák-Eötvös-féle 1868-as kisebbségi törvény, és azt sem, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában összehasonlíthatatlanul jobb sorsa volt az „elnyomott” kisebbségeknek, mint 1920 után az idegen elnyomás alá került magyar kisebbségnek.

De nézzük magyar nemzeti szempontból ezt a dátumot s azt, ami előtte és utána történt: egymillió magyar katona lefegyverzését, az ország szinte puskalövés nélküli átengedését a betörő román, cseh és szerb megszállóknak, a Székely Hadosztály megalakulását, hősies harcát a román hadsereggel szemben, aminek végül az vetett véget, hogy a hadosztály katonái két tűz közé szorultak, hátukba kerültek a kommunisták, szemből támadtak a románok.

Mindebből a legfőbb tanulság az, ha idegen érdekeket szolgáló kalandorok kerülnek az ország élére, annak katasztrófa lesz a vége.

A magyar ellenzék (leszámítva a Mi Hazánk Mozgalmat) hőst lát az országot szétprédáló Károlyi Mihályban és társaiban, illetve diabolikus figurát a menthetőt mentő, Magyarországot talpra állító Horthy Miklósban. Ugyanezek az emberek feloldanák a maradék magyar szuverenitást az Európai Egyesült Államok lázálomszerű képződményében, megállítanák az utóbbi évtized tudatos nemzetépítését, legyen szó külügyről, határok feletti nemzetegyesítésről, a migrációval szembeni ellenállásról, mindenben elfogadnák a brüsszeli ukázt, a rezsiharctól az LMBTQXYZ-propagandáig.

Röviden fogalmazva, azt a maradék Magyarországot is tönkre tennék, ami elődeik rombolása után megmaradt. Mert ezek ugyanazok: zsoldosok, komprádorok, egy idegen, nemzetellenes hatalom távirányított bábjai. Ezeket minden erővel távolt kell tartani a hatalomtól.

a szerző politológus, az Erdély.ma főmunkatársa     

* * * * * * * * * * * *


"Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkeznél".   Wass Albert
BLU201205-7807-1810