Csatlakozni lehet a Nemzeti Régiók Barátai Facebook-csoporthoz

Paul Butcher (Skócia), Erika Casajoana i Daunert (Katalónia), Izsák Balázs, (Székelyföld), Wauter Patho (Flandria), Szilágyi Zsolt (Partium) többnyelvű Facebook-csoportot hoztak létre Friends of National Regions (Nemzeti Régiók Barátai) megnevezéssel, azzal a szándékkal, hogy a virtuális térben megnyissák a közeledés és az egymás megismerésének útját a nemzeti régiók lakói előtt.

A nemzeti régiók olyan területi őshonos közösségek, amelyek önálló állammal nem rendelkeznek vagy annak határain kívül élnek, de rendelkeznek egy erős ragaszkodással a szülőföldhöz, a saját nyelvhez és kultúrához.

Az alapítók a csoport leírásában a közös célt így írják le:

    ismertté tenni a nemzeti régiók valóságát, értékeit és kihívásait;

    megteremteni a kölcsönös tájékoztatás lehetőségét a különböző régiók között, erősítve az európai összetartozást;

    kialakítani egy olyan politikai és társadalmi közeget, amely figyelembe veszi a nemzeti régiók sajátos igényeit és ezzel hozzájárul az európai közjóhoz;

    létrehozni egy olyan fórumot, ahol civil szervezetek, helyi és regionális önkormányzatok, kutatók és egyszerű állampolgárok megoszthatják terveiket, gondolataikat és tapasztalataikat.

Ennek a csoportnak a létrehozása természetes folytatása a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári, hiszen érvényesíteni kell – akár az Európai Unió intézményeitől függetlenül is – azt a célt, amelyet több mint 1 200 000 európai polgár az aláírásával támogatott.

Kérjük, csatlakozzanak a csoporthoz mindazok, akik a polgári kezdeményezést aláírták, támogatják a nemzeti régiók törekvéseit, de minden olyan európai polgár, aki még demokratiskusan gondolkodik.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata                           Sepsiszentgyörgy, 2025. október 2.

Nyílt levél Antonella Sbernának, az Európai Parlament képviselőjének

Tisztelt Képviselő Asszony! Július 10-én elhangzott felszólalásában olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek különösen fontosak számunkra, akik a nemzeti régiók ügyét képviseljük Európában. Elismerésre méltó, ahogy hangsúlyozta: a kohéziós politika nem csupán gazdasági eszköz, hanem kulturális és identitásbeli dimenziókkal is bír. Ez a felismerés számunkra kulcskérdés, hiszen a nemzeti régiók pontosan ezen a határvonalon élnek – ott, ahol a gazdasági lehetőségek és a kulturális örökség együttesen formálják a mindennapokat. Különösen egyetértünk azzal, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie a régiók sajátosságait, és közelebb kell hoznia a kohéziót a polgárokhoz és identitásokhoz. Ha az Európai Unió valóban „senkit sem akar hátrahagyni”, akkor ez a vállalás a nemzeti régiókra is vonatkozik– ezekre a közösségekre, amelyek évszázadok óta őrzik nyelvüket, kultúrájukat, és így gazdagítják a közös Európát. Ön helyesen mutatott rá: decentralizált kohézióra van szükség, amely közös felelősségeken alapul. Mi ehhez a közös felelősséghez kívánunk hozzájárulni azzal, hogy felhívjuk a figyelmet: a nemzeti régióknem problémát jelentenek Európa számára, hanem lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy a sokféleségbőlvalódi erőt merítsünk, és hogy a kohézió ne pusztán adminisztratív, hanem élő, közösségeket összekötővalóság legyen.Nyílt leveleinkkel éppen ezt a célt követjük: megmutatni, hogy a nemzeti régiók hangja nemcsakjogos, hanem Európa jövőjéhez elengedhetetlen. Felszólalása számunkra megerősítés, hogy ebben amunkában nem vagyunk egyedül. Tisztelettel és köszönettel,

                                                                       I                                                   zsák Balázs,a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2025. szeptember 3..

Nyílt levél Alex Agius Saliba Úrnak, az Európai Parlament képviselőjének

   Tisztelt Képviselő Úr!

