Újabb áldozata van a globalista háttérhatalom által gerjesztett vörös terrornak. Egy hete, hogy bejárta a világot a hír, hogy lesből lelőve kivégezték az ismert amerikai konzervatív véleményvezért, Charlie Kirköt. Az erről készült amatőr videókat is láthatta az egész világ, és túlzás nélkül állítható, hogy sokkolóan hatott minden jó érzésű emberre mind maga az esemény, mind azok a reakciók, amelyekben magukat liberálisnak, baloldalinak hazudó, emberszabású egyedek ünneplik a gyilkost és tettét. Azóta ezerszámra készültek tudósítások, elemzések, szakértői megszólalások az ügyben, és abban többnyire mindenki egyetért, hogy ez az akció kiemelkedő hatással lehet a nyugati világ közérzetére, és a normalitás iránt elkötelezettek számára riadót fúj, sőt, egységbe és csatasorba állítja az arra hajlandókat. Kirk halála leépítheti a közönyt, a keresztényi jámborságot erővé formálhatja és akcióra készteti az álliberális világ által ezerszer porig alázott, emberi mivoltában naponta megbántott józan többséget. Charlie Kirk évekkel ezelőtt egy mozgalmat hozott létre „Turning Point” (fordulópont) néven, ami most afféle „nomen est omen”- ként többszörös erővel fogja beteljesíteni az alakításakor kitűzött célokat.
Az illetékes hatóságok napok alatt elfogták az elkövetőt, bár ez nem annyira a saját bravúros tevékenységük eredménye, mint inkább a gyilkost körülvevő közeg moralitásának fájdalmas példája, hiszen embert próbáló dilemma egy apának a saját fiát a törvény szigorának kitenni. Normál esetben most annak kellene következnie, hogy a nyomozó szervek ugyanilyen aktivitással felderítik azokat, akik elősegítették a merénylet kivitelezését és a menekülést. Mondom, normál esetben. Némi szkepticizmus itt indokolt, mivel a Trump és Fico elleni tavalyi merényletkísérletek sem úgy végződtek, hogy ismernénk a társtettesek, támogatók kilétét. Találgatások és konteók maradtak csak a közvéleménynek, helyenként felbukkant némi ukrán szál, amit bebizonyítani senki nem tudott, talán nem is akart. A Trump elleni első merényletben, amit a később újraválasztott elnök tényleg a csodával határos módon élt csak túl, az elkövetőt helyben megsemmisítették, kizárva ezzel a további információk megszerzésének lehetőségét. A Trump elleni második kísérlet után és a Fico elleni, szintén majdnem sikeres esetben pedig mindkét merénylőről elterjedt, hogy erős ukrán szimpátia és némi kapcsolat volt kimutatható korábbi dokumentált megnyilvánulásaikban.
Jelen esetben is, remélem csak átmenetileg, de egyelőre csak találgathatunk. Ha már viszont találgatunk, akkor érdemes a fókuszt kissé nagyobbra állítani, hiszen a megoldás lehet, hogy itt van, egészen közel. Van itt nekünk egy többnyire arctalan tömegünk, amiből néha egy-egy fej kivillan. Ismerünk különböző elemeket, amik helyenként összefüggést mutatnak, a nagy egész viszont valahogy ködbe vész. Pedig nem annyira ördöngős ez, mint amilyennek látszik, csak a mozaikokat helyesen kell egymás mellé helyezni.
Kezdjük azzal, hogy a Kirk-gyilkosságot nem önálló, főleg nem elszigetelt eseménynek tekintjük, hanem beillesztjük az egészbe. Több évtizedes múltra tekint vissza az a ma már nem is titkolt törekvése bizonyos régi vágású globalista erőknek, hogy létrehozzanak egy az egész planétát uraló és általuk irányított világkormányt. Ennek leghangosabb és legtranszparensebb figuráit évről évre láthattuk a Klaus Schwab által vezetett WEF (Világgazdasági Fórum), a Bilderberg Csoport, Trilaterális Bizottság, a Soros alapítványok szerepléseikor és még bőven sorolhatnánk hasonszőrű szervezeteket, vagy közismert mogulokat. Gondos keresgélés és rengeteg olvasás után megismerhettük céljaikat, módszereiket, pénzügyi manővereiket, sőt, ideológiai forrásaikat is. Ezeket most nem érdemes felsorolni, de nagy vonalakban levezetni talán igen.
