A többiek még várnak

Valóságos gondolatbomba robbant a fejemben, csúcspontján szeretett Szabó Magda írónőnk mondatával, amikor szembesültem a hitványság trash változatával a minap: „Borzasztó felelősség az életet tisztességesen végigcsinálni.” A közösségi média ajándék felvételén ugyan éppen a daccal vállalt kisstílűség néz szembe a felhasználóval, nem a gerincesség, az erkölcs. A Tisza-frakció impozáns irodaházának panorámás teraszán két képviselő hölgy lejt örömtáncot és közben dúdolgat: „Mikucza bent, Miklós úton, a többiek még várnak, de hamarosan jövünk, ez az!” Pacsi is csattant a fellépés végén, s a gonddal összeállított műremek még az egyik trágárszájú médiaszereplőnk gúnyos elismerését is kivívta. A publicista azt írta, hogy láttán szekunder szégyent érzett, s elaludt a filmszínház ügyelője, ha mindez adásba mehetett. A Parlament többségéhez tartozó honanyáknak a mostanában divatos letartóztatások miatt kerekedett ilyen jókedvük, a részletek talán nem is olyan érdekesek, mindenesetre egyikük vezetékneve igazán illik a performanszhoz: Dicső.

Így igaz, ragyogó, dicső korban élünk, naponta táncra perdülhetünk, hazánkban óránként történik valami. Hol kivezettetnek valakit innen-onnan, hol rabláncra fűznek másokat bemondásra, a vádlottból vádló lesz és mi, a többiek, még várunk. Amíg eljönnek értünk, addig dalolhatunk: „hullámok habjában kagyló lebeg, út végén csoda vár, minden lehet.”  Európában is.

Az Unió elnyűhetetlen úrnője még szeptemberben kiadta a parancsot: mehet Magyarországnak a zárolt kohéziós pénzből 4,2 milliárdocska, a Tisza-kormány remekül muzsikál. Így az Európai Bizottság azt javasolja az Unió Tanácsának, hogy oldja fel a hazánkkal szemben 2022-ben elrendelt intézkedéseket. Hallgassuk csak! „A brüsszeli testület közleménye szerint Magyarország megfelelően kezelte azokat a korábban azonosított jogállamisági problémákat, amelyek veszélyeztethetik az Európai Unió költségvetését.”  Na de vannak számosan hölgyek arrafelé Brüsszelben, és hiába Ursula császárnő verdiktje, akad, aki ellentmond neki. Az Európai Parlament magyar jelentéstevője például, aki ugyan üdvözli a magyarországi előrelépéseket, de azt kéri, hogy az Európai Bizottság indokolja, hogy miért tekinti megfelelően kezeltnek az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat, miközben fontos reformok, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése még folyamatban van. A holland Tineke Strik asszony szerint ilyen horderejű, adófizetők pénztárcáját érintő döntések parlamenti ellenőrzést igényelnek. „Az uniós források milliárdjainak kifizetése mindazonáltal olyan reformokon kell alapuljon, amelyeket a gyakorlatban is végrehajtottak, nem pedig pusztán a jövőre vonatkozó ígéreteken. ”Ezért elvárom a Bizottságtól, hogy világosan magyarázza el, miért tartja úgy, hogy az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat kellőképpen kezelték.” Micsoda szigor! És igaza lehet. Ha Hollandia zöldpárti képviselője pozícióban lett volna, amikor kollégája, a görög Eva Kaili édesapjával bőröndökben menekítette az euró kötegeket, talán még nem lenne szabadlábon a szőke szépség. De, ami minket illet, Strik asszony, úgy látszik, csak uniós magasságokban vizsgálódik. A keleti tartomány, a préri fölött ülő köd elfedi a kisebb bakikat, Brüsszelből nem látszik a köztársasági elnök eltávolítása, a képviselői mandátum korlátozása, de az sem, hogy a magyar országgyűlésben a kormányfő utasítja az ügyészséget. Ha az Unió gyorsaságát vesszük alapul, akkor nem is csodálkozhatunk, mire megmozdul az apparátus, addigra már a jogállamiságot el is törölték, felváltja majd valami más.

Női szemmel nézve, azért a Brüsszeli Birodalom ad magára. Ha kell, szivárványszínekbe öltözik, vagy az ukrán zászlót ölti magára, a korszellemnek megfelelően betiltja a karácsony ünnepét, használaton kívülre helyezi a mór, az indián, vagy a néger jelzőt, és elismeri, hogy a férfiak is szülhetnek. De van itt szenvedély is, komolyan gondolom, hogy a tüzet a férfiak találták fel, de arra a nők jöttek rá, hogy hogyan kell játszani vele. „Európa harcban áll” nyilatkozta egy éve a Bizottság elnöknője, de a külügyi főképviselő is hasonlóképpen harcias. Ötödik éve folyik az öldöklés Ukrajnában, s bár az oroszok agressziója indította el a háborút, de abba, hogy még mindig nincs vége, Európa, s benne az Unió súlyosan, mondhatni végzetesen beleállt. A háborús őrülettel persze gondosan betakarják a gazdasági, erkölcsi bajokat. A legnehezebb szembenézni azzal, amit az ember elront, a tehetségtelen, gőgös komprádor gyülekezet meg végképp nem hajlandó bevallani, hogy hibázott. Inkább hergel és készülődik az összecsapásra. Kedvencem, a nagy gyújtogató most új tervvel állt elő. Kaja Kallas egyenesen a NATO felpezsdítésére vállalkozott. A szende küllemét meghazudtolóan harcias külügyi és biztonságpolitikai kinevezett, az uniós külügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán vázolta a védelmi blokk új „vészhelyzeti biztonsági protokollját”, melynek célja, hogy Oroszország szabotázsakcióira válaszul segítse a tagállamokat lépéseik gyors összehangolásában.  Az EU biztos szerint, a hibrid csapásokkal a Nagy Medve célja az európai közösségek megosztása, a kikényszerítése annak, hogy megvonják támogatásukat Ukrajnától. Kallas arra hivatkozott, hogy a nyár folyamán gyakoribbá váltak az azonosíthatatlan, feltehetően orosz drónok az európai légtérben. Az nem jutott eszébe, hogy ezek az akciók valahogyan egy-egy választás, kiemelkedő politikai történés előtt következtek be az Unió országaiban, mondhatni, már-már menetrendszerűen.

A katonás fegyelem jót tesz a léleknek, rendre tanít, fizetni is csak úgy érdemes. Szükség is lesz rá, mert csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez. Szeptember utolsó hetében Budapesten járt a vádhatóság vezetője, a románok egykori rettegett korrupcióellenes tisztségviselője. Codruta Kövesi asszony biztosította Magyarországot, hogy ezzel a helyes lépéssel nem sérül a szuverenitásunk, sőt, a delegált 10 ügyész a magyar jog alapján dolgozik majd. Igaz, uniós intézmény nyomozhat és emelhet vádat hazánkban, de szigorúan elfogulatlanul. S hogy megnyugodjunk efelől, két magyar sajtóorgánumnak adott interjújában is leszögezte: itt az ideje, hogy a magyarok visszaszerezzék országukat, a „foglyul ejtett államot”. Amúgy függetlenül.

Okulni egy életen át érdemes.  Most maradjunk Szabó Magda bölcsességénél, ha már az elején emlegettük, s az írásban csak nőkről esett szó.  „Tanuld meg, annak, aki győzött, mindig igaza van, és meglepően sok minden lehetséges, ami másoknak tilos.” Nos akkor mi, a többiek még várunk. Csak az időben bízhatunk.