Július 10-i felszólalásában arról beszélt, hogy a szubszidiaritás az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, és hogy polgárainkat sok minden elválasztja, de a kohézió ma fontosabb, mint valaha. Szavai világossá tették: Ön mint Málta képviselője tudja, a kisebb tagállamok gyakran érzik a sebezhetőség terhét, és ezért jobban értik a kisebb közösségek helyzetét is.

Amíg a nemzeti régiók polgári kezdeményezéséhez gyűjtöttük az aláírásokat, bennünk végig ott élt egy kérdés: vajon az európai kis államok lakóiban felébred-e a szolidaritás a nemzeti régiók iránt? Hiszen önök, országuk méretéből fakadóan talán közelebb érzik magukhoz a régiók gondjait, mégis – és ez a döntő különbség –az önök hazái államok az Európai Unióban, teljes jogú, a szerződések által biztosított státusszal.

Ha ezt a magasabb szintű jogállást a nemzeti régiók javára használják mint értő és érző
szövetségeseink, közelebb kerülhetünk a győzelmünkhöz. Reméltük, hogy lesz egy népességében vagy területében akár kisebb, de státuszánál fogva erősebb közösség, amely fel fogja ismerni kiszolgáltatottabb testvéreit, és kész lesz segítséget nyújtani nekük. Ez volt a mi reményünk az aláírásgyűjtés idején, és ennek a reménynek a visszhangját hallottam ki az Ön felszólalasából is.

Betölthetné Málta a kicsi, de „erős testvér” szerepét a nemzeti régiók európai mozgalmában, részévé válva egy egész Uniót lefedő erős szövetségi hálózatnak, példát mutatva más államoknak is. Egy ilyen szerep nemcsak a régiók ügyét vinné előbbre, hanem a kohéziót is megerősítené, amelynek fontosságát Ön is hangsúlyozta.

Üdvözlettel,     Izsák Balázs,   a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2025. augusztus 25.

Nyílt levél Winkler Gyula európai parlamenti képviselőnek

   Tisztelt Képviselő Úr!

A július 10-i felszólalásában egyértelműen és határozottan kiállt a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért polgári kezdeményezés céljai mellett. Különösen fontosnak tartjuk, hogy világosan megfogalmazta: a nemzeti kisebbségeket – köztük a nemzeti régiókban élőket – „rájuk szabott eszközökkel” kell közelebb hozni az Európai Unióhoz, és hogy a kohéziós politika alapelve, miszerint „senki nem maradhat le”, a sajátos történelmi örökséggel rendelkező régiókra is érvényes.

Ez a gondolat nemcsak Székelyföld, hanem a kalotaszegi és érmelléki közösségek számára is reményt és bátorítást jelent, akik szavazataikkal hozzájárultak parlamenti mandátumához. Most, amikor a kezdeményezés jövője az Európai Bizottság és az Európai Parlament kezében van, elengedhetetlen, hogy a politikai támogatásból tényleges jogalkotási kezdeményezés szülessen.

Bízunk benne, hogy a parlamenti munkája során – a korábban megfogalmazott elveihez híven – aktívan részt vállal a nemzeti régiók európai mozgalmában is. Hiszünk abban, hogy e mozgalom nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Európa kohézióját, kulturális gazdagságát és sokszínűségét erősíti. A történelem ritkán ad lehetőséget arra, hogy egy ügy egyszerre legyen méltányos, időszerű és európai léptékű. Most ilyen pillanat előtt állunk.

Üdvözlettel,                                                                    Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Tisztelt Képviselő Asszony!

Ezúton szeretném megköszönni az Európai Parlament 2025. július 10-i, strasbourgi plenáris ülésén elhangzott felszólalását.

Meggyőződéssel vallom, hogy a nemzeti régiók képviselői közötti szolidaritás kiépítése és megerősítése kulcsfontosságú e régiók és Európa jövője szempontjából. Az Ön hozzászólása és az ülésteremben viselt nyakszalag – amely Frízföld nemzeti színeit idézte – egyaránt erőteljes, szimbolikus üzenetet közvetített minden jelenlévő felé.

Külön is köszönöm ezt a vizuális gesztust, hiszen reménykeltő jelzés lehet más nemzeti régiók képviselői számára is. A szülőföld jelképeinek vállalása és láthatóvá tétele megkerülhetetlen része annak a folyamatnak, amely a nemzeti régiók és a regionális identitások uniós elismeréséhez vezet.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy ne engedjük összemosni a kisebbségi jogok általánosan elfogadott normáit azokkal a közösségi jogokkal, amelyek a szülőföldhöz kötődnek.