Még a múlt század második felében létrejöttek azok a vállalatbirodalmak, amelyek túllépték országaik határait, levetkőzték nemzeti színeiket és létrehoztak olyan integrációs szervezeteket (pl ENSZ, EU, NATO), majd azok segítségével a szükséges jogi környezetet, ami biztosította számukra a nagy tőkekoncentrációk lehetőségét. Elfoglalták a nekik tetsző politikai oldal (jelen esetben a baloldali liberális) infrastruktúráját. A liberalizmus eszméje hozza a korlátok nélküliséget, a baloldal a „dolgozó népet” adja. A biztonság kedvéért helyenként a klasszikus konzervatív oldalakat is megszállták, lásd: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország stb. Létrehozták a bankrendszerüket, bekebelezték a nyugati oktatási rendszereket, ezek segítségével kitermelték a teljes aktuális politikusi, gazdasági szakemberi gárdát, a sajtó és művészvilág prominenseit, a katonai, rendészeti és titkosszolgálati vezetői réteget és még korántsem teljes a felsorolás.
Ennek a jól működő rendszernek, valamint az egypólusú világrendből fakadó kényelemnek köszönhetően szépen haladt a projekt, mígnem a siker, meg a mérhetetlen gazdagság és hatalom elbizakodottsághoz, abból fakadó, egyre nagyobb hibákhoz vezetett. A nyugati tipusú globalizmus kitermelte saját külső és belső ellenségét. Az egypólus már most minimum két pólussá vált, a BRICS megjelenése és térhódítása új törésvonalakat hozott. Ráadásul a nyugati világ jelentős számú vezetőjének aberrációi miatt kierőltetett woke kultúra sehogy sem tud tartós gyökeret verni sem az őshonos nemzetek polgárai közt, sem a főként gazdasági okoból becsalogatott muszlim migrációs közegben. Mára már látható, hogy a migráció milyen óriási károkat okoz a befogadóknak. Olyan, mintha a nagyhatalmú globalista körökben egyetlen egy vezető sem akadt volna, aki reálisan elemezte volna a migráció valós hatásait, vagy helyes következtetéseket vont volna le az elemzett adatokból.
Csakhogy ez tévedés. A világuralmat ugyanis ez a maroknyi globalista úgy kívánta megszerezni, hogy olyan káoszt teremt a világban háborúk, gazdasági és szociológiai válságok, a migráció és annak közbiztonságra gyakorolt, negatív hatásai segítségével, hogy a végén mindenki könyörög a világkormány létrejöttéért. És lám, innen nézve a projekt sikeres is lehetne, hiszen a káosz létrejött, háborúknak, válságoknak se szeri se száma, a világ nyugati felének leépülése szépen halad a terveknek megfelelően. A probléma csak ott van, hogy ez kelet és dél felé nem terjed tovább. Kínát hovatovább legyőzhetetlenné tették, a globális dél amúgy is történelmi káosza pedig az ott élők számára maga a normalitás. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fogyóban lévő nyersanyag- és energiabázis lelőhelyei pont nem nyugaton vannak; akik ilyennel nagy tételben rendelkeznek, azok már vagy a BRICS tagjai, vagy oda igyekeznek. Az egészet kiagyaló és megvalósítani kívánó oldschool globalisták (Rotschildok, Rockefellerek, Sorosék, Warburgok, londoni pénzügyi elit) pozícióit tovább veszélyeztetik a feltörekvő techglobalisták (Musk, Peter Thiel, Larry Ellison), Bill Gates, Zuckerberg átállófélben, a Blackrock Larry Finkkel pedig ereje teljében nyugodtan kivár.
A kitermelt belső ellenség pedig a szintén folyamatosan erősödő szuverenista, keresztény konzervatív eszmerendszer, amely elsősorban ideológiai kihívás a liberális woke világ számára. Noha gazdasági ereje elenyésző, de veszélye az oldschool globalisták számára óriási, mivel az eredeti mestertervet, miszerint a káoszt totalitárius világkormány és irányítás váltsa fel, meg tudja lékelni, és a káoszt a rend és nyugalom szünteti majd meg.
A Charlie Kirk elleni merénylet itt jön a képbe, mivel jól mutatja, hogy mekkora bajban vannak a rend ellenségei, már csak erőszak, sunyi merényletek és vérontás árán képesek pozíciójukat megvédeni. Csakhogy ez is olyan súlyos tévedésük, mint a korábbiakban vázoltak, mert ennek az életnek a kioltásával hatalmas, ellenük irányuló energiákat szabadítottak fel, ami saját pusztulásukat gyorsítja csak fel. Jöjjön végre fordulópont és a rend.