Látnunk kell, hogy az Európai Bizottság politikai érzéketlenséget tanúsít e kérdésben: nem ismeri fel a kulturális és nyelvi szigetek szerepét.

A Bizottság sajnálatos módon kettős mércét alkalmaz: míg a hivatalos nyelvi sokszínűséget elvben támogatja, addig a szülőföldhöz kötődő közösségi jogokat nem hajlandó elismerni.

Ezt a méltánytalanságot csak közös fellépéssel tudjuk orvosolni. Csak összefogással tudjuk világossá tenni: mi nem csupán uniós polgárok vagyunk, hanem olyan – jelenleg el nem ismert, de valóságosan létező – európai népek, akiknek közösségi önazonossága és szülőföldhöz való viszonya elismerést érdemel.

Sok sikert kívánok képviselői munkájához! Bízom benne, hogy közös törekvéseink elősegítik a frízek és a székelyek közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítését is.

Tisztelettel:

        Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely, 2025. július 17.

A régiók sebezhetősége és a kohéziós politika felelőssége

            A nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés szervezői folyó év június 25-én, Brüsszelben az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) szakbizottsága előtt meghallgatáson fognak részt venni. A Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése nem egy elvont jogi kezdeményezés, hanem konkrét eseményekre, célokra alkalmazható. Teljes mértékben rá illik a kohéziós politika javítására vonatkozó elképzelés mindazokra az eseményekre, amelyek Parajdon történtek ez év május végén, júniusban.

            Románia június elején mozgósította az EU vészhelyzeti rendszerét, hogy megakadályozza a parajdi sóbányánál történt katasztrófa kiterjedését még súlyosabb környezeti károsodásokat okozva.

            A polgári kezdeményezés szervezőiként, kapcsolódva a parajdi eseményekhez, szeretnénk rávilágítani az EU kohéziós politikájának három vetületére:

            1. A régiók sebezhetősége és a kohéziós politika felelőssége

            A parajdi sóbánya körüli katasztrófa nem csupán egy természeti csapás, hanem egy régió kollektív történelmi és kulturális örökségének veszélyeztetése. Ez egy szimbolikus és gyakorlati példa arra, mi történik, ha a kohéziós politika nem ismeri fel a helyi értékek és örökségek védelmének fontosságát.

            2. Kulturális tájak sérülékenysége és a regionális identitás

            A Sóvidék, amelynek Parajd egyik legfontosabb része, egy olyan kulturális táj, ahol a sóhoz kapcsolódó életforma – bányászat, kereskedelem, gyógyturizmus, népi hagyomány – nemcsak gazdasági örökség, hanem identitásalap. Egy ilyen hely elvesztése – fizikai vagy kulturális értelemben – a regionális identitás elvesztéséhez vezethet.

            3. A rugalmasság hiánya a jelenlegi kohéziós politikában

            A parajdi események rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi uniós kohéziós eszközök nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy az ilyen regionális katasztrófákra gyorsan és hatékonyan reagáljanak. Sürgető szükség van arra, hogy a régiók sajátosságai – beleértve kulturális örökségüket – erősebben érvényesüljenek a kohéziós politikai tervezésben. Ebben a tervezésben kiemelt szerep juthat a helyspecifikus megközelítésnek (place-based approach), amit az EU 2021 után is támogat, de még sajnos túl gyenge a gyakorlatban.

            A parajdi sóbánya sorsa nemcsak egy helyi katasztrófa, hanem figyelmeztetés: ha a kohéziós politika nem veszi figyelembe a régiók sajátos kulturális és gazdasági örökségét, akkor Európa nemcsak gazdasági értékeket, hanem identitást is veszít.

  Izsák Balázs    a Székely Nemzeti Tanács elnöke          

Újabb szakaszába ért a nemzeti régiók polgári kezdeményezés

Az Európai Bizottság 2025. március 25-én, brüsszeli székházában, zárt ülésen hallgatta meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről. A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen. A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője. 

Az Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a meghallgatás során válaszolt a Bizottság kérdéseire és ismételten felhívta figyelmüket arra, hogy a jelenlegi uniós fejlesztéspolitika hiányosságai miatt Székelyföldet és más nemzeti régiókat hátrányos gazdasági megkülönböztetés ér. Nyomatékosították, hogy a valós probléma orvoslását kérő kezdeményezéshez több mint egymillió európai polgár adta aláírását, amely tárgyát tekintve egyértelműen az unió jogalkotási hatáskörébe tartozik. Végezetül arról biztosították az Európai Bizottság jelen lévő tisztviselőit, hogy készek további segítséget nyújtani és partnerként együttműködni annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően tudja megalkotni a nemzeti régiókra vonatkozó jogszabályt.

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége átadta a Bizottságnak azokat a beavatkozási kérelmeket, amelyeket a nyilvántartásért folytatott per során nyújtott be Kovászna Megye Tanácsa, a felvidéki Debrőd község, a Breton Kulturális Intézet (Bretagne Réunie) és a Baszk Nemzeti Párt. Akkor ezeket a beavatkozási kérelmeket vizsgálat nélkül utasította el az alapfokon eljáró Törvényszék azzal az indoklással, hogy a felsoroltak nem minősíthetők érdekeltnek a perben. Ez a „hipotetikus érdekeltség” csak akkor következne be, ha a kezdeményezést bejegyeznék, a szükséges aláírásokat összegyűjtenék, az unió pedig a kezdeményezést sikeresnek nyilvánítaná és elkezdődhetne a jogalkotási folyamat. A szervezők szerint ez a pillanat elérkezett, és kérték a Bizottságot, hogy a több mint tíz éve beterjesztett beavatkozási kérelmeket, az abba foglalt adatokat, térképeket, gazdasági mutatókat vizsgálja meg.

Pozitív előjelnek tekinthető, hogy az Európai Bizottság – mely korábban éveken át akadályozta az aláírásgyűjtés elindítását – most konstruktívan állt a párbeszédhez. A felek egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés céljai az unió kohéziós politikájára vonatkoznak, így indokolatlan és nem kívánatos annak „kisebbségi keretezést” adni. Ez is jelzi, hogy a szervezők valódi áttörést értek el azzal, hogy az Európai Unió Bírósága – a Bizottság ellen öt éve megnyert perükben – egyértelműen az unió kohéziós politikájának rendszerében helyezte el a „nemzeti régiók” fogalmát.

A Székely Nemzeti Tanács és európai szövetségesei által megalkotott polgári kezdeményezés tovább folytatja útját. Néhány héten belül az Európai Parlament előtti meghallgatásra kerül majd sor, ezért a brüsszeli út során a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége Európai Parlamenti képviselőkkel is találkozott, többek között Gál Kingával, a Fidesz, illetve Oihane Agirregoitia Martínezzel, a Baszk Nemzeti Párt képviselőjével.

A hatályos jogszabályok értelmében a Bizottságnak 2025. szeptember 4-éig közleményben kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben a tervezett intézkedéseket.                                                                                                  

                                                                                                                    A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

A fotón jobbról balra: László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője, Izsák Balázs SZNT elnök, Raffaele Fitto, az Európai Bizottság alelnöke, a kohéziós politikáert felelős biztos, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja

A Székely Szabadság Napján ismét korlátozzák a szólásszabadságot

            A tavalyi gyakorlatnak megfelelően az idén sem hívták meg a láttamozó bizottság ülésére a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi szervezőit. A Soós Zoltán polgármester által összehívott bizottság önhatalmúlag, a gyülekezési jog megsértésével olyan elemeit változtatta meg a felvonulásnak, amelyek a szólás szabadságának korlátozását jelenti. Az előzetes bejelentésben „felvonulás” szerepel (románul: marș), míg ezt a láttamozó bizottság „tömegoszlásra” (románul: defluire) változtatta, ami azt jelenti, hogy ismét felszorítanak bennünket a járdára. A döntést egyértelművé tették, hiszen fel is tüntetik, hogy a „tömegoszlás” a járdán fog történni.

            Hosszú éveken keresztül az volt a gyakorlat, hogy a helyszínen születik egy közös döntés a felvonulás módját illetően a szervezők és a hatóságok között a résztvevők számától függően. Ennek megfelelően éveken keresztül az úttesten vonultunk, magasba emelve a jelszavainkat, kifeszítve a molinóinkat, amelyek a felvonulás célját jelölték meg. A hatóságoknak kötelessége biztosítani a felvonulók biztonságát, kötelező módon el kell választani a járdán közlekedő gyalogosoktól, enélkül minden veszélyért a polgármestert és a hatóságokat terheli a felelősség.

            Magát a felvonulást a szervezők tiltakozásnak szánták a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási átszervezés fenyegetése ellen. Egyértelmű, hogy többek között a tiltakozás célja késztette Marosvásárhely polgármesterét és a hatóságokat, hogy a résztvevők szólásszabadságát korlátozzák.

            Mindezek ellenére arra kérjük a marosvásárhelyieket, a székelyföldieket, hogy minél nagyobb számban jöjjenek március 10-én, 16 órakor a Székely Vértanúk Emlékművéhez, hogy emlékezzünk vértanuinkra és tiltakozzunk együtt a fenyegető, Székelyföld számára hátrányos közigazgatási átszervezés és a szólásszabadság korlátozása ellen. Válaszolnunk kell arra a kérdésre is: mit várhat a polgári kezdeményezésünk Brüsszeltől, ha az általunk választott magyar polgármester korlátozza jogainkat?

  Izsák Balázs   a Székely Nemzeti Tanács elnöke

„Rendet, igazit, vagy belevész a világ...”

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

A székely vértanúk emléknapja, március 10-e 2012-től a Székely Szabadság Napja. Egy eszményt ünneplünk ezen a napon, a szabadság eszményét, amely közösségformáló és közösséget megőrző erő, mert csak az a közösség képes fennmaradni, amelyiknek van várni valója a jövőtől. A szabadság gondolata forrása a cselekvésnek, és egyetlen kerete a létnek, amely a kisebbségi sorsot elviselhetővé teszi.

Gyülekezzünk Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél március 10-én, 16 órakor ezernyi székely zászlóval, autonómiát követelő feliratokkal, a székely falvakat és városokat jelző táblákkal. Legyünk annyian, hogy ne szoríthassanak fel minket a járdára, legyünk annyian, hogy visszariasszuk a közigazgatási átszervezés tervezőit Székelyföld feldarabolásától vagy beolvasztásától, legyünk annyian, hogy nyomatékot tudjunk adni a jelmondatnak: Székelyföld egy és oszthatatlan!

Székelyföld területi autonómiája elengedhetetlen része annak a rendnek, amelyet Romániában akarunk. A béke és a biztonság épülhet a szubszidiaritás elvére az egész világban. Illyés Gyulát idézve mondhatjuk ki, amit akarunk: 

"rendet, igazit, vagy belevész a világ..."

  Izsák Balázs     a Székely Nemzeti Tanács elnöke                

A Székely Nemzeti Tanács két évtizede

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.

A Székely Nemzeti Tanács honlapján olvasható kronológia húsz esztendő ezer eseményét vázolja. Vannak közöttük kiemelten fontosak is, mint Székelyföld autonómiastatútumának megalkotása és több ízben való beterjesztése Románia Parlamentje elé, a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés, illetve a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés, az autonómia mellett megszervezett népszavazás elindítása és eredményhirdetése, a Székelyek Nagy Menetelése, a Székely Szabadság Napja, Székelyföld Autonómiájának Napja és a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tízéves küzdelmének mérföldkövei.

Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy legközelebbi szövetségesünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén húszéves jubileumát ünnepli. Mindkettőt az erdélyi magyar nemzeti közösség és ezen belül a székelység autonómiaigénye hozta létre, és mindkettőnek a távlatait ez határozza meg.

Sokan kérdezik, és nekünk is meg kell kérdeznünk, hogy milyen hosszú két évtized? Történelmi távlatban kevés, egy ember életében sok. Felnőtté váltak, akik akkor gyermekek voltak, megöregedtek a tettre kész emberek, és elmentek közülünk örökre, akik remélték, hogy megérik legalább a szabadság kezdetét Székelyföldön. Erről is kell beszélni. De arról is, hogy Skóciának három évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy Edinbourgh-ban újra működjön a skót parlament. Bizakodva abban, hogy nekünk nem kell három évszázadot várni a székely parlament megalakulásáig, de ugyanakkor bízva abban is, hogy az a szívós kitartás, amely a skótokban élt, az bennünk is megvan, folytatjuk a küzdelmet!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